Szupervízió - Egy módszer, amelyről minden feleségnek tudnia kell!

- Miben tud segíteni egy szupervizor?
A szupervízió olyan helyzetekben segít, amikor egy ember a munkahelyén valamilyen oknál fogva elakad, demotivált lesz, képtelenné válik bizonyos szituációk, személyek kezelésére, vagy akár már a kiégés jelei figyelhetők meg nála. A közös szupervíziós munka az elakadási helyzetek személyes háttérösszefüggéseire, ezek felismerésére irányul. A szupervízió lényege a felülről, a távolról nézés. A szupervizor a kliens helyzetét bizonyos távolságból, érzelmi elfogultság nélkül nézi, így képes a problémát objektíven, felülről láttatni.

Az elakadásokat egy egyszerű fiziológiai tény okozza. Az agykéreg az agy gondolkodásért, az érzelmi agy pedig az érzelmekért felelős része és nehéz szituációkban az érzelmi agy aktivizálódik. Ugyanakkor, ha az érzelmi agy beindul, akkor az befolyásolja az agykérget és torzítja az érzékelést, az indulatok, az érzelmek elárasztják az agyat, képtelenné téve azt a józan gondolkodásra, objektivitásra. Pont az az agyterület, amelyik értelmezni tudná, hogy mi történik velünk, le van blokkolva, vagy rosszul értelmezi a jeleket.

A szupervizor ezt az érzelmi vihart látja kívülről és segít visszaállítani az agykéreg kontroll funkcióját, és hogy a tudatos én megfelelően felügyelni tudja az érzelmi ént. 

Vegyünk egy gyakorlati példát ennek a folyamatnak a szemléltetésére! Mindenkinek vannak idegesítő kollégái, rosszabb esetben a főnöke az. Eljuthatunk arra a szintre, amikor már képtelenek vagyunk az illetővel együtt dolgozni. Ilyenkor már csak az jár a fejünkben, hogy a másik mennyire borzasztó ember, és bizonyára csak azért van a vállalatnál, hogy minket bosszantson. Igen ám, de ilyenkor jön a kérdés, hogy ez a kétségkívül nehéz alak miért csak engem bosszant ennyire, a többieket miért nem? Ennek a kiderítése a szupervízió feladata, hogy megtaláljuk azt az érzékeny pontot, ami miatt így reagálunk a másikra. Ez azonban már rólam szól és nem róla! Ezt kideríteni  rendkívül nehéz egyedül, hiszen a benyomott „piros gombok” miatt pont az az agyterület van elárasztva, amelyiknek ez lenne a dolga.

Hasonló okokra vezethető vissza, amikor tudja valaki, hogy delegálnia kéne, mégsem teszi. Tudja, hogy pihennie kellene, mégis folytatja a munkát és még hétvégén is megnézi az e-mailjeit, holott tisztában van vele, hogy azzal vége a nyugalmának. A szupervízió ezeknek az irracionális döntéseknek a mélyebb megértését segíti és teszi őket racionálisabbá, azaz kezelhetővé.

- Miben más a szupervízió, mint a megszokott vállalati fejlesztési módszerek?
A szupervízió szemléletében, a probléma megközelítésében különleges. Míg a megszokott vállalati fejlesztő módszerek fókuszában legtöbbször az eredményorientált működés és a teljesítőképesség növelése áll, addig a szupervízió az önreflexión keresztül a túlfeszített emberhez szól.

Nem azt mutatja meg a kliensnek, hogyan tud még keményebben dolgozni a céljaiért. Hanem azt, hogy hogyan teheti le a terheit, az elakadásait és ily módon hogyan lehet eredményesebb.

Észreveteti vele, hogy azért nem halad, mert hatalmas súlyt cipel a hátán és ahhoz, hogy tovább haladhasson - és ne roppanjon össze-, ezt a terhet le kell raknia. Ön mit tenne, ha egy futóversenyen az egyik versenyző hátán egy kövekkel megrakott zsákot látna? Arra bíztatná, hogy szedje össze magát és dolgozzon keményebben, vagy arra, hogy álljon meg, vegye le a zsákot és utána kezdjen el szaladni?

- Hogyan képzeljünk el egy szupervíziós ülést?
A szupervíziós ülés egy irányított beszélgetés, amely során a szupervizált egy számára nehézséget okozó munkahelyi eseten keresztül feltárja problémáját, vagyis a szupervízió mindig konkrét helyzetből indul ki.  Az ülésen a kliens ezt a problémát járja körbe a szupervizor segítségével: mi történt, miért okozott neki nehézséget. Ha rájön, hogy pontosan miért volt számára nehéz az adott helyzet, akkor általában megérti a mögöttes okokat is és a következő hasonlóan nehéz szituációba már sokkal tudatosabban megy bele.

A szupervíziós folyamat során az a cél, hogy a szupervizált egyre nagyobb rálátást kapjon az adott helyzetre, a felismerés élményét megélve lássa meg a saját lehetőségeit a helyzet kezelésére. A szupervizor irányítottan kérdez, és mint egy külső megfigyelő segíti a klienst az önreflektív tanulási folyamatban. 

A szupervizor nem ad tanácsot, a fejlődést, a reflektív tanulást támogatja, egy régi mondással élve „nem halat ad, hanem megtanít halat fogni”.

A szupervízió egy hosszabb tanulási folyamat, amely ülésekből és az azt követő komoly belső munkából áll. A 7-8 alkalom során és az ülések közötti időszakban a kliens próbálgatja magát, tanulja saját működését, fejleszti önreflexiós képességét. Ezen keresztül válik képessé arra, hogy a munkahelyi nehéz helyzeteket tudatosan tudja kezelni.

- Hogyan válasszunk szupervizort?
Szupervizorrá csak egyetemi, posztgraduális képzettségű szakember válhat, de mint minden, emberi problémákkal és lélekkel, bizalmas információkkal dolgozó szakma esetében, itt is kulcsfontosságú a szimpátia és a bizalom.  Ennek tesztelésére nagyszerű lehetőség a próbaalkalom. Éljünk vele bátran!

Ujváry András szupervizor és tréner
„Célom, hogy segítsek letenni, vagy legalább könnyebbé tenni a munkával járó nehézségeket. A terhektől megszabadított ember pedig már magától tud előrehaladni." 
Bővebb információ ide kattintva>>

Támogatott tartalom. A cikk Ujváry András megbízásából, a Képmás Natív Stúdió közreműködésével készült.