Mi segíthet a fejfájósokon?

Aligha van olyan ember, akinek életét időnként ne keserítené meg fejfájás, az viszont nagyon nem mindegy, hogy ilyen panasz milyen gyakran és mennyi ideig jelentkezik. Milyen típusai vannak a fejfájásnak, és hogyan lehet enyhíteni?

fejfájás
Kép: Pexels / Marcus Aurelius

A fájdalomcsillapító sokak táskájában ott lapul, szükség esetén pedig elő is kerül. Szedése gyakran rutinszerű, pedig ha a panaszok nagyon besűrűsödnek, hetente egynél vagy havonta tíznél többször jelentkeznek, már nem szabad piruláktól várni a megoldást. Ilyenkor mindig ki kell deríteni, mi okozza a fejfájást. „A klasszikus fejfájásként ismert, migrénnél gyengébb, általában tarkótájra lokalizálódó tenziós fejfájás elsősorban környezeti tényezőkre vezethető vissza. Ezek közül kiemelhető az elégtelen folyadékfogyasztás, a rendszertelen étkezés, az alváshiány. A pihentető, 8-9 órás alvást az Amerikai Fejfájás Társaság ajánlása külön ki is emeli: az ennél kevesebb alvás az emberek túlnyomó többségénél növeli a fejfájás kialakulásnak rizikóját” – mondja dr. Bodnár Eszter belgyógyász, akinek kutatási területe a fejfájás. Ezzel kapcsolatos tanulmányait a Buffalo Dent Neurological Institute-ban végezte.

Okozhat tenziós fejfájást front és légnyomásváltozás is, ezzel összefüggésben pedig az is, ha valaki hegyre megy fel. Növelik a kockázatot a hormonális hatások is, vélhetően ez az oka annak, hogy a fejfájás nőknél gyakoribb. A rizikónövelő tényezők között ki kell emelni a nyaki gerinc merevségét, a nyaki izmok bekeményedését is. Ilyen izomgörcsöt tipikusan a számítógép előtti ülőmunka okoz.

Tipikus provokáló tényező a stressz és a sport hiánya is, főleg, mert utóbbi klasszikus stresszoldó tényező.

A rettegett migrén

Az elsődleges fejfájások második típusa a migrén, amely 70 százalékban féloldalas, jellemzően lüktető, fizikai terhelésre pedig rosszabbodik. Gyakorisága nagyon változó, van, akinél félévente egyszer fordul elő, míg másoknál sűrűbben. Nagy átlagban a migréneseknek havonta kétszer-háromszor is számíthatnak akár két-három napig eltartó, erős és nagyon kellemetlen, hányingerrel, hányással, fényre, zajokra való érzékenységgel társuló fejfájásra. A migrént megelőzheti úgynevezett aura is, ami egy szerteágazó tünetegyüttes, leggyakrabban valamilyen látászavar. Megesik, hogy a betegek vibráló fényeket látnak, beszűkül, csőszerű lesz a látásuk, esetleg cikcakkok szakítják meg a látóterüket. Ezt az állapotot kísérheti kéz- és lábzsibbadás, van, aki átmenetileg beszélni is képtelen.

A migrén háttérben elsősorban genetikai adottságok és életmódbeli tényezők állnak.

Itt is számít például az alváshiány, a hormonhatás, a stressz és a nyaki merevség, de a rohamot egyes ételek is elindíthatják. „Aki hajlamos rá, annál provokálhatja például a vörösbor és a pezsgő, a sajtok és a csokoládé, de megfigyeltek összefüggést a nátrium-glutamát és egyes tartósítószerek alkalmazása között is. A tartósított ételek, konzervek, füstölt áruk jellemzően magasabb rizikót jelentenek, de egyéni hajlamtól függően okozhat problémát a banántól a hagymáig sok egyéb élelmiszer is” – sorolja Bodnár Eszter. A sajtoknál a rizikó annál magasabb, minél érettebb típusról van szó: például a kevésbé érett mozzarella kisebb eséllyel problémás, mint egy kékpenészes sajt. A rizikót növelik az olyan környezeti tényezők is, mint például fronthatás.

Kerülni, amit lehet

A migrén megelőzését a provokáló faktorok kerülése mindenképp segíti, de ha már jelentkezik a roham, külön kezelésre van szükség, ilyen esetben a hagyományos fájdalomcsillapítók nem jelentelenek megoldást. Ha havi négy, vagy annál kevesebb migrén jelentkezik, elég a rohamkezelés: ez migrénspecifikus gyógyszerek, esetleg mellé nem szteroid gyulladáscsökkentők szedését jelenti. „A gyógyszerek közül kiemelhetők a triptán hatóanyagúak, amelyek nem a fájdalmat csillapítják, hanem a káros anyagok felszabadulását gátolják: azokét, amelyek migrén alatt túlzott mennyiségben képződnek, és az agykéreg működését megváltoztatják, egyfajta gyulladásszerű reakciót indítanak el” – magyarázza szakértőnk. Hozzáteszi, hogy bár a triptánok jól működnek, de életmódbeli változtatások nélkül hosszú távon azok sem hoznak sikert. Ráadásul ezeket a gyógyszereket sem lehet korlátlanul bevenni, havi 8-9 tablettánál már itt is jelentkezik gyógyszermegvonásos fejfájás.

