A rácson innen és túl – Van-e visszaút a börtönből a társadalomba? 

Egy jómódú kínai üzletember (nevezzük Lee-nek) Magyarországon vitte illegális ügyleteit, és egy leszámolás során kioltotta két ember életét. A rendőrség elfogta, a bíróság elítélte, tizennégy évet kapott a két lelőtt emberért. A rácsok mögött azonban történt valami, ami örökre megváltoztatta az életét. „Kiválóan megtanult magyarul, szépen festett, tehetséges ember volt” – emlékszik vissza Lee-re Csuka Tamásné, a Váci Fegyház és Börtön Intézet egykori lelkésze. „Gyakran kérdezgettük tőle, hogy adjunk-e neki Bibliát. Visszautasította arra hivatkozva, hogy a nagymamája buddhista volt, a szülei kommunisták, ő pedig ateista. Aztán egy nap a börtönben megnézte »A passió« című filmet, zokogni kezdett, aztán azt mondta, hogy végre megértette. Más vallásokban mindig kell valamit tenni, hogy az emberek megnyerjék az istenük rokonszenvét, a keresztény Isten pedig önmagát áldozta fel értünk. A szabadulása óta keresztény misszionáriusként dolgozik Kínában” – meséli a lelkész, akit a börtönben csak Margit néniként ismernek a rabok.

Akik jó útra térnek

Lee esete is jól példázza, hogy a pálfordulás nem csupán egy üres kifejezés, hanem választási lehetőség, egy döntés, amit azonban egyáltalán nem könnyű meghozni és véghez vinni. A Váltó-sáv Alapítvány egy olyan civil szervezet, amelynek célja a fogvatartottak és a szabadultak társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedésének támogatása. Vezetője, Mészáros Mercedes számos jó példával találkozott a szervezet alapítása óta. „Azt látom, hogy az emberi kapcsolódások jó katalizátorai lehetnek a változásnak. Előfordult, hogy egy szabadult nem akart megváltozni, de véletlenül találkoztunk, és annyira megszeretett minket, hogy mégis úgy döntött, hogy megpróbálja. Persze hosszabb távon hatékonyabb, ha valaki már elhatározta, hogy jó útra akar térni, és csak utána keres meg minket. Sokan nem tudják, hogyan fogjanak hozzá a változáshoz, mert nincs előttük egy minta, amit követhetnek. Változni nem könnyű, főleg akkor, ha a múltban valaki »másban volt jó«, mint amit most akar csinálni. Alapítványunk az eligazodásban nyújt segítséget" – magyarázza a szervezet vezetője. Mészáros Mercedes szerint sokat segít a reintegrációban a tanulás, mert bármilyen képzésen is vesz részt az illető, ott találkozik emberekkel, tanárokkal, tanulókkal, akik mind új mintákat, lehetőségeket vihetnek az életébe.

„Volt egy kliensünk, aki még fiatalkorúként került be, és tizenhét év után szabadult. Nem volt munkatapasztalata, munkaszocializációja, támogató kapcsolatai, a félutas lakásunkban lakott.

Aztán megismerkedett egy lánnyal, összeköltöztek, gyerekük lett, és amikor a minap összefutottam vele az egyik üzletben, köszönés után rögtön mondta: »Merci, dolgozom ám!« Ez azért lényeges, mert a kinti reintegrációs folyamatban kulcsfontosságú a munka, nem csupán a megélhetés, hanem a szocializáció, az értelmes tevékenység és a napok strukturálása szempontjából is.” 
A változás fejben dől el, de a belső motivációk mellett a külső és belső erőforrások is fontosak, ha valaki hosszú távú eredményt szeretne elérni. Molnár Zita, a Bebalanced Pszichológiai Pont pszichológusa úgy véli, hogy megváltozni sokféleképpen lehet, hiszen a változás az élet természetes velejárója. Ugyanakkor érdemes különválasztani, hogy az adott változás az egyén által kontrollálható vagy sem. „Ha a változás vágyott, és a hatáskörünkbe tartozik, akkor első lépésként érdemes az általános »így nem mehet tovább« élményt górcső alá venni, és megkeresni, illetve megfogalmazni a központi problémát. Ha azt sikerül azonosítani, a következő lépcsőfok az, hogy végiggondoljuk, hogy mi is tartja fenn ezt az állapotot? Ezen a szinten találhatunk a változás bizonytalan kimenetelétől való félelmet, de akár az aktuális helyzetből fakadó nyereséget is” – teszi hozzá a pszichológus. 

Kép

Kép: Profimedia - Red Dot

Akik nem változnak

Felmerülhet a kérdés, hogy az, aki jó útra tért, vajon csak átmenetileg módosított az értékrendjén, vagy a változások hosszú távúak lesznek az éltétében. Margit néni találkozott mindkét típussal, hiszen a szabadulást követően is részt vett az elítéltek utógondozásában, így van rálátása az életükre évekkel, évtizedekkel szabadulásukat követően is. 
„Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, három nagy csalódásom volt. Az egyik egy fiatal, állami gondozásban felnőtt, tehetséges srác. Értett a zenéhez, tudott angolul, de nagyon rossz helyre került. A börtönévei előtt egy melegbárban szolgálta ki az igényeket. A börtönben őszintén megtért, a szabadulása után pedig segítettem őt, hogy tovább élhesse hívő életét. Boldog volt, amikor megkapta az első fizetését, parképítéssel foglalkozott, büszkén hozta az első cipőt, amit a keresetéből vett, de sajnos egy idő után megtalálta a múltja.

