Egy „piros” regény azoknak, akik lelki gyógyulásra vágynak, vagy csak kedvelik a lélektani krimit

Nagy mesterségbeli tudással megírt könyv a Piros, a hollywoodi filmek forgatókönyveinek profizmusa jutott róla eszembe. Nem véletlenül használom a „mesterség” szót: a szépirodalmi alkotást is lehet tanulni, szakmai fogásait elsajátítani, hiszen a figyelem lebilincselése tudást igényel. Mesterien kell egymásra építeni okot és okozatot, megalkotni a szereplők karakterét, kibontani a cselekedeteik mögötti indítékokat, adagolni a feszültséget, a fordulatokat, a derűt és a feloldást. Steinbach Annamária könyve megfelel ezeknek az elvárásoknak, mondhatni, „biztosra megy”: szereplőinek érdekes (és néha kóros) jellemrajzai a pszichológia iránt érdeklődők figyelmét köthetik le; a szerelmi szál a romantikus történetek kedvelőinek népes táborát vonzhatja be; a thriller-vonal pedig a krimikedvelők nem kisebb csapatának okozhat élvezetes perceket-órákat.

A regény szereplői mai, sikeres fiatalok: tanultak, jó szakmával rendelkeznek, jómódúak, jó családból származnak – vagyis ez utóbbi csak látszólag igaz. A történet során kiderül, hogy ezek a sikeres fiatalok családi traumák és szeretethiányok lelki következményeit viselik, amelyektől nagyon nehezen szabadulnak.

A történet kezdetén belecseppenünk az izgalom kellős közepébe: egy fiatal lányt egy csuklyás alak követ már egy ideje, ám most közvetlen testi fenyegetést is jelent számára. Az erőszak vagy gyilkosság előtt azonban visszaugrunk a közelmúltba, és megismerjük a tetőponthoz vezető utat. A regény főszereplője Emma, a huszonéves szinkrontolmács, aki egy vakoknak rendezett konferenciára, Hannoverbe utazik tolmácsolni. Itt ismerkedik meg egy nemzetközi cég helyettes vezetőjével, a magyar felmenőkkel is rendelkező Daniellel. Lassan alakuló szerelmük alkotja a regény romantikus szálát. Emma a múltban azonban egyszer erőszak áldozata volt, amit nem tudott igazán elmondani a családjának. Most pedig újra szorul körülötte a hurok: veszélyt jelentő emberek tűnnek fel a környezetében. Daniel vonzó tökéletessége mögött is lelki traumák feszülnek: képtelen a párkapcsolati kötődésre, mert ezt erősítik benne a családi minták.

Steinbach Annamáriának minden adottsága megvan ahhoz, hogy remek pszichothrillert írjon: neurobiológus és viselkedéselemző. Párkapcsolati mediátor képzettsége pedig a szerelem, a párkapcsolatok dinamikájának szakértőjévé is teszi. Már a regény címe is pszichológiai utalás, mert a szerző nagy jelentőséget tulajdonít a színeknek, mint a bennünk dúló érzelmek és vágyak kifejeződésének. A piros szín az élet szeretetének, a szenvedélynek, erőnek és küzdeni tudásnak a jelképe. Az írónő segítő hivatása eszközének tekinti az írást, mert úgy véli, az önismereti munka, a múltbeli sérelmek gyógyításának útja lehet. Egy olyan regénysorozatot tervez, amely három nővér történetét meséli el. Ennek első része Emma története, kilépése az áldozati szerepből. S hogy a „3 nővér és 1 fiú” történetében ki az „1 fiú”, majd később derül ki.

Steinbach Annamária: 3 nővér és 1 fiú – Piros. K.u.K. Kiadó, 2019. 312 oldal.