Petőfi megzenésített verseiből színdarab készült – A szabadság és a szerelem biztosan ott van az öt legfontosabb dolog között
Petőfi Sándor életművét így még sosem dolgozták fel: verseit kilenc, különböző stílust képviselő magyar könnyűzenei előadó formálta dalokká a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány felkérésére. A sokszínű, hangulatos szerzeményeket – amelyek mindegyikéhez videoklip is készült – az Aurevoir., DÁNIELFY, Ember Márk, Paulina, a Romengo, a 4S Street, Trap kapitány és a THA SHUDRAS, a The Biebers és Sena jegyzik.
A dalok köré Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója színdarabot is írt „Szabadság, szerelem – Petőfi 200” címmel, amelyet a Kossuth-díjas Káel Csaba rendezésében március 15-én mutatnak be a Hagyományok Házában. A budapesti ünnepi előadáson a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A produkció apropóján Ugron Zsolnával és Dánielfy Gergővel beszélgetünk.
Ugron Zsolna: „A mindent felforgató szabadságvágy, amely Petőfit jellemezte, lenyűgöző”
Személyesen neked mit jelent Petőfi személye és munkássága?
Korábban nem volt hozzá az átlagosnál szorosabb személyes kötődésem, szemben például Arany Jánossal, aki fontos része volt az életemnek, édesapám ugyanis nagyon nagyra tartotta, ezért már gyerekkoromban sok Arany-verssel találkoztam. Petőfiről általánosabb benyomásom volt, ám az, hogy elkezdtem az életművével szakmailag több oldalról is foglalkozni, nagy felismeréseket hozott. Pont az Arany Jánossal váltott levelei okozták az első „aha-élményt”, mert rácsodálkoztam, Petőfinek milyen elképesztően fergeteges humora volt!
A friss előadásnak az is a célja, hogy sok olyan fiatalnak felhívja a figyelmét Petőfire, akikben eddig szintén csak általánosabb kép élt a költőről. Neked milyen új benyomásaid születtek még róla?
Az új benyomásaim egy része kiderülhet a darabból, amelybe próbáltam az említett Petőfi-képemet beépíteni. A költőről jobbára a híres dagerrotípiát és festményeket ismerünk, amelyeken jó svádájú fiatalembernek tűnik, hogy a nagymamám szavaival éljek. De a kortárs leírásokból az is kiderül, hogy nem volt azért nagyon impozáns megjelenésű, például beszédhibával is küzdött. Tehát nem az a típus, akit egyből kiszúrnánk a tömegben, mégis néhány év leforgása alatt ő lett az aktuális sztár, akinek a kegyeit keresték a szerkesztők, a kiadók, vagy akit fáklyás menettel fogadtak, amikor Felvidékre utazott. Azt a kifejezést egy kicsit már el is használtuk, hogy ő volt kora első rocksztárja, így inkább azt mondom:
Ünnepelt értelmiségi volt már életében is, ami rendkívüli teljesítmény. A szenvedély, az életakarat és a mindent felforgató szabadságvágy pedig, ami jellemezte, lenyűgöző.
Mely szempontok szerint fogtál neki a darab megírásának?
Adott volt kilenc megzenésített vers, én próbáltam köréjük olyan narratívát írni, amely felfejti, honnan voltak meg Petőfiben a fenti tulajdonságok. A „szabadság, szerelem” költői hitvallásból indultam ki, és azt akartam megfogni, hogyan írt végül mindent felül a szabadság az életében. Hiszen istennőnek nevezi, szent világszabadságnak, szinte mindenek fölé pozícionálja, ugyanakkor érdekes, mindez hogyan viszonyul a szerelemhez, amely a másik elemi érzését jelentette. Az életrajzából és a költészetéből is kiderül, hogy állandóan szerelmes volt. Mi lehetett ennek az eredője? Arra jutottam, önmagánál és Szendrey Júliánál kevesen tudnának erről közelebbit mondani, így elkezdtem a szövegeikkel dolgozni, de Ady Endre is nagy segítségemre volt. Ady ugyanis írt egy tanulmányt azzal a címmel, hogy „Petőfi nem alkuszik”. Ezzel a kijelentéssel is indul egyébként a darab. Ady nagyon lecsupaszítja Petőfit, de talán épp ettől jelenik meg a lényeg...
És nyilván a nő, a feleség, azaz Szendrey Júlia szempontja is különösen érdekes...
Tőle ismerünk verseket, naplórészleteket, közéleti írásokat, de vajon mit gondol arról, Petőfi hogyan érthette azt, hogy a szabadság neki még a szerelemnél is fontosabb? Vagyis, hogy az életét a szerelméért, de a szerelmét a szabadságért feláldozza. Van Szendrey Júliának egy erre rímelő válasza, valójában egy röpirat, s én ezeket a darabkákat igyekeztem az előadásban összeilleszteni.
A versfeldolgozások milyen hatással voltak rád?
A művészek szabad kezet kaptak, volt egy Petőfi-verslista, amelyből választhattak, de ez igen bő lista volt. Szabadon értelmezhették a szövegeket és valósíthatták meg a videoklipes elképzelésüket is. Az általuk hozott anyagból dolgoztam tehát, de nagyszerűek lettek a dalok, és minden szempontból – műfajilag, hangzásilag – sokszínűek is. Klassz, hogy ilyen sokféle szemszögből rá lehet nézni Petőfi költészetére! Az pedig döbbenetes, hogy szinte bármilyen műfajban, hangulattal, zenei ízléssel nyúltak hozzá a felkért előadók az alapművekhez, hihetetlenül működtek a versek dalszövegekként is.
Ezek szerint mondhatjuk, hogy Petőfi ma dalszövegíróként is helytállna?
