Közös út, négy gyermek, kiteljesedés és csodák – Ugron Éva, a Pasaréti Közösségi Ház igazgatója

Láttam az életrajzodban, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola elvégezése után évekig egy budai hotel vezetője voltál. Innen milyen karrierút vezetett a ferences rend mátraverebélyi kegyhelyéhez?

Már a főiskola mellett, huszonévesen étteremvezető lettem Budapesten, onnan kerültem egy hotel élére. Aztán megszülettek a gyerekeim, öt év alatt négyen egymás után, és amikor a legkisebb gyerekem is oviba került, visszamentem dolgozni a hotelbe.

Rövid időn belül egyértelművé vált, hogy nem a profitorientált világ és a piac az, amit hosszú távon szeretnék szolgálni.

Egy ferences bálon a nővérem egy asztalnál ült Kálmán Peregrin atyával, aki épp Mátraverebély-Szentkúton egy óriásberuházás vezetőjeként dolgozott, és szüksége lett volna egy katolikus lelkiségű turisztikai szakemberre. A nővéremnek rögtön evidens volt, hogy én alkalmas vagyok erre, mégis rengeteget vívódtam, mielőtt elvállaltam.

Milyen beruházásról volt szó, és miből fakadt a kétkedés?

Elsősorban a távolságból, mert tudtam, hogy a gyerekeim az elsők, nem tudok majd naponta ingázni Nógrád megyébe, miközben összetettebb feladat várt, mint egy hotel vagy étterem üzemeltetése. 2015-ben egy európai uniós pályázatnak hála már szerkezetkész épületek álltak Mátraverebély-Szentkúton, amelyeknek az üzemeltetéséhez koncepciót kellett kitalálnom. A ferenceseknek nem volt semmilyen turisztikai tapasztalatuk addig, de ekkorra felépült itt egy hotelkategóriájú zarándokház, egy százfős zarándokszállás, konferenciaközpont és étterem. Egyetlen római katolikus nemzeti kegyhelyünk már a beruházás előtt is népszerű búcsújáróhely volt, évente 150–180 ezer zarándok látogatta. Nagy, komplex feladat volt ilyen tömegeket szakszerűen mozgatni, ellátni úgy, hogy a zarándokhely lelkisége is megmaradjon.

Hogy sikerült a nagycsalád és a távoli munkahely között egyensúlyt találni?

A legtöbb feladat, a foglalások kezelése, a pályázatok, programok szervezése már akkor is online zajlott, ezeket itthonról végezhettem, nem igényeltek mindennapos lejárást, de heti háromszor-négyszer biztosan mentem teendőket intézni. Vállalkozó férjem munkaideje lehetővé tette, hogy ne bébiszitterek hada álljon sorba, hanem vagy ő legyen a gyerekekkel, vagy jöttek le velem Szentkútra.

A gyerekeim is rendszeresen megélhették azt a csodát, amikor három-négyezer ember együtt imádkozott, énekelt. Ahogy cseperedtek, úgy vállaltak ők is egyre több feladatot a mama munkahelyén, a szórólapozástól a gulyásosztásig, látogatók terelgetéséig.

Voltak így is nehéz órák négy kicsi gyerekkel és egy ilyen komplex munkakörrel, de nagyon örülök, hogy sikerült megoldani. Ma már lelkigyakorlatokkal, táborokkal, tematikus hétvégékkel fedezni tudjuk az intézmény üzemelési költségét.

Szentkúton már minden rendben, befejeződtek a fejlesztések?

A kegyhely szomszédságában még egy húsz házból álló családi apartmanparkot, a parkolóra egy 350 kilowattos napelemes kiserőművet, sportpályát és játszótereket is megálmodtunk. A barokk bazilikához érdekesen kapcsolódó skandináv stílusú épületegyüttes szépen illeszkedik a tájba, és sok lehetőséget tartogat. Ez az újabb projekt is hozott nekem új feladatokat, miközben már itt, a Pasaréti Közösségi Házban dolgozom.

Hogy kerültél Pasarétre?

Ez a mi plébániánk, itt lakom, és ide helyezték át plébánosnak a szentkúti kegyhelyigazgatót, Kálmán Peregrin atyát is. Kormányzati támogatást kaptunk a templom és a rendház felújítására, valamint a teljes plébániasor újraépítésére. Volt egy saját ferences óvodánk és gondviselési központunk, a plébániai közösségi élet abban zajlott, de mára kinőtte ezeket a helyeket, hisz negyvenkét hittancsoportunk működik, illetve csibekórus, cserkészcsapat, sőt idén közel hatvan elsőáldozónk lesz.

A templomtoronnyal szemben roskadozott egy üres társasház, azt sikerült megvenni, teljesen lebontottuk, és a helyére épült a közösségi ház, ahol most beszélgetünk.

Évekkel ezelőtt jártam Pasaréten, szembeötlő a változás, élőbb lett a környék, pedig maga az épület nem hivalkodó.

