Amikor a kilók hiánya az igazi teher – Miért sértegetjük a vékony embereket?
Szomorú trend, hogy a vékony emberek szóbeli megszégyenítése – más néven skinny shaming – mintha teljesen elfogadott dologgá vált volna, míg egy túlsúlyos emberre tett megjegyzés esetén mindenkinek egyértelmű, hogy sértés hangzott el. Utánajártunk, hova vezethet a skinny shaming, szakembert kérdeztünk arról, miért fontos már gyermekkorban útját állni az efféle verbális abúzusnak.
Manapság mintha szégyellni kellene a vékonyságot
„Mint annyi mindenben, a body shamingben, azaz a testszégyenítés témakörében is erősen kirajzolódik a kettős mérce. A body shaming az emberek testalkatának, alakjának, méretének vagy kinézetének negatív megítélését és kritizálását jelenti, és sajnos mind a sovány, mind a túlsúlyos embereket érintheti. Ezen belül a skinny shaming olyan jelenség, amelyben az embereket a sovány vagy vékony testalkatuk miatt negatív módon ítélik meg.
Sokan tesznek kéretlen megjegyzéseket a vékonyakra, mert úgy vélik, azok szándékosan rendelkeznek ilyen testalkattal, holott vannak, akik genetikailag ilyenek.
A legtöbbjük sok kalóriabevitel ellenére sem tud hízni. Egyesek dicséretnek szánják a megjegyzéseket, de lehet egyfajta féltékenységi gyökerük is, mivel a vékony testalkat sokak számára hőn áhított cél. És vannak, akik valamilyen evészavart, például anorexiát, bulimiát, hormonproblémákat sejtenek a háttérben” – mondja Csikos Csenge Alíz pszichológus, a Mélylevegő Projekt munkatársa, aki felhívja a figyelmet a médiában zajló változásokra is.
„Bő öt-tíz évvel ezelőtt még voltak helyzetek és privilégiumok, amelyek csak a vékony, az aktuális korszellemnek megfelelő külsejű nők számára voltak elérhetők, például vékony lányok kerülhettek be a reklámokba, míg a teltkarcsúbbak ki voltak onnan zárva. Ez a trend azonban jócskán változóban van, hódít a testpozitivitás. A teltebb lányok, nők is egyre inkább meg merik mutatni magukat, ezzel együtt azonban mintha a vékonyság kezdett volna el negatívummá, szégyellendővé válni.”
Nóra története – bárki, aki eltér az uralkodó normától, kiszolgáltatottá válik?
Nóra számára sem idegen a verbális bántás, volt, hogy napi szinten kellett eltűrnie a beszólásokat. Aztán egy ideje rájött, hogy nem kell eltűrnie. „Az emberek szerintem azért kritikusak a vékony testalkattal szemben, mert meg vannak győződve arról, hogy a vékony ember csakis egészségtelen és gyenge lehet. Valójában bárki, aki eltér a társadalomban uralkodó, egyébként teljesen szubjektív „normális” testalkattól, kiszolgáltatottá válhat.
Én 47 kiló vagyok a 162 centimhez, de soha nem jelentett problémát több szatyornyi élelmiszert hazáig cipelni, beemelni egy kerékpárt a liftbe, vagy edzeni.
Tini koromban volt rajtam kb. öt kiló felesleg – ekkor azért csúfoltak, aztán amikor 20 évesen 47 és 50 kiló között ingadozott a súlyom (kinézetre teljesen arányos és egészséges ember benyomását keltettem), akkor meg az volt a baj.
Rádöbbentem, hogy én az embereknek – bárhová megyek a világban – soha nem leszek elég jó. Kifejezetten üdvözlöm, hogy 2023-ban került a mozikba a Barbie című film, amelyben a címszereplő minden megszégyenített – fat és skinny shaminget elszenvedő – nevében mondja: »Vékonynak kell lenned, de nem túl soványnak. És soha nem mondhatod, hogy vékony akarsz lenni. Azt kell mondanod, hogy egészséges akarsz lenni, de közben vékonynak is kell lenned. Soha nem szabad megöregedni, soha nem szabad bunkónak lenni, soha nem szabad felvágni, soha nem szabad önzőnek lenni, soha nem szabad elbukni, soha nem szabad kudarcot vallani, soha nem szabad félelmet mutatni, soha nem szabad kilógni a sorból.«”
Belefáradt a védekezésbe
A média szeret arról csámcsogni, a hírességek hogyan fogytak le, miként híztak meg, így normálisnak tartjuk a kolléganőre tett megjegyzéseket is. Óriási tévhit azonban, hogy csak kövér embereket dönthet lelkileg romba egy-egy gúnyos megjegyzés. A volt párom lánytestvére mindig is vékony alkattal rendelkezett, és sajnos az állandó bántalmazás depressziót és testképzavart okozott nála. Elkezdett gondolkodni a teste elfogadhatóságáról, de mivel képtelen volt két-három kilónál többet hízni, elkezdte pengével karcolgatni a karját, hogy levezesse a benne felgyülemlett feszültséget.
