Szegedi csatangolások

Egy hátborzongató legenda és a valóság

Az egyik tűzvész után „a lakosság sírva üldögélt házainak füstölgő romjai fölött, s azon sóhajtozott, vajh lesz-e még valaha Szeged olyan szép és olyan nagy, mint amilyen egykor volt? Ekkor egy jóslat keletkezett, mely szájról szájra kelve: »Akkor épül fel Szeged olyan naggyá és széppé, mint hajdan volt, mikor a halottak visszatérnek a városba.«” Így írta meg Jókai Mór „Életemből” című könyvében (1886) a városi legendát, amely aztán az 1879-es szegedi árvíz napján március 12-én valósággá vált: „...a dúló vízár felszaggatta az alsóváros temetőjében a sírhalmokat, s egyszer csak azt látta a töltésekre menekült népség, hogy a halottak jönnek vissza koporsóikban az elhagyott utcákra. Most aztán szentül hiszi a nép, hogy a régi jóslat teljesüléséhez közelít."

Az 1879-es katasztrófa Szeged épületeinek 90 százalékát semmisítette meg, a belvárost hónapokig borította víz, Jókai szavaival „ha a semminek volna szuperlatívusza, ez volna az.” A pusztítás hírére az egész világ azonnal megmozdult, és a nagyszabású gyűjtéseknek, segélyakcióknak és koncerteknek köszönhetően az újjáépítés költségeinek egyhatoda jött össze. Tisza Lajos királyi biztos és Lechner Lajos építész vezetésével alig négy év alatt újratervezték és felépítették a várost, ahol a kor Európájának legmodernebb várostervezési megoldásait és tapasztalatait ötvözték. Szeged szebb lett, mint valaha – a régi jóslat beteljesült.

Építészeti remekművek közt

A precíz városfejlesztés lényegében az árvíz óta folyamatos. Az 1907-ben épült Reök-palota a szecessziós építészet gyöngyszeme, az 1929–1932 között épült Fogadalmi templom és a Dóm tér együttesét az észak-európai országok téglaarchitektúrája ihlette, de a tér kialakítása a keleti medreszék (fedett udvarú épületek az iszlám világban) építészetét is megidézi. A két világháború közötti időszak legszebb magyar építészeti alkotása Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Glattfelder Gyula csanádi püspök és Rerrich Béla műépítész nevével fonódik össze.

2014-ben megkezdődött a dóm felújítása, 2016-ban modern turisztikai igényeket kiszolgáló látogatóközpontot adtak át, 2017 nyarától pedig Szeged legrégebbi építészeti emléke, a templom melletti Dömötör-torony is látogatható, benne Aba-Novák Vilmos felújított freskójával. Szeged viharos történetének és virágzó jelenének megismeréséhez tökéletes kezdés a Dóm téri látogatóközpont; jegyárak és nyitvatartás: www.szegedidom.com.

A Dömötör-torony a Dóm téren – Kép: Páczai Tamás

Innen a szélrózsa bármelyik irányát is választjuk, építészeti remekművekkel találkozhatunk. 2003-ban a Kárász utca (sétálóutca) és a Klauzál tér műemléki felújítása Europa Nostra-díjban részesült. Séta közben fedezzük fel az 1837–1843 között épült régi zsinagóga (Hajnóczy utca 12.) oldalán az 1879-es árvíz szintjét mutató márványtáblát, az 1903-ban elkészült Új Zsinagógában (Jósika u. 10.) pedig a Róth Miksa műhelyében készült üvegablakok és a páratlan szépségű, szimbolikus üvegkupola kápráztatja el a látogatót.

Az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban (Mátyás tér 26.) a szerzetesi élet mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást, a kolostor udvarán kialakított kézművesműhelyekben agyagozhatunk, nemezelhetünk és gyertyát is önthetünk; www.latogatobarat.hu.

Az Új Zsinagóga – Kép: Páczai Tamás

Zseniális eklektika

Ahogy kezdünk elveszni Szeged körutakkal és sugárutakkal felosztott belvárosában, úgy fogjuk csodálni azt a semmihez sem fogható hangulatot, amiről a népszerű Lonely Planet útikönyvsorozat szerzője így ír: „Nagyon megnyerő, bár azt lehetetlen eldönteni, hogy az igazi báját a helyiek érdekes akcentusa, a vibráló egyetemi élet, a gyönyörű építészet vagy egészen pontosan mi adja.”

