Kólika-kínok – tapasztalatok egy hasfájós babával
Órákon át tartó sziréna-sírás, keserves lábrángatás, kétségbeesetten kapkodó szülők. A csecsemőkori hasfájás, azaz a kólika sok család első hónapjait, így a mienkét is megnehezítette. Mit kell tudni erről a kellemetlen tünetegyüttesről, illetve mik azok a praktikák, amik a személyes tapasztalataink szerint némi enyhülést hozhatnak?
A kólika egyaránt érinti az anyatejes és a tápszeres, az időre világra jött és a koraszülött babákat, valamint a fiúkat és a lányokat is. Ennek ellenére abban reménykedtem, hogy - az apai anamnézis dacára - mi megússzuk majd ezt az idegtépő három hónapot. Sajnos nem így lett: ahogy a nagy könyvben meg van írva, Margó lányomnál a második hét környékén egyértelműen jelentkeztek a jellemző tünetek, és onnantól kezdve szinte minden esténket a keserves sírás, a ringatva járkálás és a halk énekelgetés töltötte be. A napjainkat pedig az idegőrlő órákra történő mentális felkészülés.
Mit tehet ilyenkor egy kétségbeesett szülő? Mi elsőként belevetettük magunkat az internet baba-tematikájú, legmélyebb bugyraiba; számtalan cikket és tippet elolvastunk, emellett pedig konzultáltunk a gyerekorvossal, a védőnővel és persze olyan babák szüleivel, akik szintén átestek hasonlón.
Legtöbben ugyanazt tudták mondani: tartsunk ki, ez egy átmeneti időszak, el fog múlni. Pár hónapon belül pedig nem is fogunk rá emlékezni.
Pont ez az, amit a kínok kínjának közepette, egy gyötrődő csöppséggel a kezében senki nem akar hallani, de mégis be kell valljam: igazuk volt. A kólika ugyanis a 8. hét környékén tetőzik (ekkor Margó naponta átlagosan 6-8 órát sírt), majd fokozatosan enyhül, és a babák három-négyhónapos korára szinte nyomtalanul el is múlik.
Mi fán terem a kólika?
Az általában keserves, rohamokban érkező és sikításszerű sírásról, a lábak pocak irányába történő rángatásáról, az ökölbe szorított kezek hátrafeszítéséről felismerhető kólika akkor figyelhető meg, ha érvényesül az ún. „3-as szabály”. Azaz legalább három héten át, hetente háromszor, naponta három órán át jelentkeznek a babánknál a fenti tünetetek. Bár az orvostudomány a mai napig is tapogatózik, hogy pontosan mi állhat a jelenség hátterében, az biztos, hogy a csecsemők 15-25%-át, ezáltal pedig igencsak sok családot érint.
Már az elején fontos leszögezni, hogy a kólika nem egy betegség és a baba fizikai egészségére nézve sem káros.
Egyes álláspontok szerint az újszülöttkori hasfájás tulajdonképpen egy természetes állapot, ami a fejletlen emésztőrendszer és a tanulóban lévő szopizás következménye. A csecsemő szervezete nehezen küzd meg az anyatej (vagy tápszer) lebontásával, a bélrendszerében gázok keletkeznek, és ha még jó sok levegőt nyel is a baba (illetve elégtelen az evést követő „büfiztetés”), akkor kellemetlen, puffasztó érzést él át. Míg mások szerint a kólika inkább az idegrendszer fejletlenségével függ össze – ezt magyarázza az is, hogy a kellemetlen tüneteket jelző sírás főként az esti órákban, sötétedés után jelentkezik. Vagyis pont akkor, amikor a szülők is kezdenének kicsit leereszteni. Ekkorra a baba telítődik a külvilág számára még szokatlan ingereitől, és amit a kínzó hasfájás következtében kirobbanó sikításnak hiszünk, valójában a túlfáradás tünete. Emiatt azonban valóban sok levegőt nyel, tehát a puffadást a kimerülés okozta sírás váltja ki.
Bármi legyen is a hátterében, a kólika elképesztő nehézségeket jelent nemcsak az újszülött, hanem a szülők számára is. Az órákon át tartó sírásban még jobban elfárad a baba, a szülők idegei pedig pattanásig feszülnek a pici kínlódásának látványától és a tehetetlenség érzésétől. Az iszonyatos zajterhelés tagadhatatlanul megnehezíti a kötődés folyamatát, emellett pedig a bűntudat mardosó érzésének magvait is elveti.
Mi vált be?
Ahogy minden ember, úgy minden baba is más, de tény, hogy a kólika kínjainak enyhítésére vannak olyan univerzális módszerek, amik közül mi is jó párat végigzongoráztunk ebben a kihívást jelentő néhány hónapban.
1. Ésszel egyél, édes lányom!
