Török gyerek megvágta, magyar gyerek rasszista
„Gólya gólya gilice, mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja.” Ismerős sorok, igaz? Ez az a népdal, amelyet hamisan, de lelkesen énekeltünk kézen fogva, együtt „rasszistáskodva” az óvodás nagycsoportban. Kulturális örökségünk egy apró darabkája, amely nem tudott elrejtőzni a Sargentini-játék elől, amelynek címe: Píszí vagy nem píszí? A szabály egyszerű: egy nemzet emlékeit addig kell vizsgálni, amíg nem találsz valamit, amire rá lehet fogni, hogy „nempíszí”, vagyis politikailag nem korrekt.
Sargentini asszony mindig nagyon lelkes, ha píszíset játszanak az EP-ben a többi képviselővel. Szájer József EP képviselő azt nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy a Gólya gólya gilicében is lett egy találata: szerinte politikailag inkorrekt az óvodákban a hazafias nevelés, és felháborító, ha olyan dal hangozhat el, amelyben török gyerek okozta sebeket magyar gyerek gyógyít.
A népdal egyébként már korábban is szemet szúrt egy magyarul beszélő francia édesanyának egy internetes fórum szerint. Az anyuka úgy ítélte meg, hogy a Gólya, gólya, gilice című dalocska óvodás gyermekére rossz hatással lehet – az etnikai előítéletek magjait véli benne felfedezni.
Ez a koncepciós per a népdal ellen több érdekes kérdést is felvet.
Egyrészt, hogy lehet a hazafiság politikailag inkorrekt, miközben a hazaárulás a legtöbb országban bűncselekmény? Mi háborítja fel pontosan? Az, hogy a török gyerek vágja meg az állatot vagy az, hogy a magyarok gyógyítják meg? Van-e joga valakinek ítélkezni felettünk, aki nem ismeri nemzetünk történelmét, identitását, sorstragédiáit, küzdelmeit, győzelmeit és veszteségeit? Szerintem nincs. Nem azért nincs, mert imádok török gyerekeket dalolva sértegetni, hanem azért, mert egészen biztosan tudom, hogy ettől a dalocskától nem lesz a gyerekekből törökgyűlölő.
Ha elfogadjuk, hogy ez a dal sértő és ezért ki kell írni a kultúránkból, akkor átírhatunk mindent, egészen a modern korig.
Természetesen fontos, hogy ne sértsük meg mások méltóságát, hogy tiszteljük a kisebbségeket, de nem törölhetjük ki az elmúlt ezer évünket. Ez a dalocska nem uszít, nem gyűlölködik, hanem egy történetet mesél el egy számunkra nem túl rózsás időszakból. Mint az „Egri csillagok”.
A kérdés költői: ha több ezer év alkotásait, a kultúra lenyomatait egy évtized alatt kigyomláljuk és a saját korunk ízlésére píszísítjük, akkor hogyan fogjuk ismerni a múltunkat?
A történelem soha nem volt píszí. A 150 éves török uralom, Trianon és az orosz tankok dübörgése sem volt politikailag korrekt, így az egyes korszakok emlékei sem azok.
Ha a Sargentini-logikát követjük, akkor a legtöbb klasszikus tündérmese szexista, hiszen főszereplői mind olyan lányok, akiknek az egyetlen ambíciója, hogy felfigyeljen szép külsejükre egy gazdag pasi. Egy férfi, aki annyira semmibe veszi a nőket, hogy a buli után még az arcukra sem emlékszik, ezért felpróbálja a fél pár cipőt a falu összes csajára. A rút kiskacsa valójában szegregációpárti propaganda, A Szépség és a szörnyeteg egy Stockholm-szindrómás áldozat története. Be kellene tiltani még Victor Hugót is, hiszen regényében Quasimódót rothadt paradicsommal dobálja fél Párizs azért, mert fogyatékkal él. A Hófehérke és a hét törpe cím helyett pedig píszíbb lenne A menstruátor és a hét kis növésű.
Gondolhatják az olvasók, hogy túlzok, de a hírek azt igazolják, hogy a píszí-vonat elszabadult nyugaton. A napokban érkezett a hír, hogy egy rasszista kijelentés is közrejátszott Megyn Kelly távozásában az amerikai NBC csatornától. A sztárriporter egy reggeli műsorban ugyanis így fogalmazott:
„Mi a rasszista? Bajba kerülsz, ha fehér vagy, és feketére maszkírozod magad halloweenkor, vagy ha fekete vagy, és fehérnek maszkírozod magad halloweenkor. Amikor gyerek voltam, akkor még rendben volt, ha egy létező figurának öltöztél be.”
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a feketére maszkírozásnak, azaz angolul blackface-nek egészen konkrét társadalmi és történeti jelentései vannak a tengerentúlon, ezért a fekete arcfestés valóban akár sértő is lehet. De csak lehet! Mert szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy egy gyerek azért keni be az arcát mogyorókrémmel, mert gonosz, és emlékeztetni akarja az afroamerikaiakat a rabszolgaságra, vagy azért, mert annyira szereti Morgan Freemant, hogy egy napra a bőrébe akar bújni.
A kritikus európai hangadók Magyarországot előszeretettel állítják párhuzamba Orwell 1984-dimenziójával – tévesen.
A „Gólya gólya gilice” koncepciós pere után egyre inkább úgy tűnik, hogy nem nálunk, hanem Sargentini asszony világában működik gondolatrendőrség.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>