Tiltott a Biblia? – idézett a Szentírásból, bíróság elé citálták a finn képviselőnőt
Észak-Korea, Afganisztán, Jemen, Brunei, Irán. Néhány ország, ahol emberek nagy bajba kerülhetnek, ha bibliai igéket hirdetnek nyilvánosan. Mindegyik államban kisebbségben vannak a keresztények, és a kormányok nem hirdetik magukról, hogy a „demokratikus jogok” és a „szólásszabadság” védelmezői – ellentétben a keresztény többségű Finnországgal, ahol ma azért kell Päivi Räsänen képviselőnek bíróság elé állnia, mert idézett a Szentírásból, és kiállt a szólásszabadság mellett. Egyesek szerint a politikus megnyilvánulásaival gyűlöletbűncselekményt valósított meg. A bírósági eljárás ma folytatódik.
Három éve a Finnországi Evangélikus Egyház közleményt adott ki arról, hogy közreműködő partnereivel együtt támogatja a Helsinki Pride-ot. Päivi Räsänen képviselő nyílt levélben reagált a lépésre, szavait Tapio Luoma érseknek címezte. A politikusnő kifejezte aggodalmát, hogy sokan azért lépnek ki az egyházból, mert nem tartják helyesnek, hogy a közösségük tudatosan Isten szavával ellenkező döntéseket hoz. Hiszen „a keresztények számára a Biblia a hit és az élet legfontosabb vezérfonala”, és a Szentírásnak „a homoszexualitás gyakorlásával kapcsolatos tanítása következetes és világos.”
A politikus a következőt tweetelte (az evangélikus.hu fordítását idézve) „az #egyház bejelentette, hogy hivatalos partnere a #Seta #Pride2019 rendezvényének. Hogyan egyeztethető össze az egyház tanításának alapja, a #biblia azzal, hogy a szégyent és a bűnt büszkeség tárgyává emeljük?” A szöveg mellé képet is posztolt a Bibliájáról, amely a Rómaiakhoz írt levél 24-27-nél volt kinyitva. Nem sokkal később egy állampolgár feljelentést tett a Tweet-üzenet miatt, mondván, hogy az sérti a szexuális kisebbségeket, intoleráns és uszításnak minősül.
Az, hogy mi a „szégyen” és mi a „bűn”, világnézet kérdése, a Biblia szerint például az is az, ha valaki házasság előtt létesít szexuális kapcsolatot, mégsem kezdünk el hangosan tiltakozni, hogy az egyház uszít ellenünk, és gyűlöletet kelt tanításaival.
Ebben az ügyben nem az a kérdés, hogy ki ért egyet azzal, amit a képviselő a Szentírásra támaszkodva posztolt, hanem az, hogy gyűlöletkeltésnek minősül-e, ha valaki nyilvánosan hirdeti a Biblia homoszexualitásra vonatkozó igéit.
Finnországban odáig fajult a helyzet, hogy vádemelés történt a képviselővel szemben a poszt, egy tévés megjegyzés, illetve Räsänen pamfletjével kapcsolatban, amelyeket többen gyűlöletbűncselekménynek, a homoszexuálisok elleni gyűlöletkeltésnek minősítettek. Az egykori finn miniszter tagadja a vádakat, és a perről úgy vélekedett, hogy az a vallás- és szólásszabadságról szól.
Ez az ügy nem csupán a keresztényeknek üzen, és jelentősége sem korlátozódik Finnországra. Az eset egyrészt szól az egyházakon belüli konfliktusokról és azok végkimeneteléről, arról, hogy felülírhatók-e a Biblia igéi, amelyek a hit alapját és Isten megkérdőjelezhetetlen igazságát jelentik a hívők számára, és arról is, hogy továbbra is élhetünk-e alapjogunkkal, és kinyilváníthatjuk-e szabadon a véleményünket Európában. Emellett az is kérdés, hogy mennyire sikerül a lobbizóknak elérnie azt, hogy a társadalom szemében a kereszténység a jézusi szeretetvallásból, az európai kultúra alapjából intoleráns és gonosz világnézetté minősüljön.
