Ikrek azonos külsővel, azonos foglalkozással – interjú a Tárnoki fivérekkel

Dr. Tárnoki Ádám és dr. Tárnoki Dávid radiológusok néhány évvel ezelőtt élesztették újra a magyar ikerregisztert, amelyre alapozva azt vizsgálják, egyes betegségek kialakulásában örökletes vagy környezeti tényezők játszanak-e nagyobb szerepet. A világon elsőként bizonyították be, hogy a nyaki ütőér meszesedése genetikailag nagymértékben meghatározott, ami a stroke-rizikóval áll összefüggésben. Ikrek és egyben ikerkutatók: a mindig mosolygó testvérek meséltek nekünk gyerekkorukról, hivatásukról és különleges testvéri kapcsolatukról is.

A Tárnoki ikerpár és családjuk

– Ikerkutatásaikat önszorgalomból végzik, lelkes önkéntes hallgatók segítségével. A kétezres évek közepén önök élesztették újra a magyar ikerregisztert. Mi ez pontosan?

Ádám: Dr. Métneki Júlia és Prof. Dr. Czeizel Endre az 1970-es, 1980-as években tették világhírűvé a magyarországi ikerkutatást. Ők három különböző ikerregiszter vezettek, a rendszerváltás idején azonban abbahagyták az ezzel kapcsolatos kutatásokat. 2006-ban felkerestük dr. Métneki Júliát, és vele próbáltuk újraéleszteni az ikerkutatást a meglévő adatok alapján. Először önkéntes alapú regisztert hoztunk létre, oda csak azok csatlakoztak, akiknek kedvük volt. Így most egy 1000 ikerpárt tartalmazó adatbázisunk van, azonban ez nemzetközi szinten még mindig kevés. Ezért úgy döntöttünk, hogy az adatbázist szeretnénk populációalapú ikerregiszterré kiszélesíteni, vagyis az ország összes ikerpárját kiértesítjük, és arra kérjük őket, hogy regisztráljanak a honlapunkon.

Dávid: Négy éven keresztül a technikai, jogi előkészítés zajlott, részben a Semmelweis Egyetem támogatásával. Már csak az ikrek kiértesítésére várunk.

Ha a 60 000 ikerpár töredéke regisztrál, akkor is egy több tízezer fős adatbázis jön létre, és ez nemzetközi szinten is benne lenne az első tízben.

Az ikerregiszter egyébként általános, születéssel, betegséggel, műtétekkel, szociológiával, pszichológiával, rokonok egészségi állapotával kapcsolatos adatokat tartalmaz.

– Miért fontos begyűjteni ezeket az adatokat, mi az ikerregiszter jelentősége?

Ádám: Többek között olyan egypetéjű ikreket szeretnénk vizsgálni, ahol az ikerpár egyik tagja krónikus betegségben szenved – ez különösen akkor érdekes, ha egy ritka betegségről van szó –, a másik pedig egészséges. Ilyen testvérekből olykor világszinten is nagyon kevés akad, viszont ha összegyűjtjük őket, akkor meg is van az egészséges egypetéjű ikertestvér személyében a tökéletes kontrollcsoport. Így meg tudjuk határozni, hogy – többek között – a beteg ikernek milyen epigenetikai elváltozás történt a génjeiben, ami kiválthatta a kórt.

– Ez azért lehetséges, mert az egypetéjű ikrek genetikai állománya száz százalékban azonos?

Dávid: Vizsgálatok bizonyítják, hogy a DNS és a génjeik azonosak, azonban a génszakaszok aktivitása nem. Ennek vizsgálatát hívjuk epigenetikának. A kétpetéjű ikrek pedig olyanok, mint az egyszerre született testvérek, genetikai állományuk átlagosan ötven százalékban azonos, úgyhogy őket kontrollcsoportként szoktuk használni az egypetéjű ikrekkel való összehasonlításban a klasszikus ikervizsgálatok során.

– Az ikerkutatásért számos elismerésben részesültek, sőt, van olyan eredményük, amelyet önök fedeztek fel legelőször a világon.

Ádám: Végeztünk klasszikus ikervizsgálatokat egy- és kétpetéjű ikerpárokat bevonva. Sok betegségnek vizsgáltuk a genetikai hátterét, azt kerestük, öröklődik-e az adott kór, és ha igen, milyen mértékben. Mi mutattuk ki először a világon precíz ultrahangos paraméterek vizsgálatával, hogy a nyaki ütőér meszesedése genetikailag nagymértékben meghatározott, ami a stroke-rizikóval áll összefüggésben. Vizsgáltuk az érelmeszesedés összefüggéseit más szervekkel is. De megnéztük az alvási apnoe-szindrómát, vagyis alvás alatti légzészavart is, amiről szintén kiderült, hogy öröklődik. A zsírmáj kialakulásánál úgy találtuk, hogy nem örökletes, hanem életmódbeli tényezőktől alakul ki. Most indítjuk be a mikrobiom ikervizsgálatot. Az angolok aktívan kezdtek ezzel foglalkozni, és rájöttek, hogy számos betegség hátterében a bélbaktériumok adják az egypetéjű ikerpárok különbözőségének bizonyos hányadát, így a különböző betegségek kialakulásáért is felelősek.

