Mese felnőtteknek a kísértések korából – „Tündérkert” címmel új magyar történelmi sorozat indul a Dunán
A 17. század eleji Erdélyben véres harcok után egy vakmerő fiatal, a szinte még kamasz Báthory Gábor lesz a fejedelem, ám ő nem békét, hanem hatalmat, dicsőséget akar szerezni népének. Móricz Zsigmond Erdély trilógiájának első részéből – amelyet az alkotók kicsit továbbszínesítettek – Tündérkert címmel készült új magyar kalandfilmsorozat. „A mi történelmünk, a mi történelmi alakjaink, akikről tanultunk az iskolában, csak nem figyeltünk oda” – így jellemezte a kepmas.hu-nak Madarász Isti rendező az alkotást. Harc a hatalomért, összeesküvés, szenvedély és kísértés. Ezt ígéri a Tündérkert, amely október 13-án, pénteken dupla epizóddal indul a Duna Televízióban.
Erdély, a megmaradás záloga
A darabokra szakadt Magyarországot nyugatról a Habsburgok, keletről a törökök szorongatják. Az 1600-as évek elején két hatalmas birodalom közé ékelődik be a szabad magyarság utolsó bástyája: Erdély. Gyilkos harcok folynak a trónért, amelyekből a szemtelenül fiatal és vakmerő, a nők által bálványozott Báthory Gábor kerül ki győztesen. Innen indul a történet. Az ifjú fejedelem már egy éve házas, de feleségével, Palotsai Annával az esküvő óta most találkozik először. Nincs szüksége a feleségére, hiszen lábai előtt hevernek a nők. „Az esküvőn már találkoztunk egyszer, az nem volt elég neki?” – mondja az első képkockák egyikén Báthory.
Az árván maradt Báthory útját a békepárti pótapa, vagy sokkal inkább egyfajta bátyfigura Bethlen Gábor terelgette, egyesek szerint ő segítette trónra. Erdély három nemzete, a magyar, a székely és a szász abban reménykedik, hogy Báthory talán végre elhozza a sokat szenvedett kis ország számára a békét, de az újdonsült fejedelem máshogy képzeli Erdély és a magyarság sorsát.
Ő nem békét akar, hanem visszaszerezni Erdély rég elvesztett dicsőségét – bármilyen áron.
„A béke szép dolog, de én a vérben és az igazságban hiszek” – szögezi le.
A sajtónak levetített első két rész alapján nézőként Báthory Gábort egyik pillanatban legszívesebben jól pofon vágnánk, máskor megsajnáljuk, amikor felismeri, hogy meggondolatlan és dilettáns döntéseivel saját népét sodorja veszélybe. Eközben hibáit a villámhárítóként működő Bethlen próbálja helyrehozni. „Mondd, Bethlen, erre gondoltál, amikor fejedelmet csináltál a sárkánykölyökből?” – vetik fel a jogos kérdést a rivális főurak Bethlennek. (A sárkány a Báthory család fontos jelképe, legendájuk része.)
Meddig valóság, honnan fikció?
A készítők szerint a Tündérkert egy 16+-os mese a kísértések korából, amikor egy pillanat alatt lett valaki barátból ellenség. Egy olyan történelmi korból, amikor egymásban, de sokszor még magukban sem bízhattak az emberek. Mi történik egy fiatal uralkodóval, ha a hatalom, az alkohol és a nők mámoros háromszögében magára marad? Mi ér többet, az ország sorsa vagy egy nő szerelme?
A nyolcrészes kalandfilmsorozat alapja Móricz Zsigmond regénye. „A valós történelmi eseményekből Móricz is egy fikciós regényt írt, de megtartotta a valós eseményeket, karaktereket, csak egy picit kiszínezte. Mi ezt vittük még tovább. Továbbszíneztük a 21. századi sorozatnéző elvárásaihoz viszonyítva” – magyarázta kérdésünkre Madarász Isti rendező.
Móricz Zsigmond Tündérkert című regénye, az Erdély trilógia első kötete, 1922-ben jelent meg. A 17. századi Erdély politikai és társadalmi világát eleveníti fel. Az író kortársa, Schöpflin Aladár szerint a regény „a 20. századi magyar irodalom legnagyobb és legsikeresebb erőfeszítése múltunk birtokbavételére". Móricz kritikusai annak idején Báthory Gáborban a vátesz költőt, Ady Endrét, míg Bethlen Gáborban magát Móricz Zsigmondot vélték felismerni.
