Arany-hősök a poggyászban 6. – Füzér vára

Füzér vára egyike az ország azon magánföldesúri várainak, amelyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárjárás előtt állt.

A várat a 13. század elején építette az Aba nemzetség, az itteni birtokos család egyik tagja, így Magyarország legkorábbi várainak egyike.

Hivatalos oklevélben először 1264-ben említik, majd 1270-ben egy újabb irat egyik utalása alapján megtudhatjuk, hogy a vár már II. András király halálakor (1235-ben) állt, illetve még azelőtt az uralkodó birtokába került, és hol királyi várként, hol főúri birtokként funkcionált.

A vár fénykorában, a mohácsi csatát követően, Szapolyai János 1526-ban történt megkoronázása után Perényi Péter koronaőr a koronát nem szokott őrzési helyére (Visegrádra) vitte, hanem saját birtokára, Füzér várába.

A korona csaknem egy esztendeig volt Füzéren.

1529-ben Szapolyai emberei, hogy revansot vegyenek, felégették a vár alatti istállókat. Ennek hatására határozta el Perényi, hogy várait, köztük Füzért megerősítteti. A munkákat – a források szerint – egy itáliai építőmester, Alessandro Vedani irányította.

A Perényiekről sok rosszat összehordott a korabeli pletyka a 16. századi dokumentumok szerint, és bizony nem teljesen alaptalanul. Perényi Gábor – Perényi Péter fia- személyiségének romlottsága az emberi lelket jól ismerő Arany Jánost is megihlette.

A „Perényi” című ballada egy haldokló, féltékeny, a feleségét korlátozó, bántalmazó férj története.

Inkább megmérgezi a feleségét, mintsem hogy a halála után mással boldog lehessen. A ballada, amit valamikor az 1850-es évek elején írhatott Arany János, a kiszolgáltatottság és a rettegés története, és itt játszódhatott, ebben a gyönyörű várban, hiszen Perényi Gábor a füzéri várba záratta be féltékenységében a feleségét, Országh Ilonát.

Az Aranyok Aranya ismeretterjesztő sorozat részei 8 napig, március 2. és 9. között csak a kepmas.hu-n érhetőek el Arany János születésnapjának évfordulója alkalmából. Az epizódokat itt tekintheti meg.