Mediterrán kolostorkert, házilag – Szent Hildegárd tanácsaival
„A kertem én vagyok”. Bátor, aki ezt vallja. Leginkább szabadkozunk, hogy miért is nem.
A marienseei kolostor kertje - Kép: Wikipedia
Kapkodó és egyre nomádabb mindennapjainkat leginkább körülményeink alakítják. A legkevésbé sincs türelmünk évtizedeket várni egyhelyben a látványos eredményre. Míg lakásbelsőnket, ruházatunkat és étkezésünket naponta váltogatjuk – aktuális stílusunknak és hitvallásunknak megfelelően –, kertünkben közel sem vagyunk ennyire tudatosak. Ott inkább a dekoratív praktikumra szorítkozunk: gyep, tuja, cserepes dísznövények.
Egy kisebb haszonkert azonban könnyedén és látványosan kinevelhető nyár végéig. Kevés előtanulmánnyal pedig valóságos családi breviáriumot, imádságos könyvet írhatunk.
A „rajnai szibillaként” elhíresült középkori látnok, művész, kerttudós kolostorfőnök, Hildegard von Bingen szerint a hasznos növények mutatják meg az ember szellemi minőségének kapcsolatait. (A „haszontalan” növények pedig egyenesen démoni jellemvonásainkat). A kereszténység növényszimbolikájával manapság stílustörténetet írhatunk: a fák és virágok kimeríthetetlen tárházai meseterápiának vagy kerti imádságnak – világnézet kérdése, hogy ki mire használja.
A rezgő nyár ezüstösen vibráló fényei a Megváltó keresztre feszítésének rettenetéről mesélnek, az erdei pajzsika menekülésre készteti a démonokat és a villámokat, egy izsópbokorral megtisztulást és reményt hozhatunk napos erkélyünkre, hisz az Ószövetség korától a meggyógyult betegek házának meghintésére használták az izsópot.
„Ahogy az embernek jó és rossz tudása is van, ugyanúgy teremtetett az emberek számára jó és rossz növény is.” (Bingeni Szent Hildegárd)
A saját szimbólumrendszert építő keresztény haszonkertek első ismert példái a középkori kolostorkertek voltak. Letisztult formaviláguk, egyenes üzenetük tökéletes sorvezetőként szolgálhat egy mai, kis méretű konyhakert tervezésénél is.
Milyen egy igazi kolostorkert?
A középkortól elterjedő, zárt, oszlopos folyosóval határolt kolostorkerteket keresztet formázó sétányokkal négy részre osztották, középpontban szökőkúttal. A kertnegyedekben magasított ágyásokban vagy sövényhatárolókkal elkülönítve csoportosan termesztették a különböző igényű gyógy-, haszon- és illatnövényeket, a későbbiekben pedig már dísznövényeket is – a kereszténység szimbolikus virágait (liliom, rózsa, százszorszép). A kertet szegélyező kerengő fontos funkciója volt a szerzetesek imasétája – ezek az oszlopos-árkádos körfolyosók az elmélkedés és a szemlélődő imádság helyszínéül szolgáltak. Az elmélyülést segítő, csobogó víz az élet forrását szimbolizálja, a négy sétány a paradicsomkertet tápláló négy folyó jelképe. A növénytípusok beosztása, ésszerű ágyásokba csoportosítása mértani rendet, szimmetriát és kiegyensúlyozott harmóniát sugall. A 12-13. században elterjedő ún. hortus conclusus-képtípuson (latinul zárt kertet jelent, a kolostorkert egy szimbolikus formája) szinte érezhető a csobogó vízzel kísért paradicsomi csend – az Énekek énekében gyümölcsfával, fűszer- és illatnövényekkel teli kert a hűséges és odaadó, tiszta szerelem képe. A kert sarkaiban fűzfa és füge hajladozik, az udvart tömjén-, levendula- és rózsaillat lengi be... Ezek a testi-lelki harmóniát sugalló kertek nemcsak látványukkal, hanem hangjaikkal (csobogó víz) és illataikkal is gyógyítanak. (Katolikus Lexikon)
A Bad Doberan kolostor kertje - Kép: Wikipedia
Tervezzünk kivitelezhetően!
A feladat egyszerű: építsünk magasított, esetleg kővel vagy szegélyezőkkel jól határolt ágyásokat, lehetőleg négyosztatú elrendezésben.