A kezdeti nehézségek ellenére Margó szerencsére 100% anyatejes baba lett, de sajnos a szoptatás nem ment mindig zökkenőmentesen. Az elképesztő erejű tejleadó reflexem miatt az első hetekben kvázi „fuldoklott” a szájába zúduló mennyiségtől, emiatt nagyon sok levegőt nyelt, ami aztán feszítette a pocakját.
Nekünk a szoptatási pozíciók váltogatása vált be, illetve az, ha az éhség első jeleire enni kapott a kicsi: így nem farkaséhesen kezdett habzsolni, ami megkímélte attól, hogy még több levegő kerüljön a hasába. Érdemes lehet – akár szoptatási tanácsadó bevonásával is – korrigálni a szoptatási módszert és inkább többször, kevesebbet etetni.
Szoptatós anyaként a saját étrendünkre sem árt odafigyelni, mert amit elfogyasztunk, az az anyatejben is kiválasztódik.
Én e keserű leckét egy zöldborsós rizottó „közreműködésével” tanultam meg már az első otthon töltött hetünkön, amikor ennek következtében szegény kicsi lány az egész éjszakát átkiabálta. Kerüljük tehát a puffasztó vagy nagyon erős fűszerezésű, allergizáló hatású ételeket!
2. Büfiztetni, büfiztetni, büfiztetni!
Nem csak a végén, közben is! Erre mi igen hamar rájöttünk, a kislány ugyanis akkora mennyiségeket volt képes pillanatok alatt „bepuszilni”, hogy az étkezés végén semmi pénzért nem akartak a felszínre bukkanni azok a várva-várt büffenések. Így – bár eleinte magam is barbár módszernek éreztem párpercenként levenni őt magamról – szoptatás közben is többször megbüfiztettem, utána pedig előfordult, hogy akár húsz percig is függőlegesen tartottam, hogy biztosan távozzanak a légbuborékok.
3. Enyhítő pocakmasszázs
Bár a babamasszázst már egészen korán az esti rutin részévé tettük, a pocak – és így a bélrendszer – átmozgatását célzó rituálét a kólika miatt vezettük be. Ennek elég nehéz megtalálni egy újszülött esetében a megfelelő idejét: szoptatás után még jó ideig nem lehet, hiszen akkor „bukni” fog a baba, ha pedig túl sokat várunk, beindul a kólika, ami annyira feszíteni fogja a kis testét, hogy esélytelen lesz átmozgatni – ettől még érdemes rászánni akár naponta többször is pár percet.
Az óramutató járásával megegyező irányban finoman nyomkodjuk át a pocakot, illetve tornáztassuk a felváltva, majd egyszerre felhúzott lábacskákat.
4. Tigristartásra fel!
Margó a mai napig akkor nyugszik meg leginkább, ha a kezünkben van, és járkálunk vele – ez újszülöttkorában sem volt másképp. A kólika kezelésére pedig a védőnő egy különleges pozíciót is javasolt: a tigristartást. Ennek lényege, hogy a baba az alkarunkon, hason fekszik úgy, hogy a feje a könyökhajlatunkban van (a fejét lógatva lefelé néz), és a tenyerünkkel alulról fogjuk át a fenekét. Ha így ringatjuk – miközben a másik kezünkkel a hátát simogatjuk – a pocakja az alatta fekvő karunk által természetes módon masszírozódik, így enyhülni tud a kellemetlen, feszítő érzés.
5. Megnyugtató közelségben
Bár a hasfájás valós tüneteit nem mulasztja el, de az biztos, hogy a fájdalmakkal küzdő, kétségbeesett baba számára a szülők közelsége egy kiemelten fontos tényező. A mi első hónapjainkat rendkívül megkönnyítette az a rugalmas hordozókendő, amivel Margót a mellkasunkra kötöztük. Így az anyaméh melegét és bezártságát idéző, biztonságos kis burokban pihenhetett, hallgathatta a szívverésünket, a „felhúzott lábú kisbéka” pozíciónak köszönhetően pedig a hasa is kevésbé feszült. Nem csoda, hogy órákat elszundikált így rajtunk, miközben nekünk mindkét kezünk szabad maradt.
6. Egyszer, kétszer, gyógyszer
Ha a fenti praktikák nem bizonyulnak elegendőnek, célszerű lehet - a gyermekorvossal egyeztetve – kipróbálni néhány erre a célra gyártott szert.
Bizonyos kutatások szerint a kólikát a felborult egyensúlyú bélflóra is okozhatja, így nálunk is pozitív hatást értek el a babaprobiotikumok.
Ugyanígy lehet adni a szoptatások előtt a bélrendszerből fel nem szívódó szuszpenziókat is, melyek a gázbuborékok könnyebb ürülésében segítik a babákat.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>