Véssey Miklós: „Most már van türelmem a gyerekekhez” – Apa, kezdődik!
Egy idős bácsi a játszótéren barátságosan rám mosolyog. Önkéntelenül visszamosolygok, ő pedig ezen felbátorodva odalép hozzánk, és megsimogatja a fiam fejét.
Véssey Miklós
Véssey Miklós: Apa–anya-híd – Apa, kezdődik!
A fiú egy hídon ül, lóbálja a lábát, a lent elhaladó kocsikra mutogat. A híd erős, csontos szerkezet, két emberoszlop, két egymásba kapaszkodó kar...
Véssey Miklós
Véssey Miklós: A pelenkás idegen – Apa, kezdődik!
Képzeld el, hogy egyszer csak beállít valaki hozzád, akit egyáltalán nem ismersz, és kijelenti, hogy ő mostantól itt lakik. Mondhatsz erre bármit, akár vissza...
Véssey Miklós
Véssey Miklós: „Belesek az ablakon, látom, hogy az apa nincs ott, úgyhogy bekopogok” – Apa, kezdődik!
Szeretek belesni a házak ablakain séta közben. Nem vagyok büszke a kíváncsi, néha tolakodó természetemre, de talán nem vagyok ezzel a szokással egyedül. Egy...
Véssey Miklós
Véssey Miklós: Miért vonul el apa a műhelybe? – Apa, kezdődik!
Minden apának jó, ha van egy helye, ahol lehet magányosan, senki által sem zavartatva dolgozni. Egy pince, egy garázs, egy sufni a hátsó kertben...
Véssey Miklós
Véssey Miklós: A zsarnok főnök, akinek nincsenek érvei – Apa, kezdődik!
A fiam az asztalfőn ül, mint egy cégvezér a vezetőségi ülésen. Minden jel arra utal, hogy a főnök elégedetlen. A szája lekváros, nem hagyta...
Véssey Miklós
Véssey Miklós: „A kocsit nem én irányítom, hanem a fiam” – Apa, kezdődik!
Elővigyázatlanul megkérdeztem a fiamat, ki ül a piros kocsiban, amit tologat. Apa, szólt a válasz. És apán kívül még ki? Látszott rajta az öröm...
Véssey Miklós
Véssey Miklós: Mire gondol, mire vágyik a gyerek? – Apa, kezdődik!
A fiam mutat valamire a hátam mögött. Megfordulok, keresem, hogy mi lehet az. Biztos a rendőrautó, felveszem a szőnyegről, odaadom neki. De ő továbbra...
Véssey Miklós
Véssey Miklós: Párbeszéd egy másfél évessel – Apa, kezdődik!
Egy másfél éves gyerek társaságában vigyázni kell, mit és hogyan mond ki az ember. Könnyen megeshet ugyanis, hogy egy elharapott félmondatunkat hetekig hallgathatjuk véget...