Hűsítő kalandok

Nyáron is téli világba csöppenhetünk, ha felkeressük a közelünkben lévő jégbarlangokat. Több is van a környező országokban, közülük most hármat mutatunk be, ezeknek a cseppkőbarlangokéval vetekedő szépsége, különös világa megéri a fáradságot.

Jégóriások birodalma

Európa, sőt a világ legnagyobb ismert jégbarlangrendszere az ausztriai Eisriesenwelt – jégóriások birodalma – Salzburgtól 40 kilométerre délre található, a Tennen-hegység mélyén. Teljes hossza 47 kilométer, ebből két kilométer járható be körséta formájában, egyes barlangrészeket még fel sem tártak. A barlangi túra 134 méter szintkülönbségű, hatalmas, katedrális méretű termeken keresztül vezet, melyek szűk átjárókkal váltakoznak, az úton kisebb-nagyobb jégfüggönyökkel, roppant méretű jégszobrokkal. A képződmény 2 millió évvel ezelőtt keletkezhetett, földalatti folyók munkája nyomán.

Bejárata 1641 méter magasan van. A látogatók jégorgonát, jégkápolnát is megcsodálhatnak, egyes barlangi termek már monumentális méretüknél fogva is lenyűgözőek. A túra időtartama 75 perc, amit télies, fagypont körüli (sőt alatti) hőfokon kell megtenni, ennek megfelelően öltözve, szakszerű idegenvezetés mellett. A befolyó, becsöpögő víznek köszönhetően a jégbarlang belső képe folyamatos változáson megy át.

A barlangrendszert először 1879-ben vizsgálták, ekkor még csak 200 méternyire behatolva. 1912-ben és 1913-ban Alexander von Mörk barlangász vezetett expedíciókat, ő azonban az első világháborúban elesett a fronton. Az egyik üreg az ő nevét viseli, a hamvait tartalmazó urnát is itt helyezték el.

Utazás:

Autóval Salzburgból a Tauern autópályán (A10), vagy vonattal Werfen állomásig. Werfentől 5 kilométer hegyi út autóval vagy busszal (a parkolóig), innen drótkötélpálya 1084 m-ről 1586 m-re, majd 20 perc gyalogút.

Tél konzerválva

A dobsinai jégbarlangSzepes-Gömöri karsztban található, a Sztracenai-völgyben 969 méter tengerszint feletti magasságban. Dobsina község 15 kilométerre van tőle, mégis innen kapta a nevét. 1870-től ismert, amikor Ruffini Jenő, királyi bányamérnök (a szlovákok szerint Eugen Ruffiny) először leereszkedett az akkor még ismeretlen hasadékba, Láng Gusztáv honvédhadnagy és Méga Endre városi tisztviselő és további öt társuk társaságában. A barlang bejárata az alatta folyó Gölnic völgyénél 190 méterrel magasabban van. Hossza 1483 méter, ebből a látogatható rész 515 méter. A jégvilág – a többi jeges barlanghoz hasonlóan – azért tudott kialakulni, mivel egy járat beomlása után hatalmas, lefelé lejtő zsákszerű üreg jött létre. Tavaszi olvadáskor a kőzet résein, repedésein lecsurgó víz egyből ráfagy a kőzetfelületekre, és különleges, mesebeli alakzatokat, formákat hoz létre. Ezek lehetnek jégoszlopok, jégsztalagmitok, sőt jégesések is, miközben a talajt is ún. padlójég borítja. Ezen még az 1950-es években is korcsolyáztak, sőt neves sportolók is gyakoroltak itt.

A Nagyteremben az évi átlaghőmérséklet -0,4 és -1,0^oC, télen -2,7 és -3,9^oC fok közötti értékeket mérnek, míg augusztusban enyhe olvadást jelentő +0,2^oC-t. A barlangtúrák 30 percesek, itt is ajánlott a télies öltözék.

Nem is gondolnánk, hogy e barátságtalannak tűnő világnak lakói is vannak: nagy számban él itt bajuszos denevér és brandt denevér, másik tíz denevérfajjal együtt.

Utazás:

A barlang autóval a Poprád és Rozsnyó közötti 67-es úton érhető el, Poprádtól 30 kilométerre, Rozsnyótól Dobsinán keresztül 40 kilométerre, Dobsinská településrésznél. Innen gyalog 25 perc.

Ősrégi hűtőszekrény

Kisebb léptékű, tudományos szempontból azonban jelentős és a látogatók számára csodaszép részletekkel szolgál az aranyosfői jegesbarlang. Ez Romániában, Felsőgírdától északra, az Őr- és Ördöngős-völgyek közti karsztos fennsíkon található. Az itt megőrződött jégtömeget 75 ezer m³-re becsülik, és maximális vastagsága 36 méter. A barlang 720 méter hosszú, mélysége 105 méter. Jég csak a felső részében van, az itt található Előcsarnok, Nagyterem és Templom elnevezésű tágas üregekbe a turisták is bejuthatnak. Az alsó, nagyobbrészt már jégmentes, itt inkább a cseppkőalakzatok dominálnak. Ennek főként tudományos értéke van, ide már csak kötélhágcsóval lehet leereszkedni.

A barlangot északra néző széles bejárata folytán már régóta ismerik, a helyi parasztok alkalmanként jeget vágni ereszkedtek le ide. A XVIII. században Mária Terézia külön rendeletben rendelkezett falétra létesítéséről a leereszkedéshez.

A jég a Nagyterem alján a legmelegebb nyári hónapokban sem olvad el, jóllehet ide még kósza napsugarak is lejutnak felülről. A látogatók, akik stabil fém lépcsősoron juthatnak le a 45–50 perces barlangi túrához, 0^oC körüli hőmérsékletre számíthatnak. Mivel a barlangi séta utolsó szakasza jégfelületen vezet, nem ajánlott sima felületű, bőrtalpú cipő viselése. Sajnos az idegenvezetés csak román nyelvű.

A bejárat előtti zsomboly falait gazdag növényzet borítja, lefelé, a hűvösebb részek felé haladva egyre később virágzó látványos vadvirágokkal. A barlang sajátsága – köszönhetően a mennyezet állandó csepegési pontjainak –, hogy alakzatai kevéssé változékonyak. A minimális nyári olvadás nem elegendő ahhoz, hogy az egyes jégképződmények teljesen elolvadjanak.

A barlangot a Kolozsvári Barlangkutató Intézet felügyeli. Alsó – a nagyközönség által nem látogatható – részén, a Katedrális nevet viselő tágas üregben távolról megtekinthető a csodás cseppkőképződmény, a Páholy, amihez megközelíthetetlen magassága miatt ember még nem jutott el.

Utazás:

A barlang Felsőgírda felől közelíthető meg, autóval egészen a barlanghoz vezető útig, innen a bejárata 15–20 perces sétával érhető el.