Arany-hősök a poggyászban 2. – Karlovy Vary, a cseh ékkő
Csehország legismertebb fürdőhelyén a múlt évszázadok során számos neves alkotó keresett gyógyulást, többek között Mozart, Beethoven és Kafka, és idejárt epebántalmait enyhíteni a költőóriás, Arany János is. De milyen is ez a cseh fürdőváros valójában, ahol Arany János oly sokat időzött? Mi fogta meg annyira, hogy – gyógyulása feletti örömén túl – még a Toldi szerelmében is megörökítette?
Karlovy Vary, Csehország leghíresebb és legnagyobb gyógyfürdőhelye már a középkorban is ismert gyógyhely volt. Az 1370-ben alapított város IV. Károly német-római császárról, az alapítóról kapta nevét (németül Karlsbad), és a 18. század közepére vált Európa elsőszámú gyógy- és fürdőhelyévé. Úgy tűnik, hogy a karlsbadi víz nem csak a testi bajok gyógyítására képes, hiszen a saját betegsége és leánya, Juliska elvesztése miatt megfáradt Arany János a híres „karlsbadi kúra” hatására az alkotókedvét is visszanyerte. Ennek köszönhető, hogy 1879-ben képes volt befejezni Toldi Miklós szerelmi viszontagságainak történetét.
Karlovy Vary, vagyis a helység elődje felbukkan a Toldi szerelmében, amikor IV. Károly cseh király (a fürdőhely névadója) vadásztársaival – köztük Toldi Miklóssal – szarvasüldözés közben felfedezi a gyógyító erejű forrást.
A költemény erre vonatkozó strófájában a költő magát is megörökítette: „Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe,/ S hol a fürdő épült a forrás fölébe,/ Ötszáz évvel utóbb – vagy igen, már többel,/ Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember;/ Megáldotta vizét, nagy jótéteményért,/ Ha nem új életért, új élet-reményért,/ S ha valaha célhoz bír jutni ez ének:/ Köszöni e forrás csuda hévvizének.”
Körülsétálva a városka klasszicista promenádján mi is könnyedén visszacsöppenhetünk abba a korszakba, amikor a napernyős kisasszonyok karonfogva sétáltak a Tepla-folyó partján. A hegyek között megbújó pici város ma is ugyanazt a bájos arcát mutatja az odalátogatóknak, mint egykoron. A fürdőváros zegzugos utcáin barangolva, a Zámecký vrch utca 4. számú háznál ismét Arany szellemével találkozunk. Az épületen sötétszürke márványtábla adja hírül, hogy a poéta 1869-től nyolc nyáron át rendszeresen visszatért oda.
A város fölötti erdei sétányon a sárga jelzést követve, a neogót Ecce Homo-kápolnácska mellett aztán megtaláljuk a padot is, amelyen Arany sokat üldögélt.
Miután a költő a reggeli sajtót a vén fogadóban átlapozta, innen sétált föl a dombnyeregre, gondosan betartva nemcsak a vízivásra, hanem a testmozgásra vonatkozó fürdőorvosi tanácsokat is. Ez persze már nem az eredeti Arany-pad, hanem annak emlékműve, amelyet dr. Králik Lajos, a neves jogász 1906-ban faragtatott Peter Wolff karlsbadi kőmíves mesterrel, pirnai homokkőből.
A padon üldögélve, a lombzúgást és a madárcsicsergést hallgatva olvassuk el a szarvasvadászat – Karlovy Vary alapító legendája – lendületes kalandját a Toldi szerelme Kilencedik énekéből:
„Fut a koszorús gím maga-halálából,
Követi ebfalka ina-szakadtából,
Míg a hegyi párkány legszélire érnek,
Hol meredek kőszál vet véget a térnek:
Onnan a mélységbe, hol zúg patak árja,
Veti gyors futtában le magát a pára,
S szörnyet hal a gránit fenekű siváron,
Utána ebekből lepotyog vagy három.
Károly s a vadászok, lejtőn lekerűlve,
Keresik a gímet a völgyi sűrűbe',
Követve nagy bajjal ebeik szaglását,
Nézve is a sziklák torony-alkotását.
Zubogás egyszerre hallik olyanforma,
Mintha valamely nagy rotyogó üst forrna,
S tele az egész táj sűrű fehér gőzzel,
Melyben a napfény is haloványan vész el.
Arrafelé tartván, terepély bikkfáknak
Tisztásán, a patak mentibe', mit látnak!
Vizet a sziklából forró-meleg árral
Törni elő, buzgó, hét ölnyi sugárral,
Tetején ez oszlop ragyogó virágba
Foszladoz és hull mint szomorúfüz ága,
Szikrázik a naptól, s patakba lefolyván,
Zöld, veres, meg barna kérget rak az alján.
Ezalatt a gímet az ebek meglelték,
Vidám csaholással hirt adva jelenték;
De Károly a völgyet megszereté nagyon,
Lőn gondja utóbb, hogy neki nevet adjon:
Csatola még hozzá két falu határát,
S ahol a forró víz kilövi sugárát,
Emele ott fürdőt, telepíte várost
Az egész világnak gyűlőhelye már most.”
Karlovy Varyn kívül érdemes ellátogatni Loket várába is, amelynek ugyancsak van „toldis” vonatkozása, hiszen Arany művében maga IV. Károly császár invitálja ide Toldi Miklóst:
„Vadászat ez erdőn lesz napokig nálam,
Nézd, ama hegytetőn áll királyi váram.
A neve »Könyökvár«. (így jő ki magyarban),
Szívesen elvárlak ottan az udvarban.”
Az Aranyok Aranya ismeretterjesztő sorozat részei 8 napig, március 2. és 9. között csak a kepmas.hu-n érhetőek el Arany János születésnapjának évfordulója alkalmából. Az epizódokat itt tekintheti meg.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>