A Tárnoki fivérek 

Nemcsak bélrendszeri betegségekről van szó, egyre több kór esetében derül ki, hogy a bélflóra kóros elváltozása áll a hátterükben, például az angol ikerkutatás igazolta, hogy az elhízás is ettől függ. Most éppen Alzheimer-kórral, demenciával kapcsolatban végeznek vizsgálatokat. Ez mind azért érdekes, mert kezd bebizonyosodni, hogy a táplálkozással is lehet kezelni különböző betegségeket.

A skandináv országokban már régóta létezik populációalapú ikerregiszter, így ott nagyszámú ikerpárt tudtak bevonni a kutatásba. Azt találták, hogy a sporadikus daganatok többsége kevésbé örökletes, ezen esetekben a környezeti hatások a legerősebbek. A japán ikerregiszter munkatársai a pajzsmirigy-gyulladásokat elemzik. A holland ikerkutatók azt vizsgálják, hogy a születés körüli tényezők hogyan befolyásolják bizonyos betegségek kialakulását.

– Arról születtek már vizsgálatok, hogyan lesznek ikerbabái egy édesanyának?

Dávid:

Bárkinek lehet ikergyereke. A kétpetéjű ikrek örökletesek, az egypetéjűek pedig random módon születnek. Az ikerszületések kétharmada kétpetéjű, egyharmada egypetéjű.

A kétpetéjű ikerpárok születését lehet befolyásolni például mesterséges megtermékenyítéssel, folsavszedéssel, tej fogyasztásával.

– Mindketten radiológusok, ráadásul együtt végeznek ikerkutatásokat. Egyértelmű volt, hogy ugyanazt a pályát választják?

Ádám: Édesanyánk révén tetszett az orvosi pálya, de az, hogy radiológusok lettünk, a szerencsének köszönhető: a nagymamánk fogorvosa hozott össze minket az Amerikában dolgozó magyar radiológus vejével, ő szerettette meg velünk a képalkotást. Mindig is vizuális típusúak voltunk. Ez egy olyan nagy szegmens, ahol az orvoslás szinte minden területéhez kell érteni, mi ezért szeretjük. Nagy kihívást jelent a radiológia, hiszen sorsdöntő egy beteg életében, hogy felfedezzük-e a betegségét.

Dávid: A radiológia más-más területén dolgozunk párhuzamosan, kiegészítjük egymás munkáját.

– A személyiségük mennyire hasonló?

Dávid: Egypetéjű ikrek esetében sokszor előfordul, hogy nemcsak külsőre, de a személyiségüket tekintve is nagyon hasonlítanak, hiszen a személyiségjegyek is öröklődnek. Természetesen ezt a családi környezet is befolyásolja. Ez ránk is igaz, de Ádám a domináns. Általában az elsőszülött irányít, ez különbözteti meg az ikreket egymástól. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a dominánsabb elnyomja a nem domináns testvért, ilyenkor szokták javasolni a szülőknek, hogy ne írassák őket egy iskolába, hogy a második iker is tudjon érvényesülni. Szerencsére nálunk nem így volt.

A Tárnoki fivérek (balra)

– Dominancia ide vagy oda, az ikrek között különleges kapcsolat van, például sok esetben saját nyelvet is kitalálnak.

Ádám: Igen, ennek az az alapja, hogy már a méhen belül is kapcsolatban vannak egymással. De azt is kimutatták, hogy többször érintik meg egymást, mint a méh falát.

Ez a bensőséges viszony folytatódik a születés után is. Mivel ők állandóan együtt vannak, hasonló neveltetést kapnak, ezért kialakul közöttük egy ikernyelv, amit csak ők értenek. Ezért is fordul elő olyan sokszor, hogy az ikrek csak később szólalnak meg.

Dávid: Volt egy amerikai ikerpár, akik annyira elzárkóztak a külvilágtól, hogy csak egymással beszéltek, ráadásul a saját nyelvükön, amit rajtuk kívül senki nem értett.

– Az ikreket mindig csodálkozó tekintetetek követik. Önök ezt hogyan élik meg?

Ádám: Hozzászoktunk. Ezért nem is öltözünk hasonlóan. Inkább vicces szituációk szoktak előfordulni. Például az rendszeres, hogy valaki rám köszön az utcán, pedig nem is ismerem, picit gondolkozom, aztán rájövök, hogy biztosan Dávid ismerőse. De betegeknél is előfordul, hogy mondja, hogy én vizsgáltam a múltkor, próbálom felidézni, majd rádöbbenek, hogy Dávid vizsgálta.

Dávid: Volt olyan beteg, aki ragaszkodott Ádámhoz, kijelentette, hogy mást nem szeretne. Mondták neki, hogy ugyan Ádám nincs, de jöjjön el, van egy másik orvos is. Végül így tett, meglátott, rögtön mondta, hogy jó leszek én is.

Ádám: Egy másik beteg pedig Dávidhoz ragaszkodott, azonban amikor jött, Dávid nem volt ott, csak én. Gondolkoztunk, hogy szóljunk-e neki, hogy én nem ő vagyok, de végül nem tettük, és fel sem tűnt neki.

– Soha nem éltek vissza az ikerséggel, akár egy vizsgán vagy randin?

Dávid: Nem. Inkább csak az volt az előnye, hogy mindig tudtuk segíteni egymást.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti