„Jaj, de feledékeny vagyok! Ez már elbutulás?” – A fiatalokat is érintheti a demencia

„A demencia egyaránt érinti a beszédet, a memóriát, a kognitív képességeket, az észlelést és a személyiséget” – írja Juhász Ágnes demenciaszakértő, szakápoló Memóriaőrző című könyvében. A szakértő, bár külföldön él, érzékenyítő tréningeket Magyarországon is tart (ausztrál mintára), ahol a résztvevők gyakorlatban is átélhetik, milyen demenciával élni, azaz milyen nehézségekkel küzdenek a demens emberek a látásukkal, hallásukkal, érzékelésükkel, memóriájukkal kapcsolatosan, majd a nap végén a problémák mellé megoldásokat rendelnek.

Demencia-szakápolás című könyvében ugyanő említi, hogy fiatalkorban a feledékenység még csak időnként jelentkezik, csak később válik gyakoribbá.

A tünetek közé tartoznak:
 a látás- és beszédzavarok,
a döntéshozatal bizonytalansága,
a gondolkodás lassulása,
 a mondatismétlés,
a nevek, szavak elfelejtése,
a tárgyak teljesen logikátlan helyre pakolása.

Jelentkezhet végtagi gyengeség, mozgásprobléma és egyensúlyzavar is.

Intő jelek lehetnek még a kényszercselekvések, a lassú beszéd, a nyelvhelyességi hibák vétése, illetve, ha valaki közismert szavak jelentését újra és újra megkérdezi.

Előfordul, hogy az illető eltéved egy általa korábban jól ismert útvonalon, de konkrét történeteket is kreálhat, amelyeket az illető nemcsak, hogy elhisz, de valóságnak is éli meg.

Mi okozhatja?

A szakirodalom szerint a vaszkuláris demencia (az agy vérellátási zavara) a második leggyakoribb ok a fiatalkori demencia kialakulásában. A betegség szorosan kapcsolódhat diabéteszhez, érrendszeri problémákhoz. Egyes kutatók az okok közé sorolják a B12-hiányt, az ülő életmódot és a rendszeres alkoholfogyasztást is. A St. George Egyetem professzora, Peter Garrard szerint a tanulási nehézséggel küzdő gyerekeknek nagyobb az esélye a fiatalkori demencia kialakulására.

Lehet rá hajlamunk?

Egy, az Alzheimer’s Society oldalán található cikkben olvasható, hogy sajnos a korábban kialakult demencia (young-onset dementia) nagyobb eséllyel genetikailag öröklött, így a beteg gyermekeiben is megnő a kialakulás veszélye.

Hogy valakinek van-e rá hajlama, az egy egyszerű genetikai vizsgálattal kideríthető.

Ha egy családban volt már ilyen jellegű megbetegedés, javasolt is elvégeztetni a szűrést, amely genetikai laborokban, magánkórházakban is kérhető, az ára intézménytől függően 20-30 ezer forint között mozog.

Mi az, amit hozzátartozóként, ápolóként megtehetünk egy demens fiatalemberért?

Juhász Ágnes szerint három szóban összefoglalható a válasz: szeretet, türelem, idő. Mindemellett hangsúlyozza, hogy ami jó a szívnek, az jó az agynak is, vagyis célszerű törekedni a szabadidő aktív eltöltésére, az egészséges étkezésre és a moderált alkoholfogyasztásra. „Teljesen meggyógyítani valakit a demenciából jelenleg még nem lehet, a kezelés elsősorban a leépülés folyamatának lassítására, a tünetek kezelésére és a jobb életminőség megteremtésére irányul. Gyógyszerekkel fokozható az agyi vérkeringés, demenciában kognitív terápiával a beszéd- és memóriazavar kezelhető.”

Ha valaki fiatalon észleli magán a feledékenység tüneteit, például, ha nem tudja, hova tette a telefonját vagy a kulcsát, nem kell rögtön megijedni és demenciára gyanakodni!

Mindez lehet csupán a figyelemhiány vagy az agy átmeneti túlterheltsége miatti memóriazavar jele, ami együtt járhat stresszel, kimerültséggel, depresszióval. Persze jó résen lenni: ha valakivel kapcsolatban felmerül, hogy feledékeny, vagy nehezebbek számára a gondolkodási folyamatok, érdemes elmenni kivizsgálásra.

Forrás:
Alzheimer’s Society: The causes of young-onset dementia (https://www.alzheimers.org.uk/about-dementia/types-dementia/what-causes-young-onset-dementia)
Juhász Ágnes: Demencia-szakápolás (2018) 32-33. p.
Juhász Ágnes: Memóriaőrző (2014), Balassi Kiadó