A szexuális kizsákmányolás forgatókönyve: hiányokra alapozó mesterterv

Valójában bizonyos esetekben a pornográfia nem más, mint a szexuális célú emberkereskedelem filmes dokumentációja. Ez a bűncselekmény nagy üzlet, becslések szerint évente 99 milliárd dollárt termel. Az emberkereskedelem általában országok közötti, transznacionális cselekményt jelent, ez a definíció azonban csak részben igaz, ha a célja az áldozat szexuális szolgáltatásra kényszerítése. Ebben az esetben ugyanis egy adott ország állampolgárával saját hazájában is megtörténhet ez, amint azt esetek százezrei tanúsítják.

A témában óriási felháborodást keltett a New York Times tényfeltáró cikke, amely egy 15 éves floridai lány esetén keresztül mutatta be, hogy egyes, magukat szabadon reklámozó, pornográf tartalmat szolgáltató weboldalak gyomorforgató vizuális árucikkei akár kínzásokat is tartalmazhatnak.

A történet számos tanulsága közül az első, hogy az eltűnt lányra egy – szintén tinédzser – osztálytársa bukkant rá, aki látta a videókat.

Egy másik tanulság az, hogy bár az elkövetőket letartóztatták, a szolgáltató cég megúszta a felelősségre vonást a videók megosztásáért és az azokból való profitszerzésért.

A pornográfia és az emberkereskedelem összefügg

A cikkben leleplezett szolgáltató gyakorlatilag videómegosztó csatornaként működik, azaz lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy közzétegyék a saját videóikat. Az oldalra 2020-ban, amikor a cikk íródott, 6,8 millió tartalmat töltöttek fel, közülük sok gyermekbántalmazást, illetve beleegyezés nélküli erőszakot mutatott be. Arról, hogy ebből mennyi az illegális, azaz kényszerítéssel vagy kiskorú szereplővel készült videó, szinte lehetetlen adatokat szerezni. A megosztás funkció miatt az is késő, ha a nemi erőszakról készült videót a hatóságok kérésére eltávolítják, hiszen a videó tovább él a megosztásokon keresztül, vagy ismételten feltöltik.

Bizonyított tény, hogy a pornográfia és az emberkereskedelem összefügg, miközben a felhasználók túlnyomó többsége úgy véli, a „a felnőttfilm” csupán a szórakoztatóipar része. 

Szakértők szerint a szexuális kereskedelem a rabszolgaság modern formája, amennyiben a kereskedelmi célú szexuális aktust erőszakkal, csalással vagy kényszerrel idézik elő, vagy amennyiben az ilyen cselekmény végrehajtására késztetett személy 18 évesnél fiatalabb.

Világszerte mintegy 25 millió áldozata van az emberkereskedelemnek, s az esetek ötöde áll összefüggésben a szexkereskedelemmel, ám az ebből származó bevétel az emberkereskedelemből származó globális nyereség 66 százalékát teszi ki. Az erőszakos és megalázó jeleneteket ábrázoló tartalmak iránti növekvő kereslet egyre nagyobb ösztönzést ad a kényszerítésnek. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által hivatkozott adatok azt mutatják, hogy a szexuális kizsákmányolás 100 százaléktól 1000 százalékig terjedő profitot eredményezhet. A „pornófogyasztás” növeli az emberkereskedelem áldozatává váló nők és gyermekek számát.

Kik az áldozatok?

A pornográfiát a digitális kor kísérőjelenségeként jellemzik, ám mint minden más médiatartalom vagy reklám, ez is formálja a nézők gondolkodását, és befolyásolja a viselkedést. Az ilyen tartalmak elérhetőségének normalizálása arra készteti az embereket, hogy elfogadják a kereskedelmi célú szex gondolatát.

Ennek mentális mellékhatása az, hogy azok, akik ilyen termékeket fogyasztanak, nem csupán a filmek szereplőit, hanem saját életükben a velük kapcsolatba lépő embereket is tárgynak kezdik tekinteni.

