Tévhitek Erzsébet királynéról – Mennyi az igazság bennük?
Mennyire szerette Erzsébet királyné a magyarokat? Volt-e szerelem közte és Andrássy Gyula gróf között? Tényleg szeretőt szerzett a férjének? Melyek azok a tévhitek, amelyeket máig sokan igaznak hisznek Sisiről, és milyen volt ő valójában? Erről beszélgettünk Káli-Rozmis Barbarával, Erzsébet királyné kutatójával.
Erzsébet királyné életét máig sokszor bántóan, lealacsonyítóan taglalják a médiában, mint egy mai bulvárcelebét. Számonkérik rajta, hogy a férje hűtlensége után miért nem maradt benne lángoló szerelem, és vádolják, hogy csak a szépségével törődött, ráadásul szeretőt szerzett a férjének. Ezeknek a tévhiteknek a sorát csak tovább növelik az elmúlt másfél évben megjelent sorozatok és filmek, amelyekben Erzsébet megformálásánál elsősorban nem a történelmi hűségre törekedtek, hanem a meghökkentésre vagy a történelmi szappanopera-gyártásra. A tavaly karácsonykor bemutatott Sisi című sorozatban például Sisi bordélyházba látogat, és egy örömlányt kér fel komornájának. Az alkotók a mai fiatalok vélt igényeire komponálták, vagy sokkal inkább hamisították a múltat, de ami nagyobb baj, hogy sok helyen valós történelmi tényeken alapuló sorozatként hivatkoztak rá, félrevezetve a nézőket. Így még nehezebb a sok tévhit ellenére megismerni, milyen volt valójában Erzsébet királyné.
A Sisi film sárba rántja a magyarságot
„Annyira kifordított világ jelenik meg a sorozatban, hogy nem is lehet, sőt méltatlan lenne összehasonlítani a szereplőket Erzsébettel és Ferenc Józseffel, vagy akár a valódi 19. századi császári és királyi udvari élettel – magyarázza Káli-Rozmis Barbara, Erzsébet királyné kutatója. – A film sárba rántja nemcsak Erzsébet királynét és Ferenc Józsefet, de a magyarságot is.
A magyar vértanúk feleségeit ápolatlan, toprongyos parasztasszonyoknak ábrázolják benne, és a magyar embereket kiáltják ki minden rossz okozóinak.
A filmet sok országban bemutatták, így azóta több nemzetközi együttműködésben is azon dolgozunk, hogy helyreállítsuk Erzsébet hírnevét. Magyar kollégáimmal pedig az is fontos célunk, hogy Európa- és világszerte bemutassuk a valódi arcát neki és magyar környezetének, valamint megcáfoljuk azt a sorozatbeli olvasatot, amelyben a magyar nemzet primitív, minden rossz okozójaként szerepel.
Ebben a munkában partnereim Pálinkás Patrícia Zita történész, Czédly Mónika divattervező, aki Erzsébet ruháiról készít korhű ruharekonstrukciókat, Gróf Seremetyeff-Papp János, aki a Habsburg családhoz kötődik, valamint a királyné megszemélyesítői: Vas Viktória élő történelmi előadó és Vilman Melinda, akikkel előadásokat tartunk a témában” – meséli Káli-Rozmis Barbara, aki több mint másfél évtizede kutatja Erzsébet királyné életét. Tavaly jelent meg első könyve róla, Erzsébet királyné és a magyarok – Barátság vagy szerelem? címmel. A kutatásban segítette őt Erzsébet ükunokája, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg és családja is, akik megnyitották neki a családi archívumukat, amelybe eddig keveseknek engedtek betekintést. Olyan fotókat és dokumentumokat is a rendelkezésére bocsátottak, amelyeket még nem publikáltak sehol, hogy minél több forrással alátámasztott, minél pontosabb és igazabb képet festhessen Erzsébetről könyvében. Előadásokat is tart és YouTube-csatornát is vezet éppen azért, hogy a tévhiteket eloszlassa a királynéról, és személyét közelebb hozza a magyar és külföldi közönséghez. Most mi is arra kértük, gyűjtsön össze néhányat az Erzsébethez kötődő tévhitekből, és nézzük meg, mennyi bennük az igazság.