Régi kérdés, hol ér véget a dalszövegíró, és hol kezdődik a költő, gondoljunk csak Bereményi Gézára vagy Bob Dylanre, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. Én ezt a magam részéről úgy válaszolom meg, hogy nincs egyértelmű határvonal.
Petőfi ma talán dalszövegíró lenne, vagy költő is és dalszövegíró is.
Neked mennyire volt otthonos az a terep, hogy elsősorban középiskolásokhoz szól az előadás?
A gyermekeim közül a kisebbik jövőre lesz középiskolás, a nagyobbik lányom pedig már most harmadikos. Ennek a tapasztalatnak a birtokában bölcsen kijelenthetem, hogy nem feltétlenül beszélem a középiskolások nyelvét (nevet), de igyekeztem olyan szöveget írni, amelyet azért ők is – legalább – elfogadhatónak találnak. Nem akartam különösebben tesztelni rajtuk az elkészült sorokat, annak viszont nagyon örülnék, ha másokkal együtt ők is eljönnének a március 15-i bemutatóra.
Azt meg tudtad már fejteni, hogy mit üzenhet Petőfi a mai fiataloknak?
Nem tudhatom, kinek mit üzen, de azt biztosan szerettem volna, hogy ebből az előadásból ne csak megértsék, hanem át is érezzék a fiatalok, mit jelentett Petőfinek a szabadság és a szerelem. Sőt, hogy egy kicsit azt is érezzék, az életben az öt legfontosabb dolog között ez a kettő biztosan ott van.
Dánielfy Gergő: „A párhuzam Jézus Krisztussal a »Nem ért engem a világ« címből adta magát”
Mi jut eszedbe Petőfiről?
Petőfi a nép hangja, ami az egyik legfontosabb jelző egy művész életében. Sok mindenki megértette és tudott vele azonosulni, ami óriási tehetséget – és kreativitást – jelent. Mert sokan lehetnek zsenik a világunkban, csak egy részük eltűnik, mivel nem tudja érvényesíteni a gondolatait, Petőfi viszont tudta. És szerintem a Kertész Imre Intézet remekül fogta meg, hogy csináljunk a verseiből dalokat, mert így sokkal közelebb lehet őt hozni a fiatalabb generációhoz is. Nagyon jó nem egy tankönyvből, hanem élő dalokban megmutatni Petőfit, örülök, hogy részt vehettem benne.
A dalodból azt érzem, azonosulni tudtál az alapul szolgáló Petőfi-verssel. Netán van benned és a költőben valami közös?
Nekem eredetileg József Attila a favoritom, nála érzem azt, hogy a szó jó értelmében pont olyan nyomorult lelkileg, mint én, s így mindent meg tudok vele vagy általa érteni. Petőfihez forradalmi téren egy kicsit még érnem kell, jobban beleásnom magam a hétköznapi történésekbe. Bár a világ annyira felgyorsult, hogy ha úgy törődnék azzal, ami körülöttem zajlik, ahogyan ő tette, talán még jobban megbolondulnék, mint most. Ha Petőfi ma élne, biztos, hogy enyhén szólva bosszankodna.
Honnan jött a videóklipbe a merész Petőfi–Jézus Krisztus párhuzam?
A párhuzam a „Nem ért engem a világ” címből adta magát, ahogy Munkácsy Mihály „Ecce Homo” című festménye is beleillett a képbe. A klipet Szemán Dávid rendezte, Somogyvári Dani volt a mix-master, én írtam a dalt, meg hozzá egy plusz szövegrészt, a „Hazám, hazám, édes hazám...” kezdetűt. S hogy mitől aktuális mindez a mai világban?
Egy ember éneke hogy lehet kétféle, ahogy Petőfi írta? Úgy, hogy folyamatosan egymás ellen megyünk, nem tudjuk megérteni a másik gondolatát, szinte abból táplálkozunk, hogy egymásra zúdítjuk a negatív energiáinkat.
Ez szerintem nemcsak a társadalom hibája, hanem a felgyorsult világé is. Nem lehet normálisan egymás mellett élni, ahogy Krisztust sem értették meg anno. Inkább felmentettek egy gyilkost, és keresztre feszítettek egy olyan embert, aki csak annyit mondott, hogy „én vagyok Isten fia”. Ma hányan mondják azt – sarkítva persze –, hogy ők Isten fiai? Hányan mutatják, hogy én vagyok az „atyaúristen”, mert negyvenmilliós kocsival járok, szórom a pénzt, hány dal szól arról, mi mindent megtehetek, hány nővel voltam? Ezek a trendek. Annak viszont örülök, hogy minderre egy modern és menő produkcióban hívhatjuk fel a figyelmet.
Így lehet közös élményünk a szabadság és a szerelem
Az előadás hamarosan országjáró körútra is indul a „Petőfi 200 – Közös jó a szabadság” című programsorozat keretében, amit a Nemzeti Kulturális Alap – Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium támogat. A „Szabadság, szerelem – Petőfi 200” című, egyórás színdarab két szereposztással készül. A narrátorok szerepét Bánovits Vivianne /Katona Kinga, illetve Berecz István/Szabó Sebestyén László Junior Príma-díjas, Petőfi Sándor szerepét Zámbori Soma /Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színművészek játsszák. A dalokból válogatáslemez készül, amely március 15-én jelenik meg digitális terjesztésben a Kertész Imre Intézet gondozásában. A Petőfi-versmegzenésítések klipjei pedig már elérhetők a Kertész Imre Intézet YouTube-csatornáján.
Az előadás budapesti bemutatója 2023. március 15-én 15 és 17 órától látható a Hagyományok Házában. A rendezvények ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. A 17 órás előadásra még lehetséges a regisztráció az alábbi címen: [email protected].
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>