Az ágyásokba a termesztés céljától és módjától (talaj-, fény- és vízigényektől) függően ültessünk csoportosan fűszer-, illat- és dísznövényeket (az emelt ágyások talajrétegeit érdemes körültekintően kialakítani). Igazán hangulatos lehet a mű, ha középre, az ágyások találkozáshoz beépítünk egy oszlopra vagy kőre emelt (számunkra fontos, szimbolikus) szobrot vagy nagyobb méretű kőkaspót, esetleg szökőkutat. (Egyszerűbb darabok 10.000 forint alatt is kaphatók).
A termesztendő növényekhez rengeteg régi-új szakirodalomból tájékozódhatunk a sokat emlegetett Hildegard von Bingentől Maria Trebenig. Ihletődhetünk családi kirándulásokon is, például a Pannonhalmi Főapátság gyógynövénykertjében, a majki Kamalduli Remeteség kolostorkertjében vagy Budapesten, a Boldogasszony Iskolanővérek Ráday utcai kolostorkertjében.
Mire lesz szükségünk?
1. Gyógy- és haszonnövények magjai, cserjék és palánták online vásárolhatók, széles választékban, jutányos áron: pl. 1 gr kamilla mag (ami kb 20.000 db) 250 Ft plusz postaköltség. Mediterrán fűszernövénypalánták (bazsalikom, rozmaring, izsóp) tömegével kaphatók helyi kertészetekben.
2. Magaságyás-alapanyagok, kavics, kőlap az ágyások közé, készíthetők újrahasznosított alapanyagokból is (farönkök, deszkalapok a kert végéből), vagy készen vásárolhatók kertészeti nagyáruházakban.
3. Hangulatteremtő elemek – oszlop, szobor, kútkáva, szobormásolatok, kőhatású dekorációk beszerezhetők online használtáru-piacokon, műkőboltokban (létezik stílusban és árban is vállalható kategória, érdemes nézelődni).
Mi kerüljön az ágyásokba, miről szóljon a kertünk?
A kolostorkertekben elsősorban gyógy- és illatnövényeket neveltek – mindegyiket szigorúan az általuk jelképezett erények értékével összhangban. Sokáig tilos volt például a pogányság körében kultikus rózsát és liliomot ültetni. Idővel a két virág az ártatlanság szimbólumaként elfogadottá és oltárdíszként közkedveltté vált, ezért a kolostorkerteknek is nélkülözhetetlen szereplői lettek.
Különös színt vihetünk kertünkbe például orbáncfű ültetésével. Ha a növény virágszirmait megtörjük, bíborvörös nedvet ereszt, ezért a virág Keresztelő Szent János vérét szimbolizálja (a növény neve németül is és a magyar népi gyógyászatban is Szent János virága). Gyógyhatása sokrétű, de leginkább stresszoldó kedélyjavítóként ismert (a középkorban még ördögűzésre is használták). Ennek a gyógynövénynek egyébként létezik egy rendkívül könnyen nevelhető, igénytelen változata, az örökzöld orbáncfű – remek utcafronti növény, kiválóan alkalmas ágyásszegélynek.
A levendulát lila virágszíne miatt a bűnbánat és a szenvedés jelképének tartották, Mária Magdolna attribútumaként ábrázolták.
A rozmaring a mirtuszhoz hasonlóan a szüzesség jelképe (a menyasszonyi koszorú elmaradhatatlan növénye volt). Kedvelt virágok voltak még az ibolya, viola, zsálya, kardvirág, majoranna, kakukkfű és a mák.
A haszonnövények közül ültethetünk például a dalmát gasztronómiában kedvelt mángoldot. A petrezselymet és a sóskát a tudós Hildegard nem sokra tartja: „A petrezselyem az ember szellemében komolyságot nemz.” „A sóska az embernek nem használ, ha eszi, mivel természetét felkavarja. És aki mégis eszi, azt szomorúvá teszi.”
A tavasszal termő magaságyásoknak télen sem kell lecsupaszodva a kertet csúfítaniuk. Ültethetünk varjúhájat (a népi gyógyászatban báránycsecsként is ismert), kövirózsát (délszláv népek „házőrző virágnak” nevezik), az örök életet szimbolizáló erikát vagy a hármas színe miatt a Szentháromság attribútumaként ismert árvácskát.
Pinterest-képtáblák, olvasmányajánló:
Bingeni Szent Hildegárd: Liber simplicis medicinae, avagy a gyógyító természet ereje
Sághy Marianne: Isten, kozmosz, ember: Hildegard, a művész
Hildegard von Bingen – A bölcs apáca legjobb receptjei
Der Klostergarten und seine Pflanzen
Giardini medievali
Medieval herbal
https://hu.pinterest.com/pin/786722628630425488/
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
