Extrém kalandokra vágyik? – Hazai helyszínek extrémsport-rajongóknak

Wakeboardra fel! 

A wakeboard egy könnyen elsajátítható extrém sport, amely a szörfösök találmánya, akik akkor is szerettek volna hódolni a szenvedélyüknek, amikor éppen nincsenek nagy hullámok. Ezért kitalálták, hogy egy motorcsónakhoz erősített kötél húzza őket, majd később kimondottan erre a célra építettek drótkötélpályákat. A fiatalok körében különösen népszerű sportág rajongóinak ma már több, természetes vízen épült wakeboard­pálya áll a rendelkezésére hazánkban is. 

A budakalászi Lupawake az ország egyik legprofibb wakeboardhelyszíne négy különböző szintű kötélpályával és huszonkét darab világszínvonalú elemmel. A Venice Beach Cable Park a Velencei-tavon a szabadstrand és a Velence Korzó szomszédságában található, de nemcsak idilli fekvése miatt lett sokak kedvence, hanem a 800 méteres, ötoszlopos pályája miatt is, amelynek különlegessége, hogy ez ad otthont az országos wakeboardbajnokságnak. 

A vonyarcvashegyi Lidó strand önmagában is az egyik legjobb balatoni strand, ehhez jön még az izgalmas vízisípálya, amely 820 méteres, és öt oszloppal rendelkezik. 

Kitűnő választás a siófoki BambooSziget is, amely tényleg egy sziget: a parttól nyolcvan méterre, egy 460 négyzetméteres stégen található, és nem kevesebb mint egy kilométer hosszú és ötoszlopos pályával várja a wakeboard szerelmeseit. 

Érdemes kipróbálni, hiszen a Balaton nyílt vizén wakeboardozni igazán klassz élmény. 

Hol vannak még hazánkban wakeboardpályák? Budapest közelében Dunaharasztiban, Martonvásáron vagy Gyömrőn lehet kipróbálni ezt a vízi extrém sportot, a Balaton környékén Balatonfüreden, de Kecskeméten, Győrben, Pécsen, Szegeden és Nyíregyházán is hódolhatnak szenvedélyüknek a kezdő és haladó wakeboardozók.

Via ferrata – Több mint túrázás 

A via ferrata olasz eredetű kifejezés, magyarul vasalt utat, mászóösvényt jelent. Olyan hegyi utakat jelölnek így, amelyeken különböző, stabilan telepített kábelek, láncok, vaslétrák, lépcsők teszik lehetővé a biztonságos áthaladást. Bár a via ferrata túrákhoz nem szükséges sziklamászásban való jártasság, fizikai teljesítőképességet, gyakorlatot és felszerelést azonban mindenképpen igényel. Az útvonalak nehézségi szintjeit egy A-tól E-ig terjedő skálán jelzik, ahol a minősítést mindig a jelölt szakasz legnehezebb pontja határozza meg. Mielőtt azonban bárki nekivágna egy útvonalnak, fontos tudni, hogy első alkalommal csak túravezetővel lehet elindulni, és nélkülözhetetlen az is, hogy előtte elsajátítsuk a felszerelések helyes használatát! Magyarországon négy helyen: Tatabányán, Cseszneken, a Cuha-völgyben és Sárospatakon tizenöt különböző útvonalon lehet kipróbálni ezt a kihívásokban bővelkedő, rendkívül látványos sportágat. 

Tipp: Csesznek, a Bakonyban fekvő község a Dunántúl egyik legkedveltebb kirándulóhelye, különböző nehézségi szintű útvonalakkal: a „Futrinka ucca” (nem elírás) a B nehézségi szinttel még akár enyhébb tériszonnyal és gyerekkel is könnyedén teljesíthető, míg a Tálos Zoltánról elnevezett emlékutat csak profiknak ajánlják, hiszen 70 méteres hossza mellett a szintemelkedése negyvenöt méter, így extrém nehéznek minősül. De itt van az Ostromlók útja, az első magyarországi via ferrata útvonal, vagy a Várpanoráma út, amely nevéhez hűen gyönyörű kilátást biztosít a Cseszneki várra – persze csak akkor, ha végigjárjuk a 180 méteres pályát, amelyet helyenként csúszós kövek és néhány meredekebb rész tesz nehéz, D szintű pályává.

Siklóernyőzés – Repülni, mint a madár 

Ha valaha álmodtunk már arról, milyen repülni, a sikló­ernyőzés pont ezt az élményt adja. A légáramlatokat meglovagolva akár órákat is el lehet tölteni a levegőben. 

A kezdők pár hónapos tanfolyamokon sajátíthatják el az alapokat, aki pedig már járatos a sportban, az az ország szinte minden részén gyakorolhat. 

Budapesten és környékén, például Gödöllőn, valamint Gyöngyösön, Egerben, Tokajban, a Balaton-felvidéken és Hajdúszoboszlón is van lehetőség siklóernyőzésre, de találunk erre alkalmas terepeket Békéscsabán, Pécsen, Győrben és Sopronban is. Sokak kedvelt siklóernyős helyszíne az Esztergom melletti Csolnok és a Badacsony mellett a Csobánc csúcsa, illetve a Kétágú-hegy a Pilis nyugati gerincén. 

Tipp: Akiben él a vágy a siklóernyőzés kipróbálására, de fél egyedül belevágni az extrém kalandba, az választhatja a képzett pilótával való tandemrepülést is. Ez a repülés legközvetlenebb módja, és mivel az utas elöl helyezkedik el (a pilóta pedig mögötte), az utas kilátása teljesen zavartalan. Aki pedig már többször is belekóstolt az élménybe, és egy kicsit többre vágyik, érdemes próbát tennie a termikrepüléssel. A termik szó meleg, felfelé szálló levegőt jelent, amelynek segítségével ezer-kétezer vagy nagyon jó időjárási körülmények esetén akár 2500-3000 méteres magasságba is emelkedhetünk.