Kép
fejfájás
Kép: Freepik

A migrén kezelését ma már antitest-terápia is segíti. Ennek hatásmechanizmusa azon alapul, hogy a migrén során az agyban felszabaduló anyagok – elsősorban a CGRP nevű fehérje – egy receptorhoz kötődve fejtik ki hatásukat (ezek azok az anyagok is, amelyeknek képződését a triptánok gátolják). Ha ezeket a receptorokat blokkolják, a fehérje egyszerűen nem tud mihez kötni, így migrén sem tud kialakulni. A készítményt injekciósan kell alkalmazni havi egyszer, egyetlen hátránya az ára: borzasztóan drága, Magyarországon kevesen engedhetik meg maguknak.

Mikor kell sietni a gyógyszerbevétellel?
Míg a migrénes rohamnál a triptán hatóanyagú fájdalomcsillapítókat minél hamarabb be kell venni, megelőzve velük a panaszt okozó káros anyagok felszabadulását, addig hagyományos fejfájásnál épp az ezzel ellentétes taktika az ajánlott. Ilyenkor nem szerencsés egyből gyógyszerhez nyúlni, jobb előtte meginni sok pohár vizet, bevenni magnéziumot, relaxálni, friss levegőn sétálni egy picit.

A gyógyszer visszaüt
Komoly gond, ha a fejfájást kizárólag gyógyszerekkel akarják kezelni, a problémát pedig elkönyvelik az élet természetes velejárójának. Például megesik, hogy valakinél akkor sem szólal meg a vészcsengő, amikor már hetente többször van szükség gyógyszerre, pedig ilyen gyakoriság mellett már számolni kell azzal, hogy gyógyszermegvonásos fejfájás is kialakulhat. Ez egyfajta zsákutca, hiszen a fejfájás épp a gyógyszerszedés miatt lesz egyre gyakoribb. Gond az is, hogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentők nem megfelelő alkalmazás mellett károsíthatják a májat és a vesét, okozhatnak szív- és érrendszeri problémákat is. Emiatt kell figyelni arra, hogy akinél rendszeres a fejfájás, az ne hagyományos fájdalomcsillapítót szedjen. Migrénnél ez pláne fontos, mert annál az akár három napig is eltartó rohamokat a klasszikus gyulladáscsökkentők érdemben nem is enyhítik (azok csak a fájdalomküszöböt változtatják). Tudomásul kell venni azt is, hogy a gyógyszerhasználat nem elég, fontosak az életmódbeli változtatások – megfelelő folyadékfogyasztás és alvás, és a Harvard Egyetem javaslata szerint minimum heti ötször 30 percnyi kardiómozgás, kétszer 30 perc súlyzózás –, illetve az, hogy kerüljék a provokáló ételek fogyasztását.

Ritka, de pokoli

A cluster-fejfájás az elsődleges fejfájások harmadik típusa, nagyon ritka, gyakran fel sem ismerik. Hátterében az áll, hogy maga az érzőideg aktiválódik, majd aktiválja az autonóm idegrendszert. A cluster-fejfájást erős, jellemzően a szem körül lokalizálódó fájdalom jellemzi, olyasmi, mintha a szemben egy kést forgatnának. Ez a panasz a migrénhez hasonlóan gyakran féloldali, viszont rohamai rövidebbek, 30 perctől 1,5 óra hosszáig tartanak. Különbség az is, hogy ez a fajta fejfájás inkább csak tavasszal és ősszel jelentkezik, a rohamok pedig hirtelen, egyik napról a másikra alakulnak ki, naponta többször is ismétlődnek, több héten, vagy hónapon keresztül minden nap.

A migrén nem ilyen, az havonta többször jelentkezik, de teljesen elszórva, nem egy adott időintervallumra koncentrálódva.

A cluster kezelésére használhatóak a migrénnél alkalmazott triptán-gyógyszerek, a súlyos tüneteket pedig az esetek jelentős részében oxigén inhalálása is enyhíti. Az érintetteknek emiatt szoktak otthoni oxigénpalackot is beszerezni. Olyan gyógyszer nem létezik, amely cluster-fejfájásra készült volna, de van olyan vérnyomáscsökkentő, amit súlyos esetekben szteroid infúzióval alkalmaznak kórházakban. Ilyen vérnyomáscsökkentőt az érintettek gyakran a cluster megelőzése érdekében is szednek. 

Ha más okozza
Míg a fejfájások túlnyomó többségében maga a fejfájás a betegség, addig az úgynevezett másodlagos fejfájásoknál ez a panasz valamilyen egyéb betegségnek a tünete. Ilyen panaszt sok probléma okozhat, tipikusan ilyen a magas vérnyomás, a fej beütése, az arcüreggyulladás és a pajzsmirigybetegség, rosszabb esetben az agyvérzés, az agyhártyagyulladás és az agytumor is. Ezek az úgynevezett tüneti fejfájások épp amiatt lehetnek veszélyesek, mert akár komoly problémák is állhatnak a hátterükben. Jó tudni azt is, hogy önmagában a 160-170 körüli vérnyomás még nem okoz fejfájást, viszont ha az érték már 200-220 fölötti, komoly panaszok jelentkezhetnek. Ekkor persze a fejfájáshoz már más tünetek, például szédülés, zsibbadás, rossz közérzet is társul, kórházi kezelésre van szükség.

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti