„Mosolygó nézés és jól nevelt arc”
„Nagyon ritkán találkozom olyan operett társulattal, ahol ilyen kollektív szenvedély érezhető a művészeti ág iránt. Mindegy, hogy színpadmester, zenekari tag vagy kórustag, mindenkinél érezhető a szenvedély. Számomra ez a műfaj leginkább azt jelenti, hogy hatunk az emberekre, meghatjuk őket, és hogyha közben még nevetni is tudunk, akkor az még inkább hozzáad. Nagyon sokat nevettünk a próbákon is, bár a darabnak komoly vége van. Úgy éreztem mindenki szívesen látott, fogadott, nagyon bőkezű és önzetlen a magyar emberek lelkivilága. Egy taxit vagy egy buszt kell bérelnem, hogy az összes ajándékot visszavigyem magammal. Csodálatos időt töltöttem veletek, nagyon tehetségesek a szólisták, külön köszönetet szeretnék mondani a kórusnak és a balettkarnak is, akik igazán tehetségesek. Körülbelül húsz percig tudnék még mindenkit dicsérni, köszönöm szépen mindenkinek a közös munkát!” - fejezte ki meghatottan gondolatait Stephen Medcalf, brit rendező a premier utáni fogadáson.
A mosoly országa Lehár Ferenc világszerte ismert operettje, amely 1929 óta hódítja meg dallamaival a nagyérdeműt. Október 22-én, 23-án és 24-én a Magyar Operett Napja alkalmából a Budapesti Operettszínház közönsége is részese lehetett a kultúrák találkozásának. Stephen Medcalf rendezésében a darabban két teljesen ellentétes világ jelenik meg: Bécsben a jin, Kínában a jang világa. Túri Erzsébet díszlettervező és Berzsenyi Kriszta jelmeztervező a látványban valósította meg a rendező elképzelését. Az előadás egyik különlegessége a több mint nyolc perces önálló koreográfia, a kínai- szvit, amely a tánc nyelvén meséli el a történetet, Bajári Levente koreográfiájában.
Stephen Medcalf A mosoly országa sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem ez az első találkozása Lehár Ferenc operettjével. „A legtöbb operett üzenete azt sugallja, hogy a szerelem valahogy utat tör magának, de A mosoly országának éppen az az üzenete, hogy a szerelem nem biztos, hogy utat talál magának. Ez pesszimistán hangzik, de egyben jelzi is, hogy önzetlenségre, toleranciára van szükségünk és arra, hogy kompromisszumokat tudjunk kötni annak érdekében, hogy egy kapcsolat működni tudjon.”
A hármas szereposztás igazi sztárparádét nyújtott: Szu-csong herceg szerepében Vadász Zsoltot, Homonnay Zsoltot és Ninh Duc Hoang Longot, Liza szerepében Fischl Mónikát, Bordás Barbarát és Kiss Dianát, Mi szerepében Szendy Szilvit, Széles Flórát és Bojtos Lucát, Hatfaludy Ferenc gróf szerepében pedig Laki Pétert, Dénes Viktort és Erdős Attilát láthatta a közönség. Részletes szereposztás ITT.
A háromnapos premierhétvége hangulatát a Magyar Operett Napja tette még ünnepélyesebbé. A vasárnapi bemutató szünetében díjazták az évben kimagasló teljesítményt nyújtó művészeket. Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója beszédében elmondta, hogy „Kálmán Imre és Lehár Ferenc, két zseniális alkotó, életművük és további szerzőtársaik életműve kötelez bennünket. Elsősorban arra kötelez, hogy a műveiket műsorra tűzzük és a lehető legmagasabb színvonalon megszólaltassuk, sikerre vigyük. Hogyan lehetne méltóképpen ünnepelni a Magyar Operett Napját, mint egy vadonatúj Mosoly országa bemutatóval? Ahhoz, hogy a műveket sikerre vigyük tehetséges művészekre is szükség van, ebből hála Istennek, az Operettszínházban nincs hiány. Nagyszerű művészeink vannak, büszkén mondom, hogy három szereposztásban vagyunk képesek kiállítani egy ilyen igényes művet is, mint A mosoly országa. Van egy vezérelvem, mely szerint egymást magunk fölé emelve legyünk sikeresek. Ma este három újabb művészt fogunk magunk fölé emelni, akik az elmúlt évadban csúcsteljesítményt nyújtottak.”
Elsőként a Marsalbot-díj került átadásra, a vándordíj, amelyet az év legígéretesebb ifjú művésze kap évről évre. A tavalyi díjazott Kiss Diána adta át az elismerést az idei díjazottnak, aki évekkel ezelőtt sikeresen bemutatkozott a Csárdáskirálynő Stázijaként, majd Szilviaként, tavaly pedig a Marica grófnőben láthatta a nagyérdemű, A mosoly országában pedig Mí szerepét alakítja. A Marsallbotot idén Bojtos Luca kapta.
Az Év Musicalszínésze, aki legutóbb a Hegedűs a háztetőn és a Nine című musicalekben varázsolta el a közönséget, az egyébként Kaszás Attila díjas: Földes Tamás.
Idén az Év Operettszínésze címet a Csárdáskirálynő című operettben, a János vitézben, a Mágnás Miskában valamint az Operettszínház gálaestjein nyújtott feledhetetlen teljesítményéért, A mosoly országa vasárnapi előadásában látható csodálatos Liza, azaz Kiss Diána kapta.
Musica Hungarika Életműdíját Virágh József vehette át, aki 50 éve a Budapesti Operettszínház ünnepelt művésze. A klasszikus operett-irodalom szinte valamennyi szerepét eljátszotta. Igazi, ideális bonviván, alkata és hangi adottságai is erre a szerepkörre predesztinálják. Jelenleg a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska című előadásokban láthatja őt a nagyérdemű.
Musica Hungarika Nagydíját idén Dreiszker József, a Budapesti Operettszínház fővilágosítója kapta. Munkáját tavaly a Magyar teátrumi társaság is díjazta.
A Musica Hungarika díjait Éliás Tibor, a kiadó igazgatója adta át.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