Azt hihetnénk, hogy a keresztényellenesség csak távoli vidékeken, véres diktatúrákban, konfliktusos övezetekben van jelen, pedig Európában és benne Magyarországon is úgy viselkednek egyes liberális jogvédők, mintha a kereszténység lenne az utolsó széles körben elfogadott társadalmi diszkrimináció.
A keresztények lelkébe szerintük nyugodtan bele lehet gyalogolni, az emberi méltóságukat sérteni, az üldöztetésüket pedig figyelmen kívül hagyni, a legnagyobb világvallást (több mint 2 milliárd hívővel) jogfosztó és erőszakos eszmének beállítani, a gyűlöletbeszéd hézagos szabályozása mögé bújva kriminalizálni.
Amellett, hogy a hívek egy része tőlünk nyugatabbra csalódottságukban elfordulnak egyházuktól, és ezzel tovább gyengül a keresztény közösségek befolyása Európában (miközben az iszlám folyamatosan erősödik), a nem hívők véleménye is sokat változott a kereszténységről az elmúlt időszakban. Egyre többen dolgoznak azon, hogy a vallást bigott, kirekesztő világnézetnek titulálják, az egyházi méltóságokat en bloc pedofilnak, a híveket „fehér hetero rémisztő képződménynek” állítsák be, miközben a Böjte Csabához hasonló egyházi személyek, civil szervezetek (pl. Ökumenikus Segélyszervezet, Máltai Szeretetszolgálat) és hívők munkája többek között a szociális szférában is pótolhatatlan.
A kereszténység a legüldözöttebb vallási csoport a világon, felmérések szerint legalább 340 millió keresztényt üldöznek, akik mindenek ellenére az életük árán is felvállalják azt, amiben hisznek, de ha a hívők sérelmeiről van szó, a liberális jogvédők elfordítják a fejüket. Mindezt úgy teszik, hogy közben a tolerancia és az elesettekért folytatott küzdelem harcosainak adják ki magukat.
Mindemellett nem messze tőlünk Londonban, Brüsszelben, Párizsban és sok más helyen Nyugat-Európában női nemi csonkításokat végeznek, házasságba kényszerítenek gyerekeket, szűzhártya reprodukciós műtéteket, becsületgyilkosságokat hajtanak végre, és embereket támadnak meg azért, mert át akarnak térni a keresztény hitre (ezek nem mindenkit érintő, de nagy problémát okozó jelenségek).
És most mégis azzal foglalkozik fél Európa, hogy egy bibliai vonatkozású idézetről szóló tweet miatt börtönbe mehet egy képviselő.
Amikor ezeket a sorokat írom, még nem lehet tudni, hogy milyen döntés születik az ügyben (cikkünket az ítélet kihirdetésével frissítjük). Szomorú, hogy Európában egyáltalán felmerül, hogy valakinek azért kell akár hat évre lemondania a szabadságáról vagy pénzbírságot fizetnie, mert gyűlöletbeszédnek minősül néhány sort tweetelni a Bibliáról.
Az esetről a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Püspöki Tanácsának kérésére Balicza Klára, az MEE Országos Irodája Ökumenikus és Külügyi Osztályának referense állított össze részletes beszámolót.
FRISSÍTÉS: Első fokon minden vádpont alól felmentették a keresztény parlamenti képviselőt. A Hetek az ügyben kiadott sajtóközleményt idézve arról számolt be, hogy a bíróság szerint Räsänen a szólásszabadság és a vallásszabadság törvényes határain belül beszélt. A portál azt is megírta, hogy egy LMBT-szervezet aktivistája megalázónak tartja az ítéletet. Oscar Ohlis, a Rainbow Allience svéd szervezet képviselője azt nyilatkozta az Yle-nek: továbbra is úgy gondolja, hogy fontos lett volna másfajta döntést hozni.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>