Véresen, de komolytalanul – Drakulics elvtárs a magyar nép vérzivataros évtizedeiből

A filmtörténelem első kommunista horrorvígjátékában minden adott volt a sikerhez: remek színészgárda, eredeti témafelvetés, bátorság, humor, egyéni látásmód. Bodzsár Márk rendező eddigi munkáinak minőségéhez nem férhet kétség: már 2007-es vizsgafilmje, a Bloody Mary is határozott víziókról tanúskodott, de 2009-es áttörése, a Levegőt venni című tévéfilm mutatta meg igazán a tehetségét. Nem mellesleg azóta minden filmjében szerepel a kitűnő színész, Rába Roland, aki ezúttal Kádár Jánost alakította.

A délszláv háború ideje alatt játszódó Isteni műszak című fekete komédia is tökéletes debütálás volt 2013-ban, még annak ellenére is, hogy a pénztáraknál megbukott. Ez azonban nem von le művészi értékéből. Ezek után okkal előzte meg nagy várakozás az előzőnél még extrémebb történetfelvetését.

A Drakulics elvtárs a szocialista Magyarország egy pontosan nem meghatározható időszakában, de valamikor Brezsnyev halála előtt játszódik.

Magyarországra érkezik az 1930-as évek illegális kommunista mozgalmának élharcosa, Veres elvtárs (Nagy Zsolt), aki Kubából tisztázatlan körülmények között tűnt el az Egyesült Államokban. Ráadásul senki nem érti, hogyan tartja ennyire fiatalon magát...

Magyar Mária elvtársnő (Walters Lili) feladata csáberejével kideríteni, hogy Veres barát-e vagy ellenség. Ez érthetően nem tetszik a vidékről felkapaszkodott hírszerzőnek, Kun László elvtársnak (Nagy Ervin), aki éppenséggel Magyar elvtársnő élettársa.

Veres elvtárs persze se nem barát, se nem ellenség, hanem vámpír.

Ami nem jön rosszul a haldokló Brezsnyevnek – és ezáltal Kádár János további pályafutásának sem –, aki szerint a szocializmus már mindent elért, kivéve az örök életet. De majd most! Ettől a ponttól sorra jönnek a horror- és a kémfilmek klasszikus elemei, sajátos elegyet alkotva.