Benedek Zalán: A jó humor gondolkodtat

– Néhányan úgy vélik, a tehetségnek nincsen egyetlen iránya: akibe beleszorul, az kiemelkedőt tud alkotni több területen is. Mi a véleménye erről? Hogyan tapasztalja ezt a saját életében?
– A tehetség több területen is megnyilvánulhat, de néhány kivételt leszámítva igazán kiemelkedőt alkotni egy területen lehet. Nekem az a megközelítésem, hogy több dologban is lehetünk valamennyire jók, de egy dolognak érdemes igazán a specialistájává válni. Kisgyerekként már jártam színházba, de akkor még nem gondoltam arra, hogy ezt én is kipróbálnám. Negyedikes diákként viszont elindultam egy versmondó-versenyen, ott valami bekattant. Az is meghatározó, hogy anyukám segített a felkészülésben, ez az időszak adott egy alapot.

– Az országot járva bibliai történeteket elevenít meg amatőrök segítségével, rendezőként gyülekezetekkel, iskolai közösségekkel is foglalkozik. Sokaknak nagy élmény szereplőként átélni például Márk evangéliumát. Mi motiválja ebben a feladatban?
– Felfedezzük az evangéliumot. Nem csupán beszélünk valamiről, hanem elő is adjuk, saját tapasztalatot szerzünk. Szeretem a szereplők egy-egy kommentjét elkapni próbán, szünetben, megfigyelni, ahogyan összeér a darab és a saját életük, vagy számomra új dolgokat fejtenek föl. A hit be is tud robbanni az ember életébe, de szépen lassan is becsordogálhat, a Márk-dráma mindkét esetben felületet biztosíthat erre. De ott van még a közösségi oldala is: offline vagyunk, és létrehozunk valamit. Na, meg persze a humor és a hangulat...

– „Ádám és Éva” című egyszemélyes vígjátékában párkapcsolati kérdéseket feszeget szórakoztató formában. Hogyan látja, a nézőket megnevettetni vagy elgondolkodtatni nehezebb?
– Én ezt egységében kezelem. A jó humor gondolkodtat. De ha szétválasztom, egyik sem könnyű, talán nevettetni nehezebb.

– „A harmadik napon” című monodrámában négy szereplő bőrébe bújik, de a darab írója és rendezője is egyben. Melyik a legkedvesebb feladata ezek közül?
– Talán a játék, mert abban benne van az élő előadás és az interakció a nézővel, de az írást, rendezést is élvezem.

Kép

Benedek Zalán 

– Teológiát is végzett színházi tanulmányai mellett. Melyik bibliai üzenet segíti önt hívő emberként a mindennapokban?
– Az isteni kegyelem, és annak gyakorlati megvalósulása. Ahogy telnek az évek, egyre többet jelent. De minden területhez kapcsolódnak fontos megközelítések, gondolatok. Gyakran eszembe jut, hogy Isten nem a hiábavalóság Istene, azaz keresem a miértjét egy-egy helyzetnek, mert magamtól nem mindig látom. Mostanában foglalkoztat az is, hogy Isten gondviselése a rossz eseményekre is kiterjed, és hogy ezt hogyan tudom hívőként egészségesen feldolgozni.

– Milyen szerepek, feladatok inspirálják?
– Színészként azok a karakterek mozgatnak meg, akikben ellentétek feszülnek, és az általuk érzékeltetett probléma aktuális. Számomra a színházhoz kötődik az aktualitás, de más művészeti ágakban is otthonosan érzem magam a színház világán kívül. Az irodalom különösen közel áll hozzám, de jöhet minden, ami művészet. Most épp tervezőgrafikát tanulok.

– Mit szeretne megvalósítani a közeljövőben?
– Ez azért izgalmas kérdés, mert most magamra szeretnék rákérdezni. Nem tettem félre terveket, de lassabban haladok velük. Több projekt is van a fejemben. Aki szeretné követni a munkásságomat, aktuális előadásaimat, annak a közösségi oldalamat és a honlapomat ajánlom.