A „magyar Schindler”, aki zsidók ezreit mentette meg a biztos haláltól – Ki volt Baranski Tibor?

Sorra szerezte a védleveleket

Nagyapja Lengyelországban született, és miután a lengyel hadseregben Budapesten szolgált, úgy döntött, ez lesz az új hazája. Így Baranski (Baránszky) Tibor szülei, Baránszky Rezső és Schelnader Mária már magyar földön ismerkedtek meg, a kis Tibor pedig Budapesten született és nevelkedett. Már a gimnáziumban tudatosult benne, hogy Európában egyre erősödik az antiszemitizmus. A papi hivatás vonzotta, így a második világháború alatt Veszprémben, majd Kassán tanult a szemináriumban. Amikor azonban a front közeledett Kassához, kénytelen volt otthagyni tanulmányait és a várost, visszatért Budapestre. Ekkor 1944. október 20-át írtunk, a fasiszta Nyilaskeresztes Párt vezetője, Szálasi Ferenc öt nappal korábban vette át a hatalmat az országban, s megalakult a Szálasi-kormány.

Amikor a 22 éves fiatal papnövendék hazatért, nagynénjénél lakott. Sterneder Margit az újpesti Chinoin gyógyszergyárban (a magyar világcég dicsőséges és tragikus történetéről ebben a cikkben írtunk bővebben) dolgozott, ahol közeli barátságot kötött a zsidó származású dr. Szekeres Hedviggel és családjával, így Margit rokonát kérte meg, hogy a Katolikus Egyház segítségével szerezzen vatikáni menlevelet a baráti család számára.

Tibor papi öltözetet húzott, és felkereste Angelo Rotta pápai nunciust, a Vatikán budapesti képviselőjét.

A vatikáni nagykövetség egyike volt azon öt semleges ország nagykövetségének, amelyek védleveleket adtak ki zsidóknak, ezért a vatikáni mellett a svájci, a svéd, a spanyol és a portugál nagykövetséget is segítséget kérő emberek hosszú sorai árasztották el.

„Nem csüggedtem. A sor elejére mentem, és azt mondtam, hogy hivatalos ügyet intézek” – emlékezett vissza később Baranski Tibor, aki addig bolyongott a követségen, amíg meg nem találta a nuncius irodáját. Senki sem kérdezte, mi járatban van, hiszen reverendát viselt. Bejutott Rottához, és rábeszélte, hogy adjon neki kilenc védlevelet, a Szekeres család minden tagjának egyet-egyet. Megkapta. A sikeren felbuzdulva másnap is visszatért, hogy újabb családnak segítsen.

A pápai nuncius teljesítette a kérését, egyúttal megkérte Baranskit, hogy az óbudai téglagyárból, ahol a deportálásukra váró zsidókat tartottak őrizetben, védlevelek segítségével mentsen meg ötven személyt. Az akcióhoz Baranski ismét papi ruhát öltött, sőt a pápai nuncius kölcsönadta neki a Szentszék zászlajával ellátott diplomata autóját, egy Rolls-Royce-t is. Baranski sikerrel járt, és azokat a zsidókat, akiket a Szentszék a védelmébe vett, a nyilasok szabadon engedték.

„Éjjel-nappal dolgoztam, és nagyon keveset aludtam”

Angelo Rotta a bizalmába fogadta, kinevezte a diplomáciai képviselet magyar állampolgárokat oltalmazó osztályának titkárává. Rábízta az embermentő tevékenység irányítását, ő intézte a vatikáni védelem alatt álló házak ügyeit is. Gyakran még a razziázó és a nemzetközi védelmet semmibe vevő nyilas bandákkal is szembeszállt. Ezekben a házakban több ezren vészelték át a zsidóüldözés időszakát. Nagynénje segítségével gyógyszert, élelmiszert és ellátmányt osztott a rejtőzködő zsidóknak. „Éjjel-nappal dolgoztam, és nagyon keveset aludtam. Voltak napok, amikor egy másodpercem sem volt enni – emlékezett vissza. – Isten kegyelméből... Volt bátorságom és szervezőkészségem.”

A Hegyeshalom felé tartó halálmenetekből is több esetben százával szabadított ki áldozatokat, általában vonaton hozta vissza a megmentetteket a fővárosba. Egyszer a budapesti vasúti deportálások központjába, a Józsefvárosi pályaudvarra is kiment, ahonnan éppen munkaszolgálatosokat deportáltak Németországba. A fiatal papnövendék vitába szállt a vagonírozást irányító parancsnokkal, és elérte, hogy a vatikáni menlevelek segítségével sok zsidót kiemeljenek a vagonokból.

A hivatalos adatok szerint kilenc hét alatt – mire a szovjetek elérték Magyarországot – 3 ezer magyar zsidó nőt, gyereket és férfit mentett meg a haláltól. 

Baranski a saját életét is kockára tette, amikor a nácik követelték, hogy hagyjon fel az embermentő tevékenységével, de ő ezt nem tette meg. Amikor egy német tiszt fegyvert fogott a fejéhez, és úgy kérdezte, miért segít a zsidóknak, azt válaszolta: „Vagy ostoba vagy, vagy idióta. Mivel keresztény vagyok, segítek a zsidóknak.”

Adolf Eichmann (a zsidódeportálások egyik fő szervezője, gyakran nevezik a Harmadik Birodalom fő hóhérjának) egyszer felhívta telefonon, és közölte vele, hogy a nácik által korábban engedélyezett 12 ezer védlevélből csak 3 ezret fognak elfogadni. Baranski nem tudta, kivel beszél, ezért azt mondta Eichmannnak: „Azt hittem, egy német tiszttel beszélek, nem egy német gazemberrel.”

Kirakatperben ítélték el

Akiknek nem volt érvényes menlevelük, azokat régi házakban és borospincékként használt barlangokban rejtette el. „Ezekkel a módszerekkel 8-12 ezer zsidót tudtunk megvédeni” – mondta. Hivatalosnak tűnő, ám hamis életmentő dokumentumokat adott át a náciknak és nyilasoknak, s minden elképzelhető trükköt bevetett, hogy akit csak lehet, megmentsen.

A szovjetek 1944 decemberében elfogták, 260 kilométert kellett menetelnie egy szovjet börtön felé, miközben 16 nap alatt csak négyszer adtak neki enni. Végül egy jó szándékú őr kimenekítette, és visszatérhetett Budapestre. A háború után befejezte tanulmányait, és pappá szentelték, ám megpróbáltatásai nem értek véget.

1948-ban „klerikális reakció” címén egy kirakatperben kilenc év börtönre ítélték a kommunisták. Sztálin halála után, 1953-ban szabadult.

Ugyanannyira ellenezte a kommunizmust, mint a nácizmust, ezért 1956-ban elhagyta Magyarországot, továbbá a papi pályát is. Végül az Egyesült Államokban telepedett le, és magyar feleségével családot alapított. Bátorságát, önfeláldozását a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet a Világ Népeinek Igaza kitüntetéssel ismerte el 1979-ben. Ez a legmagasabb kitüntetése azoknak a nem zsidó embereknek, akik életüket tették kockára a zsidókért. Itthon 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét. A New York állambeli Buffalóban, családi otthonában érte a halál 2019 januárjában, amikor 96 éves volt.

Kép

Fotó forrása: Wikipédia

Filmre vitték hőstetteit

Története és embermentő tevékenysége Magyarországon kevéssé ismert, ezen változtatna Mózes Gergely Mindhalálig/Until Death című animációs történelmi dokumentumfilmje, amely nemcsak Baranski Tibor alakjára emlékezik, hanem az ő hősies vakmerő cselekedeteit szembeállítja egy vérgőzös antihős, Kun páter nyilas szerzetes rémtetteivel. A film a katolikus papnövendék és a nyilas szerzetes párhuzamos története az 1944-es budapesti ostrom árnyékában. Az embermentő és a háborús bűnös egybefonódó története minden szempontból aktuális a jelenkor nemcsak helyi, hanem globális, valós problémákkal, előítéletekkel dúsan terhelt közegében is.

A 46 perces filmben fikciós-játékfilmes és élőszereplős jelenetek mellett szakértői interjúk is megjelennek: a megszólaló történészek között szerepel többek között Ungváry Krisztián és Szakály Sándor. A Mindhalálig televíziós premierje tavaly volt. Az alkotás idén április végén a III. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon a Best Short Documentary (legjobb rövid dokumentumfilm) díjat hozta el. A nagyközönség legközelebb június 21–25. között láthatja a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon.

Kép

A Mindhalálig című film plakátja

Kun páter, a tömeggyilkos

De ki volt Kun páter? Születési nevén Kun András minorita szerzetes a nyilasterror idején pártszolgálatosként részt vett számos zsidó megkínzásában és kivégzésében, rablógyilkosságok, valamint egyéb bűnök elkövetésében. „Krisztus szent nevében” tüzet vezényelve fokozta a rettegést Budapest lakói körében, írták róla a korabeli újságok.

Kihallgatása során 500 ember meggyilkolását vallotta be, de ezt később tagadta. A vádirat szerint a XII. kerületi nyilaspárt megtorlásának helyettes vezetője volt, majdnem minden akcióban benne volt, ami a kerületben lejátszódott.

Ő vezette azt a nagyszabású razziát a Nagyatádi Szabó utca és a Paulay Ede utca környékén, amely során 700 zsidó embert állítottak elő, végeztek ki. Ugyancsak a nevéhez fűződik a Maros utcai és a Városmajor utcai kórház betegeinek kivégzése. Lelkén szárad több száz ártatlan ember élete és vére, akiket részben saját kezűleg, részben a vezetése alatt álló bandával együttesen végzett ki.

Amikor csatlakozott a nyilasokhoz, a hercegprímás felfüggesztette, azaz kizárták az egyház kötelékéből, de ezután is viselte a reverendát és használta a papi címet – jogtalanul. „Ha civilben voltam, kézigránát, revolver, géppisztoly és gumibot volt nálam, reverenda fölött azonban »csak« revolvert viseltem” – mondta perének népbírósági tárgyalásán. A 33 éves férfit kötél általi halálra ítélték, amelyet 1945. szeptember 19-én végrehajtottak.

Források:

• https://www.academia.edu/44709073/Kun_p%C3%A1ter_elfog%C3%A1sa_kihallgat%C3%A1sa_t%C3%A1rgyal%C3%A1sa_%C3%A9s_kiv%C3%A9gz%C3%A9se
• https://en.wikipedia.org/wiki/Tibor_Baranski
• https://hdke.hu/baranski-tibor-1922-2019/
• https://www.jta.org/2019/01/23/ny/remembering-a-holocaust-hero-uncle-tibor-to-me
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Kun_Andr%C3%A1s
• http://embermentok.eletmenete.hu/baranski-tibor-0