Igaz szerelem volt Erzsébet és Ferenc József között
Több filmben és írásban is úgy mutatták be Erzsébetet, mint aki nem szerelemmel szerette férjét, csak belekényszerült a házasságba, mert nem kosarazhatta ki a császárt. „Ez mindenképp tévhit, hiszen Erzsébet valóban igaz szerelmet érzett Ferenc József iránt, amit több levél és forrás bizonyít – emeli ki Káli-Rozmis Barbara. – Bár alig volt ideje megismerni a császárt, hiszen csak pár nap telt el a találkozásuk és az eljegyzésük között, nagyon imponált neki, hogy Ferenc József első látásra beleszeretett, és őt akarta feleségül. Addig a családja még gyerekszámba vette, ezért feszélyezte, de egyben örömmel is eltöltötte, hogy most egy felnőtt férfi figyelt fel rá, aki nőként kezelte. Ferenc József éppen az éves szabadságát töltötte Bad Ischlben, így az eljegyzést követően még két hétig elhalmozta Erzsébetet a figyelmével, kedvességével.
Ezalatt Erzsébet is beleszeretett a császárba. Többen is feljegyezték, hogy a búcsúzásukkor még el is sírta magát. Mire összeházasodtak, mélyen megszerette a császárt, és nem a rangjáért.
Erzsébet nem vágyott uralkodóné lenni, sőt félt a terhektől. A mézesheteket pedig megnehezítette, hogy Ferenc Józsefet egész napra elszólította a munkája, a 16 éves császárné pedig magányos volt a pletykaéhes bécsi udvarban, ahol az anyósa árgus szemekkel figyelte, mit tesz. Mégis megmaradt a szerelme férje iránt több mint hat éven át, egészen addig, amíg 1860-ban rájött, hogy Ferenc József megcsalja.
Hajlamosak vagyunk a történelmi személyeket más mércével mérni, de ha belegondolunk, mit érez ma, akihez hűtlen lesz a párja, megérthetjük, hogy Erzsébet szerelme megingott, és nagyot csalódott a férjében. Addig romantikus lélekkel hitt a tiszta szerelemben, ezért az eset nagyon megviselte, hozzájárult akkori betegeskedéséhez is, a hálószobáját pedig bezárta Ferenc József előtt. Az évek múltán azonban ismét közel kerültek egymáshoz. Ezt mutatja, hogy 1864-ben férjének olyan festményt ajándékozott, amelyen kibontott hajjal, fésülködőköpenyben látható. Ferenc József annyira boldog volt, hogy a képet kiakasztotta a dolgozószobájában, még azt is vállalva ezzel, hogy az audienciára érkezők is láthatják a császárnét fésülködőköpenyben, holott akkoriban ez illetlennek számított. A magyarokkal való kiegyezés idején, 1866 és ‘68 között ismét fellobbant köztük a szerelem, ezt kiolvashatjuk személyes hangvételű leveleikből és számos tettükből is. Erzsébet szerelmének az vetett végleg véget, amikor Ferenc József újabb hűtlensége – 1869-ben Salzkammergutban vadászattal töltötte a szabadságát, és megtetszett neki Theresia Pointinger – eljutott a fülébe. Baráti szeretete viszont egész életében megmaradt a férje iránt.”
Andrássyval csak barátság fűzte össze?
Sokak fejében megfordult a gondolat, hogy ha Erzsébet csalódott Ferenc Józsefben, talán beleszeretett Andrássy Gyula grófba. Még azt is pletykálták, hogy Mária Valéria főhercegnő Andrássy lánya. Ez azonban hazugság. „Nagyon mély barátság szövődött köztük, de ez a testiség szintjére sosem lépett – állítja a kutató. – Amikor erről beszélek egy előadáson, néha megjegyzik: ugyan honnan tudhatom, hiszen nem voltam ott Erzsébet mellett! Az igaz, hogy én nem voltam ott, viszont ott volt Erzsébet udvartartása.
A királynét nagyon szigorúan megfigyelték: a titkosrendőrség és a bécsi udvari arisztokrácia is. Ha csak a legcsekélyebb okot adta volna arra, hogy gyanakodjanak vagy megrágalmazzák, akkor meg is tették volna, és lenne róla feljegyzés.
