Fehérjedús vitaminbomba

Borsómagvakat már az ősember barlangjában és az ősrégi sírokban is találtak. Sokáig csak a száraz magját fogyasztották. A zsenge zöldborsó az 1500-as években kezdett kedveltté válni, akkor még a hüvelyével együtt főzték meg.

A zöldborsónak nagy a fehérje-, cukor- és C-vitamin-tartalma. Van még benne magnézium, kalcium és foszfor, továbbá A-, B1- és B2-vitamin. Kalóriaértéke a burgonyáéval azonos, fehérjetartalma azonban annak háromszorosa.

A veteményeskertekben háromfajta zöldborsót szokás termelni: a korai, kevésbé fagyérzékeny kifejtőborsót, a hosszabb tenyészidejű velőborsót és a hüvelyestől fogyasztható cukorborsót. A zöldborsó talajban nem válogat. Vízigényes növény, de megél öntözés nélkül is. Már február végén, március elején vethető, legjobb szakaszosan, mert akkor folyamatosan van friss zöldborsó. Ha kikelt azonnal kapáljuk meg. Aztán szedésig legföljebb még egy kapálást igényel. Három-négy naponként célszerű szedni. A kifejtett borsó mélyhűtéssel jól tárolható.