Szinte biztos vagyok abban, hogy a rendszeresen elsütött „Így aztán nem fogsz tudni gyereket szülni!” mondat nála önbeteljesítő jóslat lett.
Sokáig nem esett ugyanis teherbe, csak mesterséges megtermékenyítés útján jött neki össze a baba.
Ha valaki jogot formál arra, hogy nyíltan megszégyenítsen vagy megítéljen valakit az adottságai alapján, az határszegés.
Mit tehetünk a skinny shaming ellen?
Nem is gondolnánk, a skinny shaming elleni küzdelemben mennyire fontos az empátia és az elfogadás. Az elfogadó és pozitív környezet (legfőképp az óvodai, iskolai az érintett kisgyerekeknél) elősegítheti az ember egészséges testképének kialakulását, és javíthatja az önbizalmat. Jó módszer lehet, ha családi körben átbeszéljük az érintett gyerek tapasztalatait. El kell érni, hogy kibeszélje magából a fájdalmat, hogy elmesélje, miért rossz most neki, mit érez. Azt is javasolt elmagyarázni a gyermeknek, hogy a világ nem egy tökéletes hely, de attól még, hogy csúfolták, nem válik automatikusan lúzerré. Ha az egyik gyereknek ma rosszulesik, hogy csúfolják, például a vékonysága vagy az elálló fülei miatt, legyen az első az, hogy megnyugtatjuk, de hívjuk fel mindjárt a figyelmét arra is, hogy az a kislány, akit ő csúfolt röviddel ezelőtt a kövérsége miatt, ugyanezt élhette át, amit most ő. Beszélhetünk neki bátran a kék szemű-barna szemű óvodai kísérletről is!
Hírességek, akiket a vékonyságuk miatt kritizálnak
A közösségi média korában nem csak az egymással való kommunikáció lett pofonegyszerű, sajnos a bántó szavak is könnyebben eljutnak a másikhoz.
Iszak Esztert rendszeresen érik negatív kommentek a közösségi oldalán. Legutóbb egy fürdőruhás fotója miatt kezdték ki, s betegnek titulálták. A műsorvezető elgondolkodtató válasszal reagált a kommentcunamira:
„Értem, tehát mindenki, akinek nincs tökéletes alakja, maradjon otthon, ki ne merjen menni a strandra, fotót pedig még véletlenül se merjen készíteni magáról!”
„Csodás felfogás! Pontosan az ilyen mentalitásnak köszönhetjük azt a sok önmagával elégedetlen fiatal lányt, aki küszködik a mindennapokban azzal, hogy elfogadja a testalkatát!”
Zita Annoni exmodell, fotóművész az Instagramon vallott arról, hogy vékonynak lenni nem mindig áldás: „Egész gyerekkoromban azzal csúfoltak, hogy alacsony és vékony vagyok! Az iskolában mindig én álltam a sor elején, és ez soha nem is volt kérdés! :)
Voltam én elöl deszka, hátul léc, ropi, füles és még sorolhatnám... Sőt... Mivel kicsinek apukám vágta a hajam, sokszor fiúnak is néztek! A sok csúfolódásnak az lett az eredménye, hogy nehezen tudtam elfogadni magam, és én is a hibákat vettem észre. Nem hordtam szoknyát, és soha nem kötöttem fel a hajam. Mára 40 évesen értem meg arra, hogy nem kellett volna mások véleményével foglalkoznom, csak a saját elvárásaimnak megfelelnem.”
Gombos Cintia Mercédeszt, művésznevén Cinthya Dictator modellt, fotóművészt sokáig semmi nem zavarta a külsejében, az ezzel kapcsolatos szorongás akkor alakult ki nála, amikor már egy ország ismerte a nevét. Amikor 2014-ben egy lelki válság következtében 39 kilóra fogyott, a közösségi médiában rengetegen megszólták azért, mert szerintük túl vékony lett. Akárcsak Pintér Tibor színművészt, aki csupán életmódot váltott, és ezért veszített súlyából, vagy Celine Diont, aki eleve alkatilag vékony, s akit nemrégiben Stiff-szindrómával diagnosztizáltak.
Csínján a szavakkal!
A pozitív testkép mozgalom nem csak a plus size-os emberek elfogadására irányul, hanem arra is, hogy minden embert és minden ember testét tiszteljük.
Mielőtt megjegyzéseket teszünk, érdemes magunkban mérlegelni, mert akár akaratlanul, észrevétlenül is becsmérelhetjük a másikat.
Fontos (lenne), hogy mindenkit tisztelettel és megértéssel kezeljünk, függetlenül a testalkatától, nemétől, társadalmi státuszától vagy vallási hovatartozásától. Félő azonban, hogy ebben hazánk (is) még csak az út elején jár.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>