Soha nem lehettek Andrássy Gyulával kettesben, és még a levelezésüket is másokon keresztül, Ferenczy Idán, Erzsébet felolvasónőjén és Nopcsa bárón, a főudvarmesterén keresztül folytatták. Szerettek hosszan beszélgetni egymással lovaglások, bálok, fogadások alkalmával, de ilyenkor diszkréten vagy kevésbé diszkréten mindig rengeteg szempár figyelte őket. A bécsi udvar így is botrányosnak tartotta, hogy a császárné egy férfival, ráadásul egy magyarral ilyen sokat társalog az eseményeken. Egyszer maradtak csak ténylegesen kettesben, csupán néhány percre, a császár tudtával. Gödöllőről indultak a vasútállomásra, és esett az eső. Andrássy Gyula felajánlotta a kocsiját a királyi párnak, de Ferenc József nem fogadta el, csak a felesége számára. Így Andrássyra bízták a királynét a néhány perces út erejéig, amiről be is számolt Ferenczy Idának egy levelében.
Szokták mondani nekem, hogy Erzsébet biztosan boldog lett volna, ha Andrássy lett volna a férje. Ezt sem hiszem, hiszen Andrássy is gyakran félrelépett, és bár szerette és tisztelte gyönyörű feleségét, még kevésbé türtőztette magát, és kevésbé is volt diszkrét, mint Ferenc József. Azaz Erzsébet mellette is ugyanúgy összetört volna, mint ahogy Ferenc József hűtlenségekor. Andrássy egy-egy félrelépéséről tudott is Erzsébet királyné, személyes levelezésükben gúnyolódott is a kalandjain. Erzsébetnek romantikus elképzelései voltak a szerelemről, a házasságon kívüli testi kapcsolatot lealacsonyítónak, tisztátalannak érezte. Ő nemcsak kifelé mutatta az erkölcsösséget, hanem valóban rendkívül tiszta volt, és egész életében hűséges maradt férjéhez.”
Szeretőt kerített a férjének?
Egy másik tévhit, hogy Erzsébet királyné szeretőnek szegődtette Schratt Katalint a férje mellé. Valójában azonban Ferenc József és Schratt kapcsolata sem jutott el a testiségig. „Ferenc Józsefnek rendkívül számított, mit mutat a világ felé. Rudolf trónörökös halála előtt úgy gondolta, hogy belefér egy szerelem nélküli, csak testiségről szóló viszony, ha azt teljes diszkrécióval kezelik, és sosem kerül a nyilvánosság elé.
Viszont Rudolf halála után szigorúbban állt a nem éppen szalonképes ügyekhez, hiszen nagyon kínos volt, hogy elhunyt fiát a szeretője, Vetsera Mária mellett találták. Ezért a császár igyekezett felszámolni a családban az erkölcstelen kapcsolatokat, és a sajátjával kezdte.
Akkoriban Anna Nahowskival volt titkos viszonya, amiről sem a császárné, sem a nyilvánosság nem szerzett soha tudomást – csak az 1990-es években derült ki, amikor a leszármazottai publikálták Anna naplóját. Ferenc József megszakította vele a kapcsolatot Rudolf halála után, és a bécsi titkosrendőrség még titoktartást is íratott Annával, hogy ne beszéljen a történtekről.
Schratt Katalinnal viszont nem teljes titokban találkozott, hanem maga Erzsébet ismertette össze őket, amikor tudomást szerzett arról, hogy férje rendszeresen megnézi a színésznő darabjait az udvari színházban. Erzsébet okos asszony volt, épp azt gondolta, hogy ha ő ápolja és támogatja ezt a barátságot a császár és Katalin között, akkor ezzel nem fognak visszaélni. A császár meg is írta ezt levélben Katalinnak: »nem akarok semmi rosszat csinálni, szeretem a feleségemet, és nem akarok visszaélni a Maga iránti bizalmával és barátságával.« Schratt hivatalos státuszt is kapott az udvarnál: a császárné felolvasónője és a császárné »barátnéja« lett. Valójában azonban Ferenc Józseffel ápolt szoros barátságot, akinek felüdülés volt a szép színésznővel való találkozás, könnyed csevegés. A császár drága ajándékokkal is elhalmozta – amit szeretőivel sosem tett. Ráadásul a baráti viszonyba lányukat, Mária Valériát is bevonták. A fiatal lányt kellemetlenül érintette, hogy a színésznő ilyen közvetlen kapcsolatban áll az apjával, viszont az is biztos, hogy Ferenc József és Erzsébet sosem engedték volna, hogy szűz lányuk találkozgasson Katalinnal, ha az erkölcstelen viszonyt folytatott volna a császárral. Ráadásul többen is leírták a környezetükben, köztük Festetics Mária grófnő, Erzsébet udvarhölgye is, hogy Katalin nem a császár szeretője” – mutat rá a kutató.
