„Senkinek ne kelljen szétvágnia a ruháját, hogy el tudjon menni dolgozni” – A menstruációs szegénység ma is létező probléma Magyarországon

Egy női munkahely

Az utóbbi évek megélhetési válsága és az életkörülmények jelentős változása sokakat nehéz anyagi helyzetbe hozott. A nők egy jelentős része még több anyagi kihívással szembesül, havonta ugyanis több ezer forintos extra kiadást jelent számukra az intim higiéniai termékek beszerzése. Sőt vannak olyan hátrányos helyzetű emberek, akiknek nemcsak luxus, de lehetetlen is beszerezni ezeket a termékeket. A Tesco Magyarország most rajtuk és egyúttal minden női vásárlón igyekszik segíteni.

A Tesco munkavállalóinak közel 70 százaléka (7000 fő) nő. Tipikus női munkahelyként ingyenes női intim higiéniai termékeket biztosítanak tavaly október óta az irodáik, áruházaik és központi raktáraik női mosdóiban a dolgozóknak. „Ismerjük azt az érzést, amikor nem készülünk arra, hogy elkezdünk menstruálni” – fogalmazott Hevesi Nóra, a vállalat kommunikációs vezetője a Menstruációs Higiénia Napja kapcsán tartott háttérbeszélgetésen. Hangsúlyozta, a dolgozóiknak is biztonságérzetet ad, hogy a mosdókban mindig hozzáférnek a tamponokhoz, betétekhez. Évente 1500 diák tölti a Tesconál 3–6 hónapos szakmai gyakorlatát, így körülbelül 1000–1200 kamasz lánynak is segítséget nyújtanak.

Hogyan tudják a női kollégákat a legjobban támogatni? – ez alapvető kérdés a nagyvállalatnál, ezért ma már több, elsősorban nőket érintő kezdeményezés része a vállalati politikájuknak. 

Például reprodukciós támogatást, extra fizetett szabadságot kapnak azok a nők, akik lombikprogramban vesznek részt, illetve azok a férfiak is, akiknek a párjuk ilyen kezelés alatt áll. 

A 45 éven felüli kolléganők menopauza-támogatásban részesülnek. Létezik a cégnél nevelőszülői támogatás is, ami azt jelenti, hogy ha valaki három évnél idősebb gyermeket vesz magához, akkor nyolc hét fizetett szabadságot kap, miközben az állami rendszer ilyet nem biztosít. A cégnél rugalmas munkaidőt garantálnak az azt igénylőknek, akár megosztott pozíciókban is alkalmazzák a gyesről visszatért nőket. Emellett működik női vezetőképzés: mentorálják azokat a kollégákat, akik szeretnének elindulni a karrierjükben.

Kép

Fotó forrása: Tesco Magyarország

Rongydarabot, szétvágott ruhát használnak

Legújabb intézkedésük, hogy június 27-től minden saját márkás női intim higiéniai termékük (betét, tampon, menstruációs bugyi) árából elengedik az áfát, vagyis közel 22 százalékkal csökkenni fog tartósan az áruk. Ugyanerre Szlovákiában és Csehországban is sor kerül. Emellett egy évre elegendő menstruációstermék-csomagot adományoznak az Ökumenikus Segélyszervezetnek, amellyel immár másfél évtizede működnek együtt. A karitatív szervezet a családok átmeneti otthonaiban élő, illetve a Biztos Kezdet Gyerekházak által támogatott családok nőtagjai számára, azaz összesen 200 rászorulóhoz juttatja el az adományt. 

„Az, hogy vegyek-e magamnak betétet vagy tampont, nem választás kérdése. 

Ez nem egy parfüm, nem egy szempillaspirál. Ez szükséges, mert különben nem tudok elmenni iskolába vagy dolgozni. 

Nem kellene, hogy luxus legyen” – mondta Hevesi Nóra. 

Ennek ellenére a valóság az, hogy a menstruációs szegénység, vagyis az intim higiéniai termékek hiánya rengeteg nőt, fiatal lányt érint. Nem a harmadik világban, hanem itt, Magyarországon, 2024-ben. Az Ökumenikus Segélyszervezet által működtetett családok átmeneti otthonaiban, a Biztos Kezdet Gyerekházakban vagy a felzárkózó településeken ez húsba vágó probléma. 

„Nemcsak nem tudják megvásárolni ezeket a termékeket, hanem a települések házaiban nincs folyóvíz, ami fertőzésveszélyes helyzeteket eredményezhet. Ezek a nők, édesanyák a családot helyezik a saját egészségük elé. Ha elérhetetlen számukra az intim higiéniás termék, előbb fogják megvásárolni az ételt a gyermeküknek” – hangsúlