A 6 legfontosabb érv, amiért megéri az Európai Unióhoz tartozni

1. Ki ne örülne annak, hogy ma már gyakorlatilag útlevél nélkül lehet bejárni Európa legnagyobb részét?

A Schengeni Egyezmény alapján az EU közösen védi külső határait, belső határait pedig átjárhatóvá tette, ezeken tehát már nincs határellenőrzés, a határátlépést pedig megkönnyíti, hogy már elég egy személyi igazolvány is hozzá. Ez a vívmány az unió egyik alapelvének számító mobilitáshoz, azaz a személyek szabad mozgásához való jogot segíti elő.

2. Ott vállalhatunk munkát, ahol akarunk.

A szabad munkaerőpiaci áramlás is az EU-s tagság eredménye. Könnyebben elbírálhatóvá teszi a jelentkezéseket az egységes pályázati rendszer, valamint az iskolai végzettséget igazoló okiratok (diplomák, oklevelek) szintén egységes uniós besorolási keretrendszere.

Más EU-s államokba utazva vagy települve hordozhatjuk magunkkal a nyugdíjra vagy akár a munkanélküli segélyre vonatkozó jogosultságainkat is, az egységes európai egészségbiztosítási kártya minden tagállamban lehetővé teszi hozzáférésünket az egészségügyi alapellátáshoz.

3. Nagy lehetőségeket kapnak a fiatalok, hogy külföldön is tanulhassanak.

Az egyetemista korosztály részére létrehozott Erasmus-program keretein belül az Unió összes tagállamába (+ négy partnerországba) jelentkezhetnek partneregyetemek képzéseire a hallgatók. Az átlagosan 4–6 hónapos ösztöndíjak segítségével a diákok nemcsak tanulmányaikban szerezhetnek új tapasztalatot, de a külföldön eltöltött időszak hozzájárul személyiségük és ismereteik formálásához is. 2014-től a programot a sporttal bővítették, az egyszerűsített pályázati eljárás pedig tovább segíti a hozzáférést.

4. A 18 évet betöltött diákok egyszer ingyen elutazhatnak Európa bármely országába.

2018-ban indult el a DiscoverEU-program, ami segíti a fiatalok világképének, kulturális intelligenciájának fejlesztését, és nem utolsósorban kapcsolati tőkéjük erősítését is. Magyar vonatkozás, hogy 2019. őszéig Navracsics Tibor az ifjúsági és oktatásügyek uniós biztosa, akinek vezetésével a tárca elismertsége és tekintélye jelentősen megnőtt. Ennek egyik látható jele az is, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben a határvédelem és biztonságpolitika mellett az oktatásügy kapta a legfontosabb szerepet – és anyagi forrást.

5. Magyarország azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek több támogatást kapnak az EU-tól, mint amennyit a közös kasszába befizetnek.

Ezek a felzárkóztatási és más, az európai életszínvonal elérését segítő alapok 2014 és 2020 között csaknem 8 ezermilliárd forintnyi összeggel segítik a magyarországi beruházásokat.

6. Fejlesztések európai uniós segítséggel, amelyekre büszkék vagyunk: Margit híd, 4-es metró, Kodály Központ, Mol BuBi…

Számtalan műemlék felújítása mellett több tízezer EU-s projekt segítette az autópályák és vasútvonalak bővítését, a 4-es metróvonal megépítését, iskolák, közösségi intézmények építését és felújítását. Csak néhány példa: 100 százalékig uniós pénzből újították fel a Margit hidat, az Aquincumi Múzeum felújítását 90 százalékban állta Brüsszel, míg a világhírű hangverseny- és rendezvényközponttá lett pécsi Kodály Központ létrejöttét 72 százalékban segítette az EU. Szintén 70 százalékban fedezte az EU a szolnoki Tiszavirág-híd felújítását, de csaknem teljes egészében uniós pénzből jött létre az egyre népszerűbb járműmegosztó hálózat első eleme, a Mol BuBi is.

Az Európai Unió kapcsán gyakran elfelejtünk a számok fölé, az eszmékre nézni. Magyarország Európa egyik legrégebbi állama, és több mint 1100 éves történelme során gyakran fontos szereplője és alakítója volt a kontinens életének. Az elmúlt 15 évben ismét nemcsak sóvár szemlélői, hanem potenciális alakítói is lettünk annak az európai államszövetségnek, amely a béke és a közös boldogulás vízióját szem előtt tartva jött létre.

Megtalálva az összhangot a szuverenitás és az együttműködés között, együtt erősebbek vagyunk – együtt vagyunk erősebbek.