Báthory Gábort a pályakezdő Katona Péter Dániel formálja meg, aki első filmfőszerepében nem okoz csalódást. Az első két rész alapján a sorozat másik legérdekesebb karaktere Báthory Erzsébet. A véres grófnő néven emlegetett csejtei várúrnőt Szamosi Zsófia alakítja. A Báthory testvérek, Anna és Gábor nagynénje, Erdély leggazdagabb és rettegett özvegyasszonya félelmetes, de az emberi arcát is megismerjük. Bethlen Gábor szerepében a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagját, Bokor Barnát láthatjuk, a férjére hiába váró fejedelemasszonyt Dobos Evelin formálja meg, Báthory Annát, a fejedelem húgát pedig Szőke Abigél kelti életre. De Balsai Móni (Bethlen felesége, Károlyi Zsuzsanna), Gáspár Kata (Török Kata), Kálloy-Molnár Péter (Bánffy Dénes) vagy Rajkai Zoltán (Géczy András) is a szereplőgárdát erősíti.
„Nagy tervekkel teli kamasz”
„Báthory Gábor egy eszelős, ambiciózus, nagy tervekkel teli kamasz, így tudnám őt jellemezni.
Felnőttként akar viselkedni és felnőtt döntéseket hozni, miközben még kamasz. Szeretetre vágyik, mégis mindenkit ellök magától.
Ez a sorozatban nagyon szépen, fokozatosan épül fel, és az ambivalencia miatt ő egy nagyon izgalmas karakter” – mesélte a kepmas.hu-nak Katona Péter Dániel. Mint mondta, nagyon kevés hasonlóság van közte és Báthory között, de próbált magából építkezni, megkeresni azokat a magatartásformákat, amelyek Báthory Gábort jellemezhették. A 26 éves szabadúszó színművészt a közönség elsősorban az Átriumban, a Radnóti és a Katona József Színházban láthatja színpadon, ez az első filmes főszerepe, így nagy kihívást jelentett számára a forgatás. „Ilyen intenzív munkában még nem vettem részt. Mindig naprakésznek kell lenni és ugyanazt a teljesítményt nyújtani minden forgatási napon, teljesen mindegy, épp színházban próbálok mellette, előadásom van, vagy magánéleti problémáim adódnak” – hangsúlyozta. Hozzátette, amikor kiválasztották a főszerepre, leült, és rögtön elolvasta mind a nyolc rész forgatókönyvét, annyira izgalmasnak találta.
Hasonlóról számolt be a rendező, Madarász Isti is, akit Helmeczy Dorottya producer keresett meg a sorozat ötletével. „Az elején féltem tőle, hogy régies, unalmas, poros. De elolvastam a forgatókönyvet, és annyira izgalmas volt az első 3–4 oldal, hogy egy ültő helyemben elolvastam mind a nyolc könyvet. Azt élveztem a legjobban, hogy egyszerűen nem tudtam eldönteni, hová fog kifutni. Ki marad élve, ki hal meg, ki a jó, ki a rossz? Nagyon összetett, izgalmas karakterek voltak benne. Teljesen ellentmondott a várakozásaimnak” – fogalmazott.
„Mégiscsak a mi történelmünk”
Madarász Isti szerint a nézők manapság több mint szkeptikusak a történelmi filmekkel kapcsolatban. Kifejezetten nem hisznek az ilyen típusú magyar projektekben, miközben a külföldieket örömmel megnézik.
„Azt mondom, mindenki nézze meg az első epizódot, aztán döntsön! Ha azon kapja magát, hogy izgul, folytassa.
A főszereplőnkről például a néző hirtelen el sem tudja dönteni, hogy ő a jó vagy a rossz.
Közben jó érzés, hogy ez mégiscsak a mi történelmünk, ezek mégiscsak olyan alakok, akikről tanultunk az iskolában, csak nem figyeltünk oda. Garantálom, hogy minden résznek úgy lesz vége, hogy jobb érzés lesz elkezdeni a következőt” – tette hozzá.
A Tündérkert száz napon keresztül, 2022 tavaszától télig forgott. Tudatosan olyan helyszíneket is kerestek, ahol korábban magyar stáb még nem dolgozott, így föld alatti pincékben, katakombákban is forgattak. A monumentális produkcióban 300 fős stáb dolgozott, rengeteg színész, statiszta, köztük erdélyi művészek vettek részt a munkában. A Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában készült sorozat dupla epizóddal október 13-án, pénteken 21 órakor indul a Duna Televízión.
Még több információ a sorozatról itt: https://megafilm.hu/tunderkert/
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Őt csak szeretni vagy gyűlölni lehetett – Hiánypótló film készült Szilvássy Carola életéről
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