A vágyakat és ideálokat eltorzítva ez súlyos személyiségzavar forrása lehet, amint arra egyre több, ilyen jellegű függőségét felvállaló ember története rávilágít.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Elia Pellegrini/Unplash

A szereplők általában a tizenéves koruk végén vagy a húszas éveik elején járnak, többségük még kiskorúként kezdte. Valószínűleg gyermekkorukban szexuális bántalmazást szenvedtek el, sokan közülük drogfüggők, és anyagilag kiszolgáltatott helyzetben vannak. Pályájuk általában másfél évig tart, amely során egészségkárosodást és további lelki traumákat szenvednek el. Egyes becslések szerint világszerte 4,8 millió embert kényszerítenek árucikké váló szexuális cselekményre, akik közül minden ötödik gyermek. Szintén kevéssé hangoztatott tény, hogy ennek férfiak és a fiúk is áldozatai lehetnek. A gyermek áldozatok átlagos életkora a forgatás megkezdésekor 12,8 év volt. Egy felmérésből kiderül, hogy az érintett kiskorúak 63 százalékát az interneten reklámozták vagy bocsátották áruba.

A leggyakrabban előforduló körülmények, amelyek miatt kiskorúak kapcsolatba lépnek az emberkereskedőkkel: az otthonról való elszökés, a nevelőszülőknél való elhelyezésből fakadó problémák, drogfüggőség, hajléktalanság vagy korábbi kapcsolat emberkereskedőkkel.

A toborzók egyes esetekben kifejezetten erőszakot alkalmaznak, ám ez nem mindig ismerhető fel azonnal egy behálózási taktikában.

Karly Church tanúságtétele

A csalás és a félelemkeltés gyakran csak később válik nyilvánvalóvá, s akkor már kényszerítéssel is párosul. Ezt a folyamatot Karly Church beszámolója, vagy inkább tanúságtétele pontosan és megrázóan tárja elénk.

Karly szerint minden olyan tett szexuális célú emberkereskedelem, amelyben jelen van a csalás, a zsarolás és egy harmadik személy bevonása, aki fizet a szolgáltatásért vagy az elkészült felvételekért. A „ragadozók”, azaz a beszervezők sérülékeny embereket keresnek, ez nem csak anyagi, hanem bármely más kiszolgáltatott helyzetet is jelenthet. Szoros baráti vagy tettetett szerelmi kapcsolatot alakítanak ki, amely csupán azt szolgálja, hogy a lehető legjobban feltérképezzék a kiszemelt áldozat hiányait, szorongásait. A második lépésben minden felmerülő szükségletre, vágyra megoldást kínálnak, egy ideális, tökéletes kapcsolat illúzióját keltve.

A harmadik lépés a játszmázás időszaka, amikor kiszámíthatatlan módon időnként büntetik a behálózott embert, elszakítják minden korábbi egészséges kapcsolati szálát, bűntudatot ébresztenek benne, a kiengesztelés feltétele pedig az egyre vadabb követeléseknek való megfelelés. A fázis második, „tesztelő” szakaszában kifejezetten olyan dolgokra kérik, amelyről korábban azt mondta, hogy sohasem tenné meg.

Az utolsó szakasz már a kereskedelemé, amikor rendszerint azzal az ürüggyel, hogy a közös jövőhöz már csak némi pénz hiányzik, ráveszik arra, hogy harmadik személynek vagy megrendelőnek meghatározott összegért szolgáltatást nyújtson.

Ez a forgatókönyv a tudatlanságra és a rossz önértékelésre éppúgy épít, mint a szegénységre vagy a szerfüggőségre. Karly Church szerint a legfontosabb, hogy az iskolai oktatásnak és a családi nevelésnek minél hamarabb részévé tegyék az erre vonatkozó felvilágosítást, és a gyermekek lelki egyensúlyát, önértékelését elősegítsék mindazok, akik felelősek érte.