Én a London körúton a budapesti belváros hangulatát éreztem, a második világháborús diadalív valamiért Rómára emlékeztet, a Mars téren mintha a kazahsztáni Almati zöld piaca keveredne Szamarkand buszpályaudvarával, Újszeged mintha egy belgiumi kertváros lenne, a belvárosi híd és környéke pedig kifejezetten Hollandiára emlékeztetett. Csakúgy, mint a holland nagyvárosokhoz mérhető kerékpáros infrastruktúra, ami indokolt is: a legfrissebb felmérések szerint a szegediek közel 20 százaléka napi szinten választja ezt a közlekedési formát.

A József Attila Tanulmányi és Információs Központ nemcsak a modern építészet emblematikus példája, környéke igazi multikulturális látványközpont is romkocsmákkal, arab, távol-keleti és török kifőzdékkel, kézműves kávézókkal és butikhotelekkel tarkítva.

A József Attila Tanulmányi és Információs Központ – Kép: Páczai Tamás

A Móra Ferenc Múzeum ráadásul idén ősszel fokozza a város amúgy is zseniális eklektikáját, ugyanis idecsábította az őslénykutatás tyrannosaurusának számító Don Lessem – tudományos munkái mellett a Jurassic Park filmek szakmai tanácsadója – grandiózus dinókiállítását. Így nyár közepe óta óriás őshüllők bömbölésétől hangos a Tisza partja, a múzeumtérben pedig párját ritkító kiállításon láthatjuk a valaha élt legnagyobb állatok élethű és mozgó makettjeit, csontvázakat és fosszíliákat. A kiállítás fő termében különös hangulatot teremt a Munkácsy Mihály Honfoglalása előtt tornyosuló 25 méteres brachiosaurus csontváza, a Jurassic Parkban szerepelt velociraptornak pedig már csak az állandó kiállításon maradt hely a rókák és medvék közt! www.moramuzeum.hu

A Móra Ferenc Múzeum dínókiállítása – Kép: Páczai Tamás

Ha tehetjük, időzítsük délelőttre a dinókat, utána pedig vegyük az irányt a füvészkert felé (Újszeged, Lövölde u. 42.). Az üvegházakban távoli tájak közel 1200 növényfaja él, köztük hét méter magasra megnövő trópusi fák, fán lakó színes orchideák, broméliák, páfrányok, pozsgások, kaktuszok, húsevő növények. A kert legnagyobb ékessége kétségtelenül a lótuszos tó Buddha szobrával. Novemberben 16 órakor zár a kert, erre figyeljünk; www.fuveszkert.u-szeged.hu.

A füvészkert egyik üvegháza – Kép: Páczai Tamás

A novemberi trópusi élmények után is tartogat még extra vonzerőket Szeged: ezek a fürdők. A millennium idején épült, gyönyörűen felújított műemlék Anna fürdő keleties hatásokat tükröz, a Napfényfürdő Aquapolis pedig négyévszakos víziváros, amely 4400 négyzetméteres vízfelülettel és Európa leghosszabb vízicsúszdájával várja a látogatókat.

Tiszán innen, Tiszán túl

Szeged környéke is bővelkedik látnivalókban, így – ha tehetjük – szánjunk legalább egy napot ezek bejárására. Sokunknak ismerős, családdal úgymond kötelező program elzarándokolni Feszty Árpád monumetális körképéhez az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkba; www.opusztaszer.hu.

A honfoglaló magyarok bejövetele innen fél órával keletre, a Mezőhegyesi Ménesbirtokon kelhet életre. Az 1784-ben alapított birtok azon kevés helyek egyike a világon, amely négy lófajta kitenyésztésével is büszkélkedhet, leghíresebb közülük a nóniusz. A nemrég felújított birtok szállodával és aktív lovasturizmussal várja a vendégeket; www.menesbirtok.hu.

Magyarország első emlékpontja Hódmező­vásár­helyen nyílt 2006-ban. Állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és felfoghatóvá azokat a tragikus történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhely lakóit érték az 1945 és 1990 közötti időszakban. 

Emlékpont, Hódmezővásárhely – Kép: Páczai Tamás

Extra tippek:

Szeged felfedezéséhez a legjobb kiindulópont a város hivatalos turisztikai oldala: szegedtourism.hu. Innen navigálva tematikus alkalmazásokat is letölthetünk telefonunkra, amelyek térképpel kalauzolnak végig például a szegedi paprika, Móra Ferenc, a szegedi szecesszió vagy a füvészkert nyomában.

A családi kirándulások kedvelt célja a Szegedi Vadaspark, benne az idén májusban átadott, a kambodzsai Angkor Vatra emlékeztető elefántházzal; nyitvatartás és jegyárak: www.zooszeged.hu

Az 1879-es árvíz 100. évfordulójára készült emlékmű – Kép: Páczai Tamás

Lótuszos tó, füvészkert – Kép: Páczai Tamás

Szövőgép a hódmezővásárhelyi Emlékpontban – Kép: Páczai Tamás

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.