Azt mondták neki: »Nem vagy normális, húsz másodperc alatt megkeresed annak a cipőnek az árát.« Vissza is ment ugyanabba bárba, és azóta nem hallottam felőle.”

Sajnos arra is látunk példát, hogy a család nem mindig fogadja kitörő örömmel az elítélt megváltozott értékrendjét, és érzelmi zsarolással vagy fizikai fenyegetéssel belekényszerítik, hogy folytassa a bűnözést. Molnár Zita szerint a környezetnek nagy szerepe van a változásban. „Nem légüres térben élünk, folyamatosan hatunk egymásra családtagjainkkal, barátainkkal, de akár az utastársainkkal is a reggeli villamoson. Rendszerként tekintünk a családra vagy egy munkahelyi közösségre. A rendszerszemléletben gondolkozva azt mondhatjuk, hogy bármely ponton nyúlunk bele a rendszerbe és idézünk elő változást, az az egész rendszerre hatással lesz. Tehát ha mi változunk, az a környezetünkben is változásokat idéz elő. Éppen ezért is kiemelten fontosak a támogató kapcsolatok, azok az emberek, akik velünk együtt észlelik a változásokat, visszajelzést és megerősítést tudnak adni” – magyarázza a pszichológus. 

Kép

Kép: Profimedia - Red Dot

Akad olyan is, aki képtelen elfogadni a segítséget, és időről időre visszakerül a börtönbe, mert nem találja a helyét a társadalomban. „Volt egy kliensünk, aki a közmunkáját nálunk töltötte, soha nem volt rá panasz, úgy tűnt, hogy minden rendben van. Aztán azt mondta: »Nézd, Merci, nem megy ez nekem, nem vagyok otthon ebben a világban.« Néhány év múlva újra egy büntetés-végrehajtó intézetben találkoztunk, ahol azt mondta: »Itt legalább tudom, mi-merre-meddig. Rossz megint a börtönben lenni, de ez legalább egy ismerős terep«” – meséli Mészáros Mercedes. 
A társadalomnak óriási szerepe van abban, hogy egy elítélt visszatér-e bűnöző életmódjához, vagy sem. A szakértők úgy vélik, hogy bár nem szabad naivan hozzáállnunk az egykori elítéltekhez és feltétel nélkül bízni bennük, törekednünk kell arra, hogy azok, akik bizonyítják, hogy képesek jó emberként velünk élni, megkapják azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják számukra a normális életet. 

Mikor érdemes szakember segítségét kérni?

Nemcsak az elítéltek esetében, hanem a többségi társadalom tagjainál is előfordul, hogy a változás csak egy külső szemlélő, szakember bevonásával lehetséges. „Több okból is felkereshetünk segítő szakembert. Néha szükségünk van egy külső személyre a probléma azonosításához és körbejárásához. Emellett az is előfordulhat, hogy túlzott mértékű, bénító szorongást érzünk a változással kapcsolatban. Amikor azt tapasztaljuk, hogy hiába próbálunk változást elérni, mindig ugyanoda csúszunk vissza, érdemes lehet egy pszichológus segítségével feltárni és megérteni ennek a lelki hátterét” – teszi hozzá a pszichológus. 

Hírességek, akik jó útra tértek

Tim Allent kábítószer birtoklásával vádolták meg, mert kokaint találtak nála a kalamazoo-i reptéren. Közel két és fél évet töltött börtönben Minnesotában. Szabadulását követően Amerika egyik leghíresebb komikusává vált. 

Charles Colson Richard Nixon amerikai elnök mellett dolgozott. Összefüggésbe hozták a Watergate-üggyel, ezért hét hónapot ült egy alabamai börtönben. A rácsok mögött azonban megváltozott, áttért a keresztény hitre, szabadulását követően pedig elítéltek rehabilitációjával kezdett foglalkozni. 

Frank William Abagnale minden idők egyik legismertebb csalója, csekkhamisítója, imposztora. Története a Kapj el, ha tudsz című nagy sikerű filmmel vált ismertté. Kevesebb mint öt évet töltött börtönben, utána pedig az Egyesült Államok kormányának kezdett dolgozni. Az FBI tanácsadója és előadója az akadémián és a helyi irodákban. Ő vezeti az Abagnale & Associates céget is, ami pénzügyi csalásokról való tanácsadással foglalkozik.

Georgia Durante egykori modell, akit Kodak-lányként ismer a közvélemény, fiatalon beházasodott a maffiába, ahol sofőrként kezdett dolgozni. Később jó útra tért, és beindította saját kaszkadőr vállalkozását.

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>