Erzsébet vonzódott a magyar néphez
„Erzsébet magyarokkal való kapcsolatát sokan lealacsonyítják azzal, hogy csak az anyósa és a bécsi udvar elleni lázadásból szimpatizált népünkkel. Ez azonban nem igaz. Már a jegyessége alatt is vonzódott a magyarokhoz.
Erősen hatott rá, hogy a magyar szabadságszerető nemzet, mert a szabadságvágy benne is nagy volt, és sajnálta hazánkat, amiért a szabadságharcunkat vérbe fojtották. Tetszett neki az is, hogy a magyarokat lovas nemzetnek tartották, hiszen ő is imádta a lovakat és a lovaglást.
Ez a szimpátia csak tovább nőtt benne a bécsi udvarban, mert együttérzett a magyarokkal, és hasonlónak látta a helyzetüket a magáéhoz. A magyarok elnyomottak voltak a birodalomban, mint ahogy őt is elnyomták, bántották a bécsi udvarban. Nagyon szeretett volna segíteni nekik, és tudatosan választott magyarokat az udvartartásába is. Szoros barátság fűzte Ferenczy Idához, később pedig többek között Andrássy Gyula grófhoz és Festetics Mária grófnőhöz is. Andrássy és Deák Ferenc szerepét nem lehet lebecsülni abban a folyamatban, amelyben Erzsébet egyre közelebb került a magyarokhoz, viszont azt is tudni kell, hogy amit Erzsébet nem akart szívből, azt nem is tette volna meg. Ő őszintén megszerette a magyar népet a látogatásai során, és szívből segítette elő az ügyüket” – mondja a kutató. Bár azt is hangoztatták már, hogy a kiegyezésben Erzsébet szerepe elenyésző, valójában Ferenc Józseffel folytatott levelezéséből jól látszik, milyen erősen pártolta a magyarok érdekeit, és kivételesen milyen lendülettel folyt bele a politikába.
Lányával együtt magyarul imádkozott
„Azzal is vádolják, hogy csak unalmában kezdett magyarul tanulni Madeirán, ez azonban szintén tudatos döntés volt a részéről, és a kiegyezés idején már a saját nyelvükön szólította meg a magyarokat. Később is mindig magyarul társalgott magyar udvartartásával, sőt egy ideig Ferenc Józseffel is hazánk nyelvén levelezett. Erzsébet már második lányát is a magyarok tiszteletére, az első magyar királyné (és bajor hercegnő) után nevezte el Gizellának, negyedik gyermekét pedig egyenesen a magyar trónra szánta. Eltervezte, hogy Magyarországon fogja megszülni. Remélte, hogy fiú lesz, és egyszer majd Rudolf Ausztria császára, a Budán születő fia pedig Magyarország királya lehet. A gyermek azonban lány lett, akit a bécsiek gúnyosan, a magyarok pedig szeretettel neveztek magyar királykisasszonynak, mivel Erzsébet a születésétől fogva csak magyarul beszélt vele, és Ferenc Józsefet is erre kérte.
Így Mária Valériának tulajdonképpen a magyar lett az anyanyelve. A komornája is magyar volt, tanárának pedig Rónay Jácint püspököt kérte fel, aki korábban a magyar szabadságharcban is aktívan részt vett.
