Feltámasztjuk a mamutot, miközben kihalnak az orrszarvúk?

Mi lesz veled, orrszarvú? 

Tam és Iman. Két szumátrai orrszarvú, akiknek a története néhány éve bejárta a világsajtót. Az utolsó hím és nőstény szumátrai rinocérosz 2019-ben pusztult el, ennek következtében Malajzia területéről kihalt ez az orrszarvúfaj, így a szumátrai orrszarvú már csak Indonéziában található meg. Pedig a szumátrai rinocéroszok hajdan Ázsia nagy részét benépesítették, a vadon élő populációk azonban szinte teljesen kihaltak. A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a súlyosan veszélyeztetettek között szerepel. 

A szumátrai rinocéroszokat az orrvadászat és az élőhelyük elvesztése sodorta végveszélybe. 

A fajt ma leginkább a populációk széttöredezettsége fenyegeti, emiatt képtelenek szaporodni. Ma már ötvennél is kevesebb példány él belőlük. Ez az öt orrszarvúfaj közül a legkisebb: 700–800 kilogrammosra nő, kis szarvairól és rövid, vöröses-barnás bundájáról ismert, illetve a jégkorszak egyik jelentős faja, a gyapjas rinocérosz legközelebbi élő rokona.

Öt faj, mind veszélyben

A 20. század kezdetén még félmillió, napjainkban már összesen csak 28 ezer orrszarvú él a földön! Az orrszarvúfélék családjának öt faja létezik. Az afrikai fajok a szélesszájú vagy fehér orrszarvú és a keskenyszájú vagy fekete orrszarvú. Ezenkívül Ázsiában él az indiai, a jávai és a szumátrai rinocérosz. Eltérő mértékben, de mind az öt faj túlélése veszélyben van. 

A bolygónk egyik legnagyobb szárazföldi emlősének szarva iránti kereslet, különösen Kínában és Vietnámban, továbbra is komoly fenyegetést jelent. Egy évtized alatt kilencezer állattal végeztek az orvvadászok Afrika- és Ázsia-szerte, azért, hogy a szarvukat eladják a feketepiacon. „Tavaly minden tizenötödik órában megöltek egy orrszarvút” – hívja fel a figyelmet az International Rhino Foundation jótékonysági szervezet, amely az állatfaj védelmét tűzte ki célul. 

Térjünk még vissza a szumátrai orrszarvúhoz, aminek utolsó egyedeit az állatvédők rezervátumokban próbálják megvédeni. Egy kisborjú születése ritkaságszámba megy, ezért óriási örömhírként számolt be arról az indonéz kormány pont tavaly november végén, hogy Delilah és Harapan, a Way Kambas Nemzeti Park két szumátrai orrszarvú lakója szülő lett, ezzel 2023-ban már a második kisborjú született a fajmegőrzési programban. 

Elefánttól a kaktuszig

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) idén nyáron tette közzé a veszélyeztetett fajok legújabb vörös listáját, amely szerint jelenleg több mint 45 ezer fajt fenyeget a kihalás – ezerrel többet, mint tavaly. 

Rákerült a listára például a borneói törpeelefánt, aminek mára körülbelül ezer egyede maradt a vadonban. 

Élőhelyük hatalmas részét, mintegy 60 százalékát elvesztették az erdőirtás következtében. A malajziai népességrobbanás miatt korábbi otthonukat mezőgazdasági területek, különösen olajpálma-ligetek, valamint bányák, utak, autópályák váltották fel. Így sokszor művelt ültetvényekben kénytelenek élelmet keresni, emiatt a gazdák kilövik őket. Ahogy az orrszarvúk szarva, úgy az elefántok agyara is értékes zsákmány az orvvadászoknak. 

Újjáéledt az ibériai hiúz

Egykor a világ egyik legveszélyeztetettebb vadmacskafajának tartották, 2001-re teljesen a kihalás szélére sodródott, azonban a természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően húsz év alatt 62-ről 2000-re nőtt a számuk. Az ibériai hiúz megmenekült, miután Portugáliában és Spanyolországban helyreállították a természetes, mediterrán bozótos és erdei élőhelyeit, több száz fogságban tartott hiúzt engedtek szabadon, valamint növelték elsődleges zsákmánya, az üregi nyúl egyedszámát.

Nemcsak állatok, hanem növények is helyet kaptak a listán. A chilei Atacama- sivatagban őshonos Copiapoa kaktuszok léte is veszélyben van. Ezek a kaktuszok manapság közkedvelt dísznövények Európában és Ázsiában is, ezért a legális kertészeti ágazat mellett megjelent a természetből rabolt csempészáru a világ feketepiacán. 

Ibériai hiúz − Forrás: Wikipedia

A mangalicák magyar megmentője

Az, hogy egy faj életét veszély fenyegeti, nem csak a bolygó másik pontján valós probléma. Sok magyarországi faj fennmaradása napjainkban is veszélyben van. Itthon kétezer védett fajt tartanak számon, köztük 58 gombafajt, 17 zuzmót. A védett növények száma 782, ebből 87 növény fokozottan védett. Az állatok közül 1193 védett, 186 fokozottan védett, utóbbi kategóriába tartozik például az európai vidra, a fekete gólya vagy a vadmacska. 

