Így készülnek a gazdagok a világvégére – Virágzik a magánbunkerbiznisz

Érdekes beszélgetésre lettem figyelmes a minap a rádióban. Az alaphír szerint – ami egyébként tavaly év vége felé volt igazán újdonság – a techmilliárdos Mark Zuckerberg egy különleges luxusbirtokot alakíttat ki Hawaii egyik távolabbi szigetén. Bár az építkezésén dolgozókat elméletileg szigorú titoktartás köti, a készülő objektumot pedig többméteres kőfal és járőrök védik, a sajtó több részletet is megszellőztetett a magánbirtokkal kapcsolatban. 

Bár maga Zuckerberg nem akarta kommentálni a híreszteléseket, egyes „jól értesült” orgánumok szerint a Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot is birtokló Meta ügyvezető elnök-vezérigazgatója valóságos erődítményt emeltet magának és családjának Kaui szigetén. Az üzletember az elmúlt éveket azzal töltötte, hogy –sokak szerint vitatható módszerekkel, a helyi őslakosokat és tulajdonosokat jogi eljárásokkal kényszerítve – hatalmas földterületet kaparintott meg a festői és eldugott hawaii szigeten. A tervek szerint a birtokon több tucat épület épül, ám ami még ennél is érdekesebb: egy hatalmas föld alatti bunkert is kialakítanak. 

Luxus a föld alatt

Zuckerberg a kiszivárgott értesülések szerint csak a túlélőbunkerre 270 millió dollárt (94,5 milliárd forintot) fordít, s a felszínén két villa is épül. A lakóépületek összesen körülbelül 5295 négyzetméter alapterületet foglalnak el, liftekkel, ipari méretű konyhával és konferenciatermekkel fölszerelve. 

Ezt a két ingatlant egy titkos alagút fogja összekötni, amely a több mint 460 négyzetméternyi, betonnal megerősített és fémajtóval védett óvóhelyre vezet. 

A túlélőobjektum önellátását egy 5,5 méter magas víztartály, valamint saját energiaforrás és élelmiszertároló biztosítja.
A gigaméretűre tervezett „atombunker” híre alaposan fölkavarta a kedélyeket, és sokakat megijesztett az Egyesült Államokban, megkeresések özönét zúdítva a föld alatti óvóhelyek építésével foglalkozó cégekre. Ezek a vállalkozások arra szakosodtak, hogy klienseik igényeihez, de legfőképp a pénztárcájukhoz „szabott” bunkert készítsenek el, egy ki tudja, milyen posztapokaliptikus élethelyzet átvészeléséhez. 

A magánbunkerbizniszt már jó ideje „eteti” a milliárdos „prepperek” (az angol prepare=készülődni szóból) rettegése a világvégétől, jövőbeli katasztrófától, amit a koronavírus-világjárvány kirobbanása csak még jobban felpörgetett. Van az a pénz, amiért cserébe olyan luxuslétesítményt kap kulcsrakészen a megrendelő, amelyben saját biokert, úszómedence, de még borospince is helyet kaphat. 
Meglehet, 2020 előtt nagyobb értetlenséggel fogadtuk volna egy magánbunker gondolatát. Ám a világjárvánnyal a hátunk mögött, egy a szomszédunkban zajló háborús fenyegetettség, illetve számtalan, a fejünk fölött lebegő, aggasztó jelenség árnyékában már kevésbé érezzük távolinak és elképzelhetetlennek, hogy egy napon az életünk védelme érdekében föld alatti fedezékbe vonuljunk. Lehetőleg a sajátunkba, nem pedig közös óvóhelyen osztozva másokkal.

Nem csak a tengerentúlon virágzik

Az orosz–ukrán háború kirobbanásakor arról lehetett olvasni, hogy a szomszédos országokban, így például Szlovákiában is jelentősen megnövekedett a kereslet a magánépítésű bunkerek és óvóhelyek iránt. 

Egy szlovák bunkerépítő cég saját bevallása szerint úgy két hónap várakozási idővel alakít ki ilyesfajta építményeket, egy kétszemélyes magánóvóhelyhez nagyjából 30 ezer euróért (12,2 millió forintért) juthat hozzá a megrendelő.