A püspök már Rudolfot is tanította magyar történelemre 1871-től, Mária Valériát pedig egészen 15 éves nagylány koráig oktatta. Erzsébet arra kérte, hogy a tanítás magyar nyelven történjen, különösen a vallásos oktatás. Mint mondta, ő is minden nap magyarul imádkozik kislányával, mert mindnyájuknak nagy szüksége van a vallás vigasztalására. Az osztrák udvartartás nem nézte jó szemmel Erzsébet magyarok iránti lelkesedését, és állandóan a magyarok ellen áskálódtak. Próbálták megtörni a királyné magyarpárti befolyását Ferenc Józsefen, ez azonban nem mindig sikerült nekik. Nem is csoda, hogy Erzsébet rengeteg időt töltött hazánkban, különösen Gödöllőn, ahol a bécsi udvari légkörtől távol szabadnak érezhette magát” – meséli Káli-Rozmis Barbara.
Nem csak a szépségének élt
„Az a leggyakoribb tévhit Erzsébet királynéról, hogy öncélúan csak a szépségével foglalkozott. Valójában amikor Erzsébet bekerült a bécsi udvarba, még nem tartották különleges szépségnek, sőt folyton a hiányosságai miatt becsmérelték. Hangoztatták, hogy nem elég művelt, nem ismeri jól az etikettet, nem makulátlan a családfája. Vidéki kis hercegnőnek tartották, aki nem méltó a császárnéi szerepre. Hatalma vagy szava sem lehetett, helyette mindig anyósa döntése volt a mérvadó. Amikor 1860-ban lelki és egészségügyi okokból Madeirára utazott, a bécsi udvartól távol döbbent rá először a szépségére, mert a magas rangú férfiak mind körülrajongták.
Rájött, hogy a szépségével hatással van az emberekre, ezért tudatosan is vigyázni kezdett rá és tökéletesítette, hogy a bécsi udvarba visszatérve legyen valami, amiben nem találnak hibát a bírálói.
Pár évvel később, 1865-ben, amikor Winterhalter megfestette róla a híres portrét, már őt tartották a világ egyik leggyönyörűbb asszonyának. Ekkor az önbizalma is megnőtt, és rájött, hogy szépségével hathat a férjére is, elérve, hogy figyeljen és hallgasson rá. Így a hatvanas évektől anyósa, Zsófia befolyása csökkent az övével szemben. Hozzá kell tenni, hogy Erzsébet bármibe fogott is, mindenben a tökéletességre törekedett. Így volt a lovaglással, a nyelvtanulással, a költészettel és a szépségápolással – túlzásba vitte, mert igyekezett a legkiemelkedőbb színvonalat elérni – mondja a kutató. – Ezért is lealacsonyító és téves az a vád, hogy nem ápolta a fogait, és mind kihullottak. Valószínűleg tényleg sárgák voltak a fogai, ám mosta, tisztította őket, hiszen nagyon adott a külsejére. Rendszeresen kezelték a fogait, erről a máig fennmaradt számlák is tanúskodnak.”
Az, hogy a szépségének élt, azért is terjedhetett el róla, mert különleges karcsúsága, gyönyörű, hosszú haja, bájossága nyilvánvaló volt. Erzsébet azonban nem csak a tükör előtt és lovaglással, testedzéssel töltötte a napjait. Rengeteget jótékonykodott is, ám ezt nem szerette nagy dobra verni, ezért sokszor nem szerzett róla tudomást a nyilvánosság. Háború idején látogatta a kórházakat, a magyar katonákkal hosszan beszélgetett, békeidőben is felkereste a betegeket, például még a saját egészségét kockáztatva kolerakórházba is ment, hogy a haldoklóknak vigaszt nyújtson utolsó napjaikban.
Nem az állam pénzéből utazgatott
„Gyakran ítélkeztek amiatt is, hogy Erzsébet királyné a Monarchia pénzét költötte, amikor drága utazásokra indult. Valójában ez is tévedés, hiszen a császári család nagyon szigorúan elválasztotta az állami kincstár és a magánpénztár költségeit. Ezt ma is olvashatjuk a pénztári könyvekből. Ferenc József a nagybátyja halála után örökölt hatalmas magánvagyont, ebből vásárolta feleségének az ajándékait, ahogy Erzsébet is ebből finanszírozta magánutazásait, és jótékonykodott is belőle rendszeresen” – osztja meg velünk a kutató.
Források:
- Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet királyné és a magyarok – Barátság vagy szerelem?, Helikon Kiadó, 2021.
- www.temptprincess.hu
- Káli-Rozmis Barbara Erzsébet királyné kutatója YouTube-csatorna
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>