Az autónk is kémkedik utánunk – A kinyert adatok, a magánéletünk pénzre váltása hatalmas üzlet

A minap arról beszélgettem a férjemmel, milyen jó lenne, ha még egy pár napos kiruccanást bele tudnánk préselni a nyári szünetbe, valahol a Tisza-tó környékén. Mivel nem először tapasztaltam ilyesmit, már kevésbé lepett meg, hogy nem sokkal ezután – az egyik legnagyobb közösségi oldalon tallózgatva, hogy, hogy nem, az algoritmus tisza-tavi szállások hirdetéseit kezdte a „falamra” dobálni.

Veled is előfordult már, hogy úgy érezted, az okostelefonod, a számítógéped mintha „kitalálná” a gondolataidat, vagy „meghallaná”, amiről beszélsz? Nos, nem vagy egyedül. 

A kémkedés avatatlan csúcstartói megsem ezek az eszközök, hanem úgy tűnik, a személygépjárműveink, amelyek különféle módokon szipkázzák be és tárolják adott esetben még a legérzékenyebb személyes adatainkat is. 

És ez még csak a jéghegy csúcsa.

„Egy mai autó valóságos adatvédelmi rémálom”

„Mit tudtam meg, amikor a világ vezető autómárkájának adatvédelmi és biztonsági kérdéseit vizsgáltam? Egy modern autó valóságos adatvédelmi rémálom: úgy tűnik, egyes gyártók nagyobb üzletet látnak az »adatbizniszben«, mint az autók eladásában” – fogalmazza meg Misha Rykov, a Mozilla Alapítvány szakembereinek egyike, akik 2023 őszén egy nagy port kavart jelentést publikáltak e témában. 

A kutatók 25 világszerte ismert és népszerű autómárka adatvédelemi, adatkezelési gyakorlatát vették górcső alá. „Tesztjükön” az összes általuk vizsgált nagyvállalat elbukott: a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az internetes kapcsolattal is ellátott mai modellek többnyire még a személyes adatok kezelésére vonatkozó legalapvetőbb szabályokat sem tartják be. 

„Amikor az általunk megvizsgált autómárkák mindegyikéről kivétel nélkül az derül ki, hogy se nem tisztelik, se nem védik ügyfeleik magánéletét, akkor valami nagyon nincs rendben. Miért van erre szükség? Ennyire pénzszűkében vannak? Nem elég, hogy az autósokkal megfizetik magának a személygépkocsinak az árát, miért adják el jó pénzért a személyes adataikat is?” – sorolja a „költői” kérdéseit Rykov.

Kép

Kép forrása: Freepik

Hogyan gyűjthet adatokat rólunk az autónk?

Az, hogy az autókban van valamiféle számítógépes vezérlés, az 1970-es évek óta nem újdonság. Ami azóta változott, az egyfelől a számuk, másrészt az általuk kezelt adatok mennyisége. Sokan emlékezhetünk például arra, hogy a régi típusú személyautókban kurblival lehetett csak le- és feltekerni az ablakokat. Manapság ezt már egy gombnyomással meg tudjuk csinálni, ahogy a személygépkocsink egyéb funkcióit is számítógépes rendszerek működtetik, amik az internetre is rácsatlakoznak. 

A vizsgálatból kiderült, hogy az autógyártóknak sokkal több lehetőségük van arra, hogy érzékeny adatokat gyűjtsenek be rólunk, mint bármely másik, általunk használt „okoseszköznek” vagy alkalmazásnak. 

Személyes adatokat gyűjthetnek egyebek mellett fedélzeti mikrofonokon, kamerákon és más érzékelőkön keresztül, vagy a kocsinkban használt csatlakoztatott szolgáltatásokból, az autó alkalmazásából, ami egyenes átjárást biztosít a telefonunkon levő információkhoz. 

Sőt még ennél is többet megtudhatnak rólunk olyan mobilalkalmazásokon keresztül, mint például a Google Maps. Egészségügyi, genetikai információktól kezdve a szexuális életünkön át a legintimebb szokásainkat, jellemzőinket is kifürkészhetik, ahogyan azt is pontosan feltérképezhetik, hogy milyen zenét hallgatunk szívesen, milyen vezetési szokásaink vannak, és mennyire hajtunk gyorsan.

