Filmmogulból elítélt: William Fox – Magyarok Hollywoodban 7.
A borsodi nyomorból tört ki és lett Hollywood egyik legnagyobb befolyású üzletembere, akinek a vagyonát 35 millió dollárra becsülték. A róla elnevezett Fox Film Corporation nagyban hozzájárult a hangosfilm elindításához, csakúgy, mint számos sztár karrierjéhez. A nagy gazdasági világválság azonban a magyar származású William Foxnak sem kedvezett: szakmája megbecsülése nélkül, elfeledve halt meg.
Tokajtól New Yorkig
William Fox Friedman Vilmos néven látta meg a napvilágot 1879. január 1-én. Elsőszülöttje volt egy Németországból betelepült zsidó családnak – egyes források szerint apja szatócsboltot vezetett a tokaji borvidékhez tartozó Tolcsván, másodállásban pedig foghúzásokkal egészítette ki a család nem éppen bőséges kasszáját. De nem is akárhogy! A beavatkozáshoz egy különleges módszert dolgozott ki, miszerint a húzás pillanatában a páciens hátához forró vasat nyomtak, hogy ne a szájában élesedő fájdalomra koncentráljon. A szájsebészeti lelemény és a vegyeskereskedés viszont nem robbantott bankot, így a család a 9 hónapos Vilmossal az Amerikai Egyesült Államokba hajózott.
New York bevándorlók által lakta munkásgettójában, a Lower East Side-on telepedtek le. A család igen rossz körülmények között élt – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a fiú után született 12 testvérből mindössze 6 élte meg a felnőttkort. A nyomorból természetesen egyenes út vezetett a közoktatás korai elhagyásához és a gyermekmunkához:
Friedman Vilmos nyolcévesen már mosodai inasként dolgozott, cukorkát árult a Central Parkban, vagy épp esernyőt a Broadway fényűző közönségének.
Utóbbi „munkahelyén” szeretett bele a showbiznisz és a mozi világába, ami aztán jövőbeli, páratlanul sikeres pályáját is jelentette.
Mozitulajdonos, forgalmazó, stúdióalapító
Ekkortájt változtatták meg a nevét William Foxra – méghozzá apja németes eredetű vezetékneve, a rókát jelentő Fuchs nyomán. A 20th Century Fox stúdiónak és az amerikai Fox News hírcsatornának köszönhetően napjainkban is ismert név mögött remek üzleti érzék lakozott. Az amerikai filmipar másik magyar gyökerű mágnásához, Adolph Zukorhoz hasonlóan ugyanis William Foxot sem elsősorban a mozgóképben rejlő művészi potenciál, sokkal inkább az üzlet, illetve a nyomorból való kitörés lehetősége foglalkoztatta.
Mindössze 21 éves volt, amikor megalapította az első cégét – ezt 1904-ben adta el, és az így szerzett 1600 dollárból megvett egy helyiséget, amit a korai némafilm vetítőtermévé, egy nickelodeonná alakított át. A filmszínháznak mindössze három alkalmazottja volt: egy gépész, egy zongorista, illetve ő maga, aki pénztárosként pontosan követni tudta a feltörekvőben lévő üzlet igencsak busás bevételeit.
A bevándorlótömegek körében is könnyedén érthető, filléres szórakoztatás sikerét mutatja, hogy egy ízben rendőrt kellett hívni Fox mozijába, mert akkora tömeg akart betódulni a vetítésre.
A nickelodeonból befolyó pénzt jó üzletember módjára újabb vetítőhelyek és kópiák vásárlásába forgatta. Hamarosan húsznál is több mozit birtokolt, emellett a kor nagyobb gyártóitól vásárolt filmeket forgalmazóként is továbbértékesítette.
A mozgóképben rejlő elképesztő üzleti lehetőségek kiaknázása 1915-ben tette lehetővé számára, hogy saját gyártócégét, a Fox Film Corporationt megalapítsa. New York megrögzött szerelmeseként az első stúdióépületet nem messze a metropolisztól, New Jerseyben bérelte. 1915 és 1919 között Fox dollármilliókat keresett a stúdió hirtelen berobbanó némafilmsztárjának, Theda Barának köszönhetően, aki a „végzet asszonya” archetipikus alakjának első megformálója lett a vásznon. A stúdió egyik legnagyobb sikerfilmje egy Broadway-darab adaptációja, A veszedelmes asszony (1915) volt, amelyben egy házas, megbecsült diplomatát csábít el és tesz tönkre a ragadozóhajlamú címszereplő.
Adolph Zukorhoz hasonlóan Fox is nagyon erősen hitt a sztárrendszerben. Theda Barát például eredetileg Theodosia Goodman-nek hívták, és egy Cincinnatiból származó szabó lánya volt. William Fox visszaemlékezései alapján azonban a stúdió vezetősége ráérzett, hogy a sztárkultusz megteremtéséhez kénytelenek lesznek kitalálni egy misztikus háttértörténetet az ifjú tehetségnek. Mivel arab származású főszereplővel még nem találkozott a közönség, Theodosiának azt az eredetsztorit agyalták ki, hogy Arábiában született, majd Párizsban futott be nagy színészi karriert, mielőtt az Államokban próbált szerencsét. Művészneve, a Bara is az „arab” szó megfordításából született. Az első sajtótájékoztatón keleties ruhába öltöztették, és egy szót sem szólt, tekintve, hogy a bemutatás alapján „nem tudott angolul”. A trükk bejött: az újságírók és a közönség is imádta a karakterét.
A hangosfilm úttörője
William Fox következő nagy üzleti húzása komoly filmtörténeti fordulópontot is jelentett. 1925-26-ban megvásárolta a német Tri-Ergon hangrendszer amerikai jogait, aminek köszönhetően megszületett a hamarosan világszinten is sztenderddé váló Fox Movietune. Az egészen addig néma mozgókép így 1926-ben szólalhatott meg először – méghozzá a Fox Movietune News egyik epizódjában, ami 1964-ig az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb híradós műsorának számított.
A hangtechnikát játékfilmes szférában a Nosferatut is jegyző, német expresszionista nagyágyú, Friedrich W. Murnau filmjében mutatták be először.
A családi drámát feldolgozó Virradatért 1929-ben a világ első produceri Oscarját is átvehette Fox, ezzel az első magyar lett, aki a megtisztelő díjban részesült.
A hangosfilmre való gyors átállást azonban a versenytársak – így Charlie Chaplin is – csak késve merték meglépni, de addigra már Fox összes mozipalotájában dübörgött a zene, és ezzel párhuzamosan a pénzügyi siker is. A karrier csúcsát jelezte a filmmogul elhíresült mondása: „Nem telik el óra úgy, hogy a világ valamelyik mozijában ne tűnne fel az a név a vásznon: William Fox!”
Fox vérbeli üzletember volt. Az anekdota szerint sosem hordott karórát, számára ugyanis a nap akkor ért véget, amikor a munkáját befejezte. Így időnként 20-30 órát dolgozott egyhuzamban – innen kapta jellegzetes becenevét is: „a férfi, aki elfelejtett aludni”. Munkamániás hozzáállása mellett gyorsan, időnként már-már vakmerően reagált az üzleti, filmipari mozgásokra, vagyona jelentős részét pedig a birodalma bővítésébe vagy a fentihez hasonló fejlesztésekbe fektette. Amerika-szerte sorra nyíltak a luxuskivitelű Fox filmpaloták, a hollywoodi stúdiókomplexum mellett Párizsban és Berlinben is létrehozott gyártóegységeket.
A magasból lehet igazán nagyot bukni
A magyar származású stúdióvezető számára azonban az 1929-es év nemcsak a sikertörténet tetőfokát jelentette, hanem egy dominószerű bukástörténet kezdetét is. A rivális filmmogul, Marcus Loew halála után szemet vetett az MGM stúdióra, a megvásárlásához pedig igen nagy összegű hitelt vett fel. Üzleti tervének végül az MGM stúdióvezetői tettek keresztbe, akik nem nézték jó szemmel, hogy egy kívülről jött pénzember ül a nyakukra. Ezért a trösztellenes törvény értelmében, a kormányközeli kapcsolataikat megmozgatva feljelentették.
Az üzleti-jogi huzavona idején Fox súlyos autóbalesetet szenvedett, lassan épült fel, és csak mankóval tudott járni. Három nappal a „fekete csütörtök” előtt ment be újra dolgozni, azaz régi posztjából nézhette végig az amerikai tőzsde összeomlását, a nagy gazdasági világválság kezdetét. Részvényei 90 százalékot zuhantak, így nemcsak az MGM megvásárlására felvett hitelt nem tudta finanszírozni, de a további működést sem. A Fox Film Corporation hét évig húzódó csődeljárás alá került. Végső kétségbeesésében, 1936-ban megpróbált megvesztegetni egy bírót, emellett hamis tanúzáson is kapták, amiért hat hónap börtönre ítélték.
A büntetés letöltése után már nem tért vissza a filmiparba, mindenét pénzzé tette: 18 millió dollárért adta el a cégbirodalmát, ami egyébként több mint a tízszeresét, 200 millió dollárt ért.
1952-ben, 73 éves korában halt meg. Brooklynban tartott temetésén egyetlen hollywoodi alkotó sem jelent meg.
Bár szerencsétlen sorsa kortársai szemében feledésre ítélte, ma sem telik el úgy nap, hogy a világ ne találkozna William Fox nevével. Cége 1935-ben olvadt össze a 20th Century Pictures-szel, amely egészen 2019-ig 20th Century Fox néven ontotta a sikerfilmeket. A magyar származású alapító herendi porcelánból készült emléktábláját 1999-ben avatták fel a Fox filmgyár vetítőtermének falán. Ezen magyar és angol nyelven is olvasható a Hetedik mennyország (1927) című Fox-produkció nyitómondata: „Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk”.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>