Miért szeretjük annyira Anne Shirleyt? – Az árva kislány és megteremtőjének története

„…mondd el, mit tudsz magadról.
– Ó, arról nem érdemes beszélni, hogy én mit tudok magamról; de ha megengedné, hogy elmeséljem, mit képzelek magamról, az ezerszer érdekesebb lenne – mondta Anne lelkesen.
– Ábrándképekről hallani sem akarok. Tartsd magad a puszta tényekhez.”
(Anne otthonra talál)

A puszta tények valóban elszomorítóbbak a képzeletnél, hiszen Anne Shirley három hónapos kisbaba, amikor szülei betegségben meghalnak, ő pedig rokonok nélkül marad. Senkitől sem kap szeretetet, törődést egészen tizenegy éves koráig, amikor a Prince Edward-szigetre kerül egy idős testvérpár, Marilla és Matthew otthonába. Szeretetéhes, alultáplált, szinte már csúnyácska lány, korához képest keveset tanult. Szókimondó, meggondolatlan, állandóan kalamajkába kerül, mégis rabul ejti a környezetét, és mindenki megszereti – nemcsak Avonlea lakói, hanem a regény olvasói is.

Kilencéves voltam, amikor először olvastam a történetét.

Gyerekként tőle tanultam meg, hogy a képzeletünk erőt adhat a hétköznapokhoz, átsegíthet minket a legnehezebb pillanatokon, társunk lehet a magányban, de a környezetünk életét is színesebbé tehetjük vele.

Ő bátorított arra is, hogy meséket találjak ki, és merjek arról álmodozni, hogy felnőttként íróvá válhatok. Azóta is sokszor előveszem a róla szóló könyveket, és már nemcsak olvasóként, hanem ifjúsági könyvek szerzőjeként is próbálom megfejteni a titkot: miért van Anne Shirley-nek a mai napig ennyi rajongója szerte a világon?

A válasz valójában egyszerű és annyiféle, ahány olvasója van a regénynek. Anne alakjával könnyű azonosulni, hiszen, mint a legtöbb lány, Anne sem tipikus szépség, ő is rengeteget hibázik, gyakran bajba sodorja magát, de nagyon tud szeretni, és nagyon vágyik mások szeretetére. Akárhányszor újraolvasom a róla szóló regényeket, mindig meglep a bátorsága, nyíltsága, őszintesége. A története nemcsak egy menedék, ahová elvonulhatok pár órára a mai világ borzalmai elől, hanem olyasmi, amit magammal vihetek a jelenembe is. Anne ugyanis nem csupán hisz a hétköznapi apró varázslatokban, de meg is mutatja, hogyan lelhetünk rájuk. Az ő világában is van magány, erőszak, fájdalom, mégis sikerül felfedeznie és felerősítenie mindenben a szépet, a körülötte élőkben pedig mindig megtalálja a jót is – azzal, hogy bele tud helyezkedni a szemszögükbe, és együttérez velük. Fantáziájával, humorérzékével és optimizmusával nekünk is segít, hogy észrevegyük a szépet és a jót a saját környezetünkben – gondolom olvasóként, íróként pedig hozzáteszem: nagyon erős, szerethető karakterek születhetnek olyankor, amikor a szerző át tudja érezni a szereplője minden bánatát, vágyát, álmát.

Montgomery pedig biztosan át tudta érezni, hiszen Anne történetébe rengeteg saját élményét írta bele.

Kép

Lucy Maud Montgomery egy archív fotón

Szerető édesanya nélkül nőtt fel

Mindig fenntartásokkal lehet csak összehasonlítani egy szerző személyét az általa teremtett fiktív szereplővel, hiszen az alkotás olyan összetett, szinte megfoghatatlan folyamat, amit nem lehet elintézni annyival, hogy az író a saját életét vetette papírra. Tény azonban, hogy a szerzők gyakran merítenek élményeikből, és sokszor saját emlékeiket, érzéseiket, álmaikat, félelmeiket is beleszővik fiktív történeteikbe. Így volt ezzel Lucy Maud Montgomery is, aki Cliftonban, a Prince Edward-szigeten született 1874-ben, és hasonlóan Anne Shirley-hez korán elveszítette édesanyját. Montgomery még csak 21 hónapos volt, amikor anyja tuberkulózisban meghalt. Apja az anyai nagyszülőkre bízta kislányát, és Nyugat-Kanadába költözött, majd újraházasodott.

Lucy Maud Montgomery a Prince Edward-szigeten maradt és nőtt fel idős nagyszüleinél Cavendishben. Mint Anne Shirley, ő is a fantáziájában, a könyveiben, valamint a természet szépségeiben talált vigasztalást és társaságot. Nagyon szerette a szigetet és Cavendisht, és később regényeiben is megörökítette lakhelyét.

Vidéki tanítókisasszonyból írónő

Anne Shirley gyerekként iskolai barátnőivel meseklubot alapít, ahol egymásnak írnak és olvasnak fel történeteket. Montgomery szintén kiskorától írni kezdett, és arról álmodozott, hogy felnőttként író lesz. Kilencévesen már verseket költött és naplót vezetett.

Az írói karrierje azonban nem indult zökkenőmentesen, többször is elutasították alkotásait a magazinok.

Egy rövid ideig édesapjához költözött, ez idő alatt jelent meg első írása pár nappal a 16. születésnapja előtt. Ám még nagyon messze volt attól, hogy az alkotásból megélhessen. Honvágya támadt, és hiányoztak a szigeten élő szerettei, ezért visszaköltözött a Prince Edward-szigetre, és a tanári pályára kezdett készülni. A Prince of Wales Főiskolán végzett, majd a szigeten maradva több iskolában is tanított. Montgomery korának azon kevés női közé tartozott, akik felsőoktatásra is vágytak, és hamarosan az új-skóciai Halifax állambeli Dalhousie Egyetemre kezdett járni. Dalhousie-i tartózkodása alatt kapta meg az első honoráriumokat is az írásaiért – csakúgy, mint regényeiben Anne.

