Így lesz a zöld szemétből családi kincs – 6 tipp a komposztáláshoz
Évente csaknem 68 kg szerves szemetet dobunk ki fejenként. Ennek jelentős része, kb. 34 kg azonban a konyhában termelődő zöldhulladék, amit szerencsére remekül újra lehet hasznosítani – méghozzá komposztálással! A könnyen elsajátítható hobbi ugyanis az egyik legjobb üzlet a természettel: elnyeli a szerves szemetünk jelentős részét, miközben a növényeinket is ellátja saját készítésű, tápanyagban gazdag termőtalajjal.
1. Ezt kell tudnod a kerti komposztálásról:
Tagadhatatlanul itt a tavasz, így az ilyenkor esedékes kerti munkálatok sorába érdemes a komposztálóépítést is felvennünk. A körülbelül 1x1 méteres láda ugyanis a konyhában és a kertben termelődő zöld hulladék jelentős részét felveszi, kevés törődést igényel, azt viszont jócskán meghálálja: méghozzá rendkívül értékes, fekete termőföld formájában. A komposztáló megépítésébe akár magunk is bátran belefoghatunk néhány régi léc és csavar segítségével, de ha ódzkodunk a barkácsolástól, akár online is rendelhetünk az ízlésünknek leginkább megfelelőt.
A kerti komposztáló elhelyezésénél érdemes néhány dologra odafigyelni: a láda se a növények fejlődését, se minket ne akadályozzon (pl. a fűnyírásban). A legjobb a kert egyik, lehetőleg félárnyékos sarka, hogy a ládában készülő humusz véletlenül se száradjon ki a tikkasztó nyári napsütésben.
2. Ezt kell tudnod a konyhai komposztálásról:
Jó hír, hogy azok is bátran belevághatnak a komposztálásba, akik kertkapcsolat nélküli lakásban élnek! Számukra főként a minikomposztálókat ajánljuk, amelyek elnyelik a konyhai zöldhulladék (pl. krumpli-, répa-, banán- vagy tojáshéj) jelentős részét, és cserébe tápoldatkultúrát vagy kis mennyiségű termőföldet állítanak elő. Pont annyit, ami bőven el tud látni értékes tápanyaggal egy gazdag otthoni ökoszisztémát.
3. Mi kerülhet a komposztba?
A minikomposztálónak természetesen megvan az az előnye, hogy nem kell időnként (akár a téli mínuszokban is) kiruccanni a kertbe kiüríteni az összegyűlt zöldhulladékot, hiszen jó eséllyel ott van a konyhánkban. A kerti komposztálást űzőknek viszont érdemes lehet kinevezni egy edényt, amibe a zöldhulladékot gyűjtik – majd ennek tartalmát borítani a kinti ládába.
A konyhánkban termelődő zöldhulladékok közül a legtöbb nyers zöldség- és gyümölcsdarabokat bátran komposztálhatjuk! Ilyenek a krumpli, a répa, a hagyma, fokhagyma, a banán, a tojás héja, emellett pedig a kávézacc, a leforrázott teafű, az alma- vagy körtecsutka, a leveles zöldségek (pl. retek) nem fogyasztható részei is.
Ezeken túl a ládánk szerencsére a kertben termelődő szerves szemét jelentős részét is felveszi: például a levágott gallyakat, a lenyírt füvet és az összegyűjtött falevelek egy részét is. Arra ugyanakkor érdemes odafigyelni, hogy nagy mennyiségű, azonos típusú zöldhulladék kidobása esetén keverjük át alaposan a humuszt!
Minél többféle alapanyagból készül ugyanis a komposzt, annál hamarabb következik be a természetes mikroorganizmusok által előidézett korhadási folyamat, és annál inkább tápanyagban gazdag lesz a végeredmény.
A ládánk tartalma egyébként egy idő után magától is beindul, de a biztos alapokhoz be lehet szerezni komposzt-alapkultúrát is, amit a szerves hulladék közé kell keverni.
4. Mi NEM kerülhet a komposztba?
Mivel a komposztálási folyamatért felelős mikroorganizmusok zöldhulladékkal táplálkoznak, így értelemszerűen tilos a ládánkba dobni bármiféle nem szerves hulladékot: mint például műanyagot, üveget vagy fémet.
Az élelmiszerhulladékokból a főtt ételek maradéka és a csontok sajnos szintén nem kerületnek a komposztálóba, ahogy a pékáruk és a déli gyümölcsök (pl. citrom, mandarin, narancs) héja sem. Ez utóbbiakat ugyanis rendszerint vegyi anyagokkal kezelik, ami árt a humusz összetételének.
A kertben termelődő zöldhulladékok esetén a fertőzött növényeket, illetve egyes fák leveleit (pl. diófa) érdemes távoltartani a komposztálótól.
5. Aprítás, öntözés, forgatás!
Mivel a korhadás folyamatát előidéző mikroorganizmusok a kis felületeken jobban megtapadnak, a zöldhulladékot nem árt némiképp felaprítani, mielőtt a komposztálóba helyezzük. Így nemcsak hamarabb jutunk az értékes táptalajhoz, de helyet is spórolunk, hiszen az aprított szerves szemétből több fér el a ládánkban. A krumpli, karalábé vagy répa lehámozott héja tökéletes, de a nagyobb zöldség- és gyümölcsdarabokat is gyorsan fel lehet vágni egy éles kés segítségével.
A komposztáló tartalmának nem szabad kiszáradnia (így a nyári kánikula idején érdemes néha kicsit megöntözni), míg a nagyon nedves állapot sem kedvező, hiszen túl jó táptalajt nyújt a penészgombának. Ezért a beposhadást elkerülendő nem árt két-háromhavonta átforgatni a láda tartalmát!
6. Ápold a növényeket!
Talán meglepő lehet, de a komposztálás az egyik módja annak, hogy a szemétből pénzt csináljunk.
A legnépszerűbb adásvételi felületeken ugyanis hamar belefuthatunk olyan hirdetésekbe, amelyekben lelkes hobbikertészek árulják a saját készítésű humuszukat vagy tápoldatukat. A folyamat már csak ezért is az egyik legjobb üzlet a természettel: a szükségszerűen termelődő zöldhulladékunkért cserébe ugyanis rendkívül értékes, tápanyagban gazdag „fekete arannyal” ajándékoz meg, amelyet a növényeink is meghálálnak.
A gondosan kezelt komposztból körülbelül egy év leforgása alatt lesz sötétbarna (gyakran szinte fekete), szagtalan és porhanyós föld, amellyel javíthatjuk a kerti talaj termőképességét, illetve a szobanövények cserepébe is belekeverhetjük. A legegyszerűbb megoldás pedig természetesen az, ha közvetlenül a komposztládába, az átforgatott humusz tetejére ültetünk termőnövényeket (pl. dinnye, tök, eper) vagy épp virágokat.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