Csehországban már ennél jóval többet kell fizetnie annak, aki sugárzásbiztos és robbanásálló bunkert szeretne a telkére: ott egy bunker 20 négyzetméternél kezdődik, ezért az ár 120–180 ezer euró között mozog, azaz 48–72 millió forintba kerül egy kisebb létesítmény.
Azt, hogy pontosan milyen katasztrófára készül Zuckerberg, talán még maga sem tudja, bár kétségtelen, növekvő aggodalomra okot adó jelenségekben manapság nincs hiány. Más kérdés, hogy egy teljesen átlagos foglalkozású és jövedelmű földi halandónak ehhez képest milyen esélyei lennének a túlélésre egy esetleges vészhelyzetben – kiváltképp akkor, ha épp nincs több tízmillió forintja egy saját bejáratú bunkert „felhúzatni” a telek végében. 

Egy kis (köz)bunkertörténelem

A bunkerek, óvóhelyek, alagutak már jó ideje velünk vannak, történelmünk részei. Alapvető céljuk mindig is az emberi élet védelme volt: az első speciális óvóhelyek – nem meglepő módon – a harci repülőgépek megjelenésével épültek ki az első világháború idején. 
A második világháború egyik legismertebb bunkere Hitleré volt. Az úgynevezett Farkasverem Lengyelország északkeleti részén erdők, mocsarak és tavak rejtekében húzódott. Hiába alakították ki úgy az egész területet, hogy az a Führer egyik legfontosabb és legbiztonságosabb búvóhelye legyen, ahol egyes források szerint 857 napot töltött el összesen. 

Mégis itt kísérelték meg a legkomolyabb merényletet ellene, ami kis híján sikerrel is járt 1944 nyarán.

De nagyon sok bunker épült még ebben az időszakban. Albániában is, amely egy bunkerekben hírhedten gazdag ország.

Kép

A Rákosi-bunker – Forrás: Wikipédia

Ám nemcsak a kimondottan e célból kiépült létesítmények nyújtottak menedéket az emberek számára a világháborús bombázások, légitámadások elől, hanem például olyan alagútrendszerek is, mint a fővárosunkban található kőbányai pincerendszer. A Budai Vár alatt húzódó barlangrendszer egy részéből kialakított Sziklakórház pedig eredetileg természetes képződmény volt. A második világháború kitörésekor jelentős részét megerősítették, és óvóhellyé alakították át. Hazánk egyik leghíresebb bunkere az F4 néven elhíresült Rákosi-bunker, amelyet a kettes metró építése során alakítottak ki 1952 tavaszától. A Kossuth Lajos tér és Szabadság tér közti, H-alakú objektum lejáratai ma is megvannak.

Ahová Trump csak „benézett”, de a 9/11 idején biztosan használták

A hidegháborús években a két szembenálló szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió is nagyszabású építkezésekbe kezdett a föld alatt, atombiztos óvóhelyeket, alagutakat kialakítva. Az, hogy bunkerek és alagutak húzódnak többek közt a Fehér Ház alatt, nem újdonság, az amerikai elnökök azonban ritkán használják ezeket. 

Az úgynevezett elnöki bunkerbe (Presidential Emergency Operations Center) legutóbb Donald Trumpot és családját vitték le, amikor a George Floyd halálát követően kitört zavargások a Fehér Ház környékére is átterjedtek 2020. május végén. 

Bár Trump utólag cáfolta a kimenekítéséről szóló híreket: arról beszélt, ő csupán ellenőrizte az elnöki óvóhely állapotát. 
A keleti szárny alatt található bunkert még Franklin D. Roosevelt elnöksége idején építtették az 1940-es évek elején, a második világháború alatt. 2001-ben, a 9/11-es támadások idején is biztosan használták, akkor George W. Bush elnököt és feleségét, Laura Bush-t oda menekítették a terrortámadások idején. 2010-ben, az Obama-adminisztráció idején állítólag egy új bunker kialakítása kezdődött meg.