Felvetődik a kérdés, erre mégis ki kíváncsi? Nos, utóbbi adatok nagyon is sokat érhetnek például biztosítótársaságoknak, akik adott esetben ezekre az adatokra szabva emelhetnek a díjaikon. S hogy még mire lehet jó ez a rengeteg személyes adat? Például a mesterséges intelligencia „etetésére”: az MI alapú rendszereknek hatalmas mennyiségű adatkészletekre van szükségük ahhoz, hogy fejleszteni lehessen őket. 

A közösségimédia-mogul Meta az Egyesült Államokban például a felhasználók adataival képezi a mesterséges intelligenciáját, az uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR viszont megakadályozta, hogy ezt a kontinensünkön is megtehessék. Nyár eleji hír, hogy az ír adatvédelmi hatóság kritikája után a techcég átmenetileg le is tett erről a tervéről – legalábbis ebben a régióban. 

Kép

Kép forrása: Freepik

Az egy dolog, hogy gyűjtik, de üzletelhetnek is velük

A legtöbb autóvezetőnek sejtelme sincs arról, hogy a járműve miféle adatokat továbbít, arról nem is beszélve, hogy pontosan ki gyűjti, elemzi és osztja meg ezeket, és kivel. 

A Mozilla Alapítvány által vizsgált autómárkák többsége, 84 százaléka állította, hogy megoszthatja a személyes adatainkat szolgáltatókkal, adatbrókerekkel, de akár olyan vállalkozásokkal is, amikről jóformán semmit sem tudunk. 

Ám ami szerintük ennél is aggályosabb, 19 gyártó azt mondja, el is adhatja ezeket. A különféle források segítségével kinyert adatok ezután úgynevezett „járműadatközpontokhoz” kerülnek, ahonnan tovább folytatják útjukat az összekapcsolt járműadatok piacán. 

Azt, hogy ez az iparág mennyire feltörekvőben van, a McKinsey tanácsadó cég előrejelzése is mutatja: eszerint 2030-ra a világszerte eladott új járművek 95 százaléka összekapcsolt lesz. Ha hinni lehet az előzetes becsléseknek, a „piac” ez idő tájt 300–800 milliárd dollár közötti értéket fog elérni.

Korábban a The Markup 37 olyan vállalatról írt, amely ennek a gyorsan növekvő, csatlakoztatott járműadat-iparágnak a részét képezi, és az ilyen adatokat teszi pénzzé egy olyan környezetben, ahol kevés szabályozás vonatkozik ezek értékesítésére vagy felhasználására. Bár e vállalatok közül sokan hangsúlyozzák, hogy összesített vagy anonimizált adatokat használnak, a helymeghatározási és mozgási adatok egyedi jellege a felhasználói adatvédelem megsértésének lehetőségét növeli. 

A Mozilla Alapítvány szakemberei szerint nagyon furcsa, hogy egyes társkereső alkalmazások és szexuális játékok részletesebb adatvédelmi irányelveket tesznek közzé, mint az autómárkák. 

„A legfőbb aggodalmunk az, hogy nem tudjuk megmondani, bármelyik gyártó titkosítja-e az összes személyes adatot, ami ott van a gépkocsiban – holott ez lenne a legkevesebb” – mondja Rykov. 

A „beleegyezés” illúzió 

Egyes vállalatok egészen zavaros módon manipulálhatják a beleegyezésünket, ez alól az autógyárak sem kivételek: gyakran figyelmen kívül hagyják, néha pedig feltételezik azt. Az autógyártók általában az utóbbi kategóriát képviselik: valószínűnek tartják, hogy töviről hegyire elolvastuk és elfogadtuk az adatvédelmi szabályzatukat, mielőtt betesszük a lábunkat a járműbe. 

A Mozilla-jelentés olyan autómárkát is talált, amelynek az irányelvei szerint már azzal elfogadjuk a szabályzatukat, hogy beülünk az autóba. Következésképp, amikor egyes gyártók arra hivatkoznak, hogy márpedig mi a beleegyezésünket adtuk, vagy hogy ők nem tesznek semmit a vásárlóik beleegyezése nélkül, az közel sem azt jelenti, amit kellene. 

Sokunk mindennapi életének nélkülözhetetlen eszköze a gépkocsi. Így az, hogy egyszerűen ne üljünk autóba, nehezen kivitelezhető. Ahogyan az is, hogy mindenkinek, aki csak be akarna szállni az autónkba, előtte hangosan felolvassuk a gyártó adatvédelmi szabályzatát. A Mozilla szakemberei hisznek abban, hogy minél nagyobb a nyomás a világ vezető autógyárain, annál előbb várható valamiféle előrelépés a jelenlegi adatkezelési gyakorlathoz képest.