A mangalica sertésfajta őshonos, több mint kétszáz éves múltra tekint vissza a hazai agrárkultúrában. Azonban több mint harminc évvel ezelőtt a teljes kihalás stádiumába jutott: kevesebb mint 200 tenyészállat volt belőle az egész világon. 

Egy magyar–spanyol együttműködésnek köszönhetően azonban a fajt sikerült megmenteni, majd sikeres agrárvállalkozást építettek rá.

„1991-ben mindössze 200 példány maradt a mangalicából, míg a fecskehasú, valamint a vörös mangalica kocák száma 30-ra csökkent. Gyakorlatilag hónapokon múlt a fajta fennmaradása” – fogalmazott Tóth Péter, az Olmos és Tóth Kft. tulajdonosa. A magyar vállalkozó és spanyol üzlettársa, Juan Vicente Olmos összegyűjtötték az utolsó megmaradt állatokat Magyarországon, és a húszas éveikben közös erővel céget alapítottak, amely 1991-től kezdve a mangalica fajta újjáélesztésén dolgozott. 

Tóth Péter, a cég igazgatója, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke pár éve a Katolikus Izabella-rend tisztikeresztjét is átvehette, amelyet VI. Fülöp, Spanyolország királya adományozott neki a magyar–spanyol kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért valamit a spanyol sonka magyarországi megismertetéséért végzett felbecsülhetetlen munkájáért.

Kép

Fotó forrása: Store Norske Leksikon

Feltámasztani a kihalt fajokat – lehetséges lenne?

Mindeközben a tudomány mostanra odáig jutott, hogy a korábban kihalt fajok feltámasztásán munkálkodik. Valósággá válik a Jurrasic Park? Ha nem is dinoszauruszok, de egyes tudósok szerint az elképzelhető, hogy újra mamutok sétáljanak a földön. Nem is a túl távoli jövőben. 

Egy kecske, ami kétszer is kihalt 

A kőszáli kecskék a magashegyeket lakják, ahol csupán kevés emlősállat tud megélni. Egyik alfajuk, a pireneusi kőszáli kecske – ahogy a spanyolok nevezik, bucardo – 2000 januárjában kihalt a földről. Több sikertelen kísérletet követően 2003-ban klónozással bucardo-bébi született, ám tüdőrendellenessége miatt csak pár percet élt. 

Egy texasi biotechnológiai startup vállalkozás, a 2021-ban alapított Colossal Biosciences – amit amerikai sztárok, Paris Hilton és Chris Hemsworth is támogatnak – azt állítja, 2028-ra képesek lesznek a gyapjas mamut, a dodó, vagy a tasmán tigris feltámasztására génszerkesztés technológiával. A gyapjas mamut 4000 évvel ezelőtt, a dodó a 17. században, a tasmán tigris (erszényesfarkas) pedig 1982-ben halt ki. 

Módszerük lényege, hogy a legközelebbi rokonfajokba ültetik a már kihalt állatok génjeit. 

 „A mamutok genetikája jobban hasonlít az ázsiai elefántokéhoz, mint az ázsiai elefántoké az afrikai elefántokéhoz – amikor ezt meghallják az emberek, általában eldobják az agyukat” – mondta Ben Lamm, a cég vezérigazgatója. A mamut legközelebbi rokona az ázsiai elefánt, a dodóé a sörényes galamb, míg a tasmán tigrisé a duzzadtfarkú erszényescickány, így ezeket az állatokat használná majd a vállalat. De hogyan tudna világra hozni egy elefánt egy mamutot? Miután sok más mellett ez a jogos dilemma is felvetődött, a cég közölte, hogy méhszövettel bélelt mesterséges elefántméheket fognak kifejleszteni. 

Kép

Fotó forrása: Profimedia − Red Dot

Dr. Beth Shapiro amerikai evolúciós molekuláris biológus, a Colossal Biosciences tudományos főigazgatója  és Ben Lamm, a cég alapítója a kihalt dodó fotójával

A projektet tudományos és etikai kritikák is érték. A kezdeményezés ellenzői szerint a Colossal Biosciences nem a kihalt fajokat hozná vissza, hanem hibrideket teremtene. A kicsinyek közül kezdetben sokan meghalnának. Ha életben maradnak, akkor ki nevelné fel az így született mamutborjakat, vetik fel a bírálók.  
Szerintük attól még, hogy feltámasztják a mamutot, nem oldódnak meg azok a problémák – vadászat, betegségek, élőhelyek hiánya –, amik miatt évezredekkel ezelőtt kihaltak, ezért a felsorolt fenyegetések kezelésének kell a legsürgetőbb természetvédelmi feladatnak lennie. 

Állítják, a jégkorszakhoz szokott gyapjas mamutok valószínűleg nem is tudnának életben maradni bolygónk éghajlati viszonyai között, hiszen olyan hőmérséklettel találkoznának, amit kihalt őseik soha nem tapasztaltak meg életük során. Véleményük szerint hiába hoznak vissza bizonyos fajokat, megfelelő védett élőhely nélkül azok csak állatkerti látványosságokká vagy egzotikus háziállatokká válhatnak, és ez további etikai kérdéseket vet fel.