Tizenévesen kaptak stroke-ot, az egész életüket újra kellett kezdeniük
A második leggyakoribb halált okozó betegség a stroke, amely főleg az ötven pluszosokat veszélyezteti, de fiatalabb korban is előfordulhat. Jellegzetes tünetei ellenére nem mindig ismerik fel időben, pedig ha négy órán belül megkezdik kezelését, még megállítható az agyszövetek károsodása. Két fiatal túlélő mesélte el történetét.
Az agyi érkatasztrófa a leggyakoribb neurológiai betegség: világszerte évente 9 millióan, Magyarországon körülbelül 20–40 ezren kapnak stroke-ot, azaz minden félórában történik egy agyi infarktus. A stroke, amelyet a köznyelvben gutaütésnek, szélütésnek, pontatlanul agyvérzésnek is neveznek, egy hirtelen kialakuló agyi tünetegyüttes, amit az agy vérellátás-zavara okoz.
A stroke-nak több fajtája is létezik, a leggyakoribb az ischemiás stroke, azaz agyi infarktus, ami az erek elzáródásának következménye: az agyszövetek nem jutnak vérhez, ezért elhalnak. Maga az infarktus ennek a gyorsan lezajló folyamatnak a végállapota. Az esetek maradék 20%-ában érfalrepedés, ismertebb nevén agyvérzés következik be, ami tehát csak a stroke egy ritkább fajtája. Kialakulásában közrejátszhat az egészségtelen életmód, az elhízás, a dohányzás és a mozgáshiány is, emellett olyan klasszikus kardiovaszkuláris betegségek is hozzájárulhatnak, mint a magas vérnyomás, a diabétesz és a szívritmuszavar. Emiatt leginkább ötven év felettiek veszélyeztetettek, de csecsemő- és gyerekkorban is előfordulhat valamilyen érgyulladás következtében. A tízen- és huszonévesek körében viszont elég ritka, és jellemzően más okozza.
Kruchió Evelin elsős gimnazista volt, amikor korcsolyázás közben elesett, és olyan súlyosan beverte a fejét, hogy stroke-ot kapott.
„Nem éreztem a karomat, és amikor megszólaltam, a beszédem teljesen érthetetlen volt, nagyon megijedtem” – emlékezik vissza. A baleset után kórházba szállították, ahol infúziót kapott, majd mélyaltatásban tartották, három napig azonban nem tudták megállapítani, mi okozza a tüneteit.
Evelint fél évig kezelték a kórházban, de rehabilitációja ezután is folytatódott: gyógytornász, konduktor, logopédus foglalkozott vele. „A stroke derékba törte az életemet, mindent újra kellett tanulnom” – meséli. A baleset után a korábban aktívan sportoló lány egy időre kerekesszékbe került, plasztikai műtéten esett át, abba kellett hagynia a gimnáziumi tanulmányait, barátai közül sokan eltűntek mellőle. Járása és beszéde még nem jött helyre teljesen – előfordult, hogy afáziája miatt megkérdezték tőle, magyarul beszél-e. Eleinte sokat sírt, aztán rájött, muszáj pozitívnak maradnia és célokat tűznie maga elé: pár évvel ezelőtt esti tagozaton leérettségizett, idén nyáron pedig ékszerbecsüs képesítést szerzett. Mivel kicsit nehezebben megy neki az írás, ezért amikor a vizsgáira készült, diktafonra mondta fel az anyagot.
Állapota sokat javult az utóbbi években. Nemrég egy úgynevezett robotterápián vett részt, amely során egy érzékelőkön alapuló 3D-s gépet irányított a karjával, ez szintén eredményesnek bizonyult, a költségek miatt azonban csak egy hónapig tudott járni rá. Rokkantnyugdíjából nem sok mindent tud fedezni, így felépülése után rövid idővel munkakeresésbe kezdett: eleinte egy teaházban, majd egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató kávézóban és futárszolgálatnál dolgozott, jelenleg pedig egy szórakozóhely ruhatárosa. Az elhelyezkedésben stroke-ja nem jelentett akadályt. Szabadidejében sokat sportol, eljár kondizni, háromkerekű biciklivel közlekedik és lovagol. Utóbbi nemcsak kikapcsolódás, hanem terápia is: többek között fejleszti az egyensúlyérzékét és javítja a tartását.