Kép

Siklóernyőzés a Balatonnál – Forrás: Profimedia

Terepbiciklivel szédületes tempóban 

A kerékpározásnak számtalan válfaja létezik, kezdve az egyszerű városi biciklizéstől az országúti versenyeken át a terepbringázásig. Ez utóbbi egyre népszerűbb hazánkban is, két leggyorsabb ütemben fejlődő szakága a downhill és az enduro. A terepbringázás szerelmesei a sportban a gyorsaságot, a terepviszonyokkal, az akadályokkal, adott esetben az időjárással folytatott küzdelmet szeretik. Bár Magyarországon nem minden túraútvonalon engedélyezett a hegyikerékpározás, a sportág kedvelői kifejezetten nekik szánt pályákon is elmerülhetnek kedvenc időtöltésükben. Az eplényi Bringaréna mellett Veszprémben, Pécsen, Sopronban és a Budai-hegység több pontján is találhatunk hegyikerékpár-útvonalakat. 

Aki a „downhillezésnek” – a hegyoldalról nagy sebességgel történő leszáguldásnak, a terepkerékpározás egyik extrémebb válfajának hódolna –, megteheti az ország néhány legális downhillpályáján – a már említett Eplényen kívül – a Mátrában, ahol egy hét kilométeres pálya várja a gravitáció lovagjait. 

A Kékestetőtől Mátrafüredig tartó pálya átlagos szélessége két-négy méter, és 600 méteres szintkülönbséggel kell megküzdenie annak, aki itt leszáguld. 

A Soproni Parkerdőben 2013-ban alakítottak ki egy 11 kilométeres pályát, amelynek szintkülönbsége háromszáz méter.

Kép

Mountain bike-kal a Kékestetőn – Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség

Merülés – A világ egy egészen más perspektívából 

Búvárkodás Magyarországon? Bármennyire is hihetetlenül hangzik elsőre, mégsem az! Hazánkban több helyen is lehetőség van merülésre: Dorogon, Csepelen, Szalkszentmártonban, Kőbányán, Ecséden, Gyékényesen, Tatán, a Hegyesdi-tóban, sőt még Budapest szívében, a Feneketlen-tóban is. 
A tatai Fényes-forrás hazánk csodálatos, ősi lápvilágban megbújó, melegvizes forrásokban gazdag merülőhelye. A tizenhat-huszonöt fokos források két-hárommillió évvel ezelőtt, a dunántúli vulkánkitörések törésvonalai mentén jöttek létre. A forrásokból és azok lefolyó vizéből kialakított fürdőben lévő legnagyobb tavat még Esterházy grófné használta fürdésre, innen a Grófi-tó elnevezés. Napjainkban legfőbb látványosságai az állandóan bugyogó, kristálytiszta, kvarchomokkal borított fenéken keresztül feltörő forráscsoportok, a „minigejzírek”. A területen azonban több tó is merülhető: közülük a Körtefás-tó rendelkezik a legdúsabb növényzettel, amelyben naphalat, keszeget és akár hetven-nyolcvan centiméterre megnövő pontyokat és méteres amurokat is láthatunk. A búvárok szerint azonban a „legek” tava a védett Forrás-tó, amely a leghosszabb, legtöbb tavirózsával és legtöbb vízi növényzettel rendelkező, merülésre alkalmas tó. 

Hatalmasra növő vízinövények között kalandozhatunk, kergethetünk halakat, kereshetünk teknőst. 

Gyakorlatilag úgy érezhetjük magunkat merülés közben, mintha egy trópusi dzsungelben túráznánk. 

Tipp: A kőbányai pincerendszerben merülni nem mindennapi élmény. Az egyedülálló budapesti helyszínen a felszíni séta során bepillantást lehet nyerni a város múltjának egy kevéssé ismert szeletébe, hiszen a pincéket valamikor a borászok használták, később a Dreher Sörgyár vette ezeket igénybe, a második világ­háború idején pedig a föld alá telepített repülőgépmotor-­gyár kapott itt helyet. Manapság a tizenhárom-tizennégy fokos vízben megőrződött egykori ipari létesítményeknél lehet búvárkodni, a négy merülőhelyből az egyikhez pedig nem szükséges barlangi búvári végzettség sem.

Kalandparkok kicsiknek és nagyoknak 

A kalandparkok egyre népszerűbbek hazánkban is, nem véletlenül, hiszen úgy lehetünk részesei mindenféle extrém kihívásnak, és élhetjük át az „adrenalinfröccs” mámorító hatását, hogy közben nem sodorjuk magunkat veszélybe. Hazánkban számtalan kalandpark működik, mindegyiknek megvan a saját specialitása, a legegyszerűbb kötél- és pallóalapú ügyességi pályáktól a canopy lecsúszásokig. 
Kedvünkre válogathatunk a komplex élményt nyújtó kalandparkok (például a kislődi Sobri Jóska Kalandpark vagy a mátrafüredi Oxygen Adrenalin Kalandpark), az ügyességi kalandparkok (például a balatonfűzfői Serpa Kalandpark, a Zamárdi Kalandpark, vagy a lakiteleki Tőserdei Kalandpark), illetve a bobpályák (Visegrádon, Sopronban, Szilvásváradon, Balatonfűzfőn) között. 

Tipp: Aki extrémebb élményekre vágyik, próbálja ki hazánk legjobb technikai parkjait, a Skyward szélcsatornát Csepelen vagy a Hell Kart extrém gokartpályáját Miskolctapolcán.

Forrás: drivemagazin.hu; csodasmagyarorszag.hu 

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.