Külső íveivel illik az ikonikus Bauhaus buszfordulóhoz, kifejezi a templomhoz tartozásunkat is, miközben belül azt a modernséget jeleníti meg, amelyet a programjainkkal képviselünk. Itt igyekszünk a környékbeli, nem csak vallásos embereket megszólítani, hisz aki baba-mama tornára jön, az is bármikor visszatérhet a lelkiségi programjainkra.

Kép

Ugron Éva és családja

Milyen programokat kínál a Közösségi Ház?

Családi Ház elnevezésű családpasztorációs programjaink ingyenesek, mert a családügyi minisztérium támogatásával valósulnak meg. Igyekszünk minden életszakaszban komplex segítséget nyújtani. Van, akinek a gyónás utáni feloldozás hiányzik a továbblépéshez, másnak mentálhigiénés szakember vagy pszichológus segítségére van szüksége. A ferences atyák lelkigondozói szolgálata, a Kilátó lehetővé teszi, hogy ingyenes szaksegítséget kapjanak a rászorulók. A német Teenstar program kamaszkori szexuálpedagógiai előadásokat valósít meg, mi a kilenc-tizedikes hittanoktatás keretein belül integráltuk. Tíz alkalmas Jegyessulink tematikájában szerepel a természetes családtervezés, az életvédelem, az anyós–meny viszony, de Süttő Márta vezet külön Anyóssulit is. A Szülősuli elnevezésű, egyéves tematikájú előadásokat Uzsalyné Pécsi Rita tartja, és rendszeresen 100-150 szülő vesz részt rajtuk a nagyteremben. Az Ölelj át! nyolcalkalmas párkapcsolati tréning. Az Emmánuel Közösség elváltaknak szóló lelkigyakorlatokat tart, Keresztes Ilonáékkal együttműködve fogadóhelye vagyunk az abortuszon átesetteknek, az özvegyekkel pedig gyászterapeuta foglalkozik. Az időseknek kéthetente nyugdíjasklubot tartunk, ahol átlag kilencven érdeklődő vesz részt.

Tartott már nekik előadást Kína-kutató, orvosprofesszor, Szent Korona-kutató, szerveztünk tematikus Bauhaus-sétát, szövődnek barátságok, szerelmek ebben az életkorban is.

Ingyenes előadásokkal, gondolom, nem tartható fenn az épület.

Művelődési ház jelleggel saját szervezésű kulturális rendezvényeket is kínálunk, amelyek összeegyeztethetők a ferences szellemiséggel. Nagyon népszerű volt a Berecz András-estünk, ahogy Szabó Balázs és Vecsei H. Miklós Pilinszky-estje vagy a greCSÓKOLlár is. A nagytermet bérbe adjuk családi ünnepekre, hisz tálalókonyhával is rendelkezünk, audiovizuális felszereltsége pedig sajtótájékoztatókra is alkalmassá teszi. Délelőtt állandó bérlőink nyelvi órákat, logopédiai foglalkozást, különböző mozgásos, babás, kézműves foglalkozásokat tartanak. A kápolna mögött kialakítottunk egy nagy tornatermet, a kondigépeket funkcionális köredzésekre és rehabilitációra is igénybe lehet venni, úgyhogy az időseknek, a sérülés után felépülőknek lehetősége van itt edzővel dolgozni. Hosszabb távú célom, hogy hittan előtt és után a fiatalok is felfedezzék maguknak az épületet, a tetőn kialakított grillteraszt is azért találtuk ki, hogy a fiatalok itt lehessenek együtt, biztonságban. Minket száz százalékban a közösségépítés motivál.

Mivel kapcsolódsz ki? Jut időtök a családdal a gondtalan nyaralásra?

Most nincs kikapcsolódás, a bevezetési időszak ilyen, ezt a férjem is tudja, a gyerekeim is. Jó, hogy közel lakunk, ide járnak a gyerekek iskolába, bejönnek suli után, itt tanulnak, esznek, együtt vagyunk. A férjem azt mondta, hogy ez a közös hajónk, a közös utunk, hisz az ő háttérbiztosítása nélkül a gyerekek miatt is aggódnék. De nem a karrier miatt végzem ezeket a munkákat.

Szentkúton, amikor egy-egy hétvégén 3-5 ezer között volt a látogatószámunk, és már majdnem bőgtem a kimerültségtől, odajött valaki, aki korábban még ott volt a meddőknek tartott lelkigyakorlaton. Odaállt elém és sírt, mert már ott volt benne a baba… És ez tényleg csoda.

Mindig átlendítettek azok a megtérések, tanúságtételek a hit általi gyógyulásokról, amelyeket tapasztaltam. Pasaréten nincsenek ilyen magasztos lelki utak, de azt, hogy a szakmaiság a lelkiséggel összeérjen, mindenki csak keresi egész életében a munkahelyén, nekem meg az ölembe hullott, három percre az otthonomtól. Úgy hiszem, hogy az itt végzett munkával a Jóistennek szolgálok.