A stroke első helyen áll a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáján, és a szívinfarktus után az agyi infarktus követeli a legtöbb halálos áldozatot, pedig ha időben észlelik, megállítható az agyszövetek károsodása. Csakhogy az esetek 80%-ában nem jár fájdalommal, így nehezebb felismerni.
A stroke leggyakoribb tünetei a féloldali bénulás és a végtaggyengeség, valamint a beszédzavar, a száj félrehúzódása, a féloldali zsibbadás, érzéketlenné válás vagy látásvesztés, a kettőslátás és a szédülés, egyensúly- vagy koordinációs zavar.
„Stroke gyanúja esetén kérjük meg a beteget, hogy emelje fel a két karját. Ha nem tudja megtartani, akkor valószínűleg agyi érkatasztrófát szenvedett” – hívja fel a figyelmet dr. Gunda Bence Barna, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika adjunktusa, aki arra is figyelmeztet, a fent felsorolt tünetek esetén azonnal hívjunk mentőt, mert ez egy sürgősségi állapot, ami azonnali beavatkozást igényel. Egy nagy érelzáródásnál percenként 100 000 idegsejt hal el. A további agyszövetek károsodásának megállítására mindössze pár óra áll az orvosok rendelkezésére, ezért fontos, hogy időben megkezdjék kezelését. Elsősorban infúzióval adott vérrögoldóval, nagyobb ér elzáródásakor katéteres eljárással kiegészítve próbálják helyreállítani a keringést. Előbbinél négy és fél, utóbbinál hat óra a terápiás időkorlát.
Tizenkét évesen kapott stroke-ot Pekárik Luca, akinél AVM betegsége miatt kialakuló aneurizma, azaz egy kitágult érszakasz megrepedése okozta az agyvérzést.
„Egy röplabdameccsen játszottam, és amikor nagy erőt fejtettem ki, egy ér elpattant az agyamban. Olyan hatalmas fájdalmat éreztem, mintha kalapáccsal fejbe ütöttek volna, szédülni kezdtem és hánytam, majd a bal oldalam lebénult” – meséli. Az Amerikai úti idegsebészeten négy napig volt intenzív osztályon, majd öt hetet töltött a gyermekosztályon. A stroke-ot csak azért élte túl, mert a vér az agytörzsi terület felől elfolyt az agykamrába. Ám fennállt a veszélye egy újabb agyvérzésnek, ami végzetes is lehetett volna, ezért az orvosok a műtét mellett döntöttek. Elsőre nem sikerült teljesen elzárni az érintett érszakaszt, ezért egy második operációra is szükség volt.
A vér felszívódásával javulni kezdett állapota, de bal oldala még sokáig volt gyenge. „Nem tudtam felemelni egy pohár vizet, sem lábra állni, ezért nagyon kiszolgáltatottnak éreztem magam” – folytatja Luca, akinek az izmai az ágyhoz kötött idő alatt elsorvadtak, és egy hónap alatt tíz kilót fogyott. A kórházban gyógytornász segített neki újra megtanulni járni. Hazaengedése után két héttel már visszatérhetett az iskolába, de az agyvérzés nem múlt el nyomtalanul: azóta diszgráfiás, és a stroke felerősítette hiperaktivitását. Figyelemzavarára és fejfájására gyógyszert szed, alkoholt nem ihat, a fél éves kihagyás miatt pedig abba kellett hagynia a röplabdát. Helyette a tanulásra koncentrál; kilencedik óta kitűnő tanuló. Bal lábára egy ideig sántított, ám ez már nem észrevehető, bal karja viszont a gyógytornának köszönhetően erősebb, mint a jobb.
Luca 16 éves koráig évente járt kontrollra, hamarosan megint ellenőrzik állapotát. „Nagyon izgulok, mert a stroke bármikor újra megtörténhet” – osztja meg aggodalmát a lány, aki vitaminokkal, egészséges táplálkozással, sportolással próbálja megelőzni a bajt, és Evelinhez hasonlóan igyekszik pozitív maradni. „Elfogadtam a történteket: ha nem így tennék, megkeserítené az életemet.”
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