Anne Shirley szintén vidéki tanítókisasszonyként kezdi a felnőtt életét, miközben az egyetemről ábrándozik. Végül neki is valóra válik az álma, és az egyetemi évei alatt nyomtatásban megjelennek az első írásai, sőt már tiszteletdíjat is kap értük. Őrá azonban az egyetem végén a szerelem vár, míg Montgomerynek továbbra is a maga lábán kellett megállnia.

Kép

Az „Anne otthonra talál” könyv első kiadása

Elutasítások után hatalmas siker

Nagyapja halála után Montgomery visszatért Cavendishbe, hogy vigyázzon az egyedül maradt nagymamájára. A következő tizenhárom évben őt segítette, de ezalatt is írt, verseket, történeteket, sorozatokat küldött kanadai, brit és amerikai magazinoknak. Az elutasítások ellenére kezdett jó bevételhez jutni az alkotásaiból. „1899-ben 96,88 dollárt keresett – mai mércével mérve ez nem sok, de szép összeg a századfordulón. Írásából származó bevétele 1903-ban 500 dollárra nőtt” – írja az lmmontgomery.ca.

Montgomery 1905-ben fejezte be első regényét: az Anne of Green Gables-t (magyarul: Anne otthonra talál). A kéziratot több kiadónak is elküldte, de mindegyik elutasította. Ez annyira kedvét szegte, hogy eltette a művét, és csak később próbálkozott ismét a megjelentetésével. Másodszorra sikerrel járt, talált kiadót, és 1908-ban a könyvesboltokba került Anne Shirley története.

A könyv azonnal népszerű lett, megalapozta Montgomery hírnevét és írói karrierjét. Az 1908 júniusában kiadott könyv több mint 19 ezer példányban kelt el a megjelenést követő öt hónapban.

Az első évben 10-szer is újranyomták, és széles körű elismerést aratott – írja a www.thecanadianencyclopedia.ca. Montgomery hozzá is látott a folytatásokhoz, és megírta Anne tanítói és egyetemi éveit, szerelmét, házassága első éveit, gyermekei felnövését, sőt még az első világháború alatti éveket is.

Lelkészfeleségként is írt

Montgomery több családtagját elveszítette élete során, ahogy Anne is. Felnőttként a nagyszüleit, és édesanyaként egyik kisfiát is. Regényeiben gyakoriak azok a szereplők, akik kötelességüket teljesítve idős hozzátartozóik mellett maradnak, hogy őket ápolják, segítsék. Montgomery is csak nagymamája halála után házasodott össze jegyesével, Ewan Macdonald presbiteriánus lelkésszel. Az Ontario állambeli Leaskdale-ben telepedtek le, ahol Ewan lett az új lelkész. Montgomery segítette férjét a lelkipásztori feladataiban, nevelte fiaikat, vezette az otthonukat, de az írást sem hagyta abba, sőt, további sikerkönyvei születtek, valamint novellákat, versekeit is alkotott. Továbbra is naplót vezetett, és folyamatosan levelezett barátaival, rokonaival, rajongóival. Montgomery több helyen is élt családjával, mégis a Prince Edward-sziget maradt regényei fő helyszíne, majd itt is temették el 1942-ben, Cavendishben.

Kép

Lucy Maud Montgomery – Forrás: Picryl

Mit olvassunk még Montgomerytől?

Az Anne Shirley-könyvekből és Montgomery más regényeiből is árad a humora és természetszeretete. Sok-sok helyzetkomikumot teremt, megmutatva, hogy az életben a mulatságot is meg lehet találni.

Szeret anekdotázni, regényeiben temérdek vicces, meghökkentő történetet és mondást mesél el.

A természetről pedig olyan odaadással és átéléssel ír, hogy aki olvassa, azonnal a szabadba vágyik, és képes meglátni minden évszak szépségét és ajándékait.

Montgomerynek több könyve is megjelent magyarul. Közülük kiemelkedik A kék kastély, amely kevésbé nevezhető ifjúsági történetnek. Főszereplője a 29 éves Valancy, akinek életét teljesen megváltoztatja egy tévedés. Valójában nem is az élete változik, hanem ő maga alakul át, ahogy levedli korábbi félelmeit, és megismeri önmagát. Montgomery humora sziporkázik a regényben, és a tőle megszokott gyönyörű természetleírásokban sincs hiány. Aki szerette az Anne Shirley-könyveket, annak mindenképp ajánlott olvasmány!

Magyar rajongók

Az Anne otthonra talál című regényből számtalan színpadi és filmfeldolgozás, animáció és sorozat készült, de a Montgomery által teremtett világot láthatjuk a Váratlan utazás című kanadai sorozatban is, amelynek máig nagy rajongótábora van hazánkban. A Kozák Zsolt által létrehozott és vezetett honlapon, valamint a magyar Váratlan utazás Facebook-oldalon és csoportban nemcsak a sorozatról, de az írónőről is többet megtudhatunk, és eszmét cserélhetünk a többi hazai rajongóval.

Forrás:

• L. M. Montgomery: Anne otthonra talál, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1997.
• https://avonlea.hu/guide/mk/maud
• https://lmmontgomery.ca/about/lmm/her-life
• https://www.thecanadianencyclopedia.ca/en/article/montgomery-lucy-maud