Mivel foglalkozik egy információbróker?

– Kik is valójában az információbrókerek? Ez nem csupán a könyvtáros férjezett neve?

– Az infóbróker sok egyéb mellett például pedálos kisautót is kereshet. Legalábbis ilyen megbízást is kaptam: készítenek-e még lábbal hajtós masinát? Ha igen, ki és mennyiért kínálja, és kik szállíthatják esetleg Magyarországra? A példából kitűnik: az információbróker információval kereskedik, információt szolgáltat. A megrendelője problémájának megoldása érdekében információs csomagot készít, összegezve más szakemberek, források adatait. Tulajdonképpen információkat gyűjt össze.

– Eladható az információ az internet korában? Azt gondolnák, bárki, bármit hamar megtudhat a keresők segítségével.

– Kérdés, mit értünk információ alatt.

Az adható el, ami megkönnyíti az emberek életét, de ez egyénre szabott, egyedi, pozicionális információ. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha hozzájutok, akkor a hozzá nem jutókhoz képest megnövekszik valamilyen képességem. Jobb döntést tudok hozni.

Pozicionális információ például a jövő héten kihúzandó lottószámok sora – a példa kedvéért. Minél többen ismerik, annál kisebb haszna van az egyes emberek számára. 

– Hány információbróker él közöttünk? Hol képzik ezeket a szakembereket?

– A magukat infóbrókereknek nevezők száma nem növekszik, ma Magyarországon nem vagyunk százan. Az információt térítésért valamilyen speciális területen kínálók száma – akiket nevezhetünk akár anonim információbrókereknek – viszont növekszik. Szolgáltatásaik olykor nagyon speciálisak, például egy vállalkozás konkurenseinek elemzése. Csak biztatni tudom azokat, akiknek van rá indíttatásuk: ha jó erősáramú villanyszerelők, bölcsődei gondozók, átnyergelhetnek e szakterület információinak szolgáltatóivá.

Anonim információbróker volt például Tom Clancy, amerikai író is. Amikor a „Vadászat a Vörös Októberre” című regénye megjelent, behívta a CIA a könyvben szereplő érzékeny adatok miatt. Mire a szerző elmondta: nem tett mást, csak nyilvános szakkönyvtárakat járva kutatta fel a bárki számára elérhető folyóiratokból, jelentésekből a könyvbe illesztett adatokat. Nos, lényegében ugyanazt tesszük, mint ő. Az ő célcsoportja a széles nyilvánosság, miénk pedig a megbízóink.

– Eredetileg könyvtárosként kezdte pályáját. Ez a hivatás miben különbözik az információbrókerségtől?

– Leginkább személyes hozzáállásban és az információ testre szabottságában. Az üzleti szférában a szolgáltató rá van kényszerítve a megrendelő által elvárt minőségre. A gyenge infóbróker gyorsan kiszelektálódik. 

– Mi az, amit egy átlagembernek feltétlenül tudnia kell az információról? És miben különbözik ez attól, amivel az információbrókerek dolgoznak?

– Azt hiszem, alapvetően nem különbözik. Az információs tanácsadó nagyjából azt teszi, mint az átlag használó: keresi a megoldást a problémára.

Az információs tanácsadó igyekszik megtudni lehetséges ügyfele célját, és azt, hogy hol kereste már a megoldást. A megegyezés után az infóbróker különböző csatornákon keresztül megkeresi az információt, és azt a megrendelő számára kényelmes formában tálalja. Ez lehet táblázat, szöveg, néha pedig termékminta, egyebek. Kérdés például: mennyit fizetnénk egy telefonszámért? Mennyit érne meg nekünk? A válasz persze sok dolgon múlik. Lehet ez akár 50 ezer forint is, ugyanis nem az információ mennyisége, hanem a megrendelő várható haszna számít. Ha valaki ennél nagyobb ráfordítással tudja megszerezni adott esetben azt az egyetlen, számára megfelelő telefonszámot, akkor mindkét fél jól jár az együttműködéssel. 

– Szakmai fórumokon inspiráló, lényegre törő kérdésekkel lepi meg az embereket. Hisz abban, hogy a hatékonyság növelhető egy jól feltett kérdéssel?

– A gondolkodást igyekszem inspirálni, és ehhez sok impulzusra van szükség. A kérdéseket is ilyen hatásúnak tartom, segítik a fontos összefüggések meglátását, láttatását. Úgy tűnik, továbbra is tág tere van szemellenző-nyitogatásnak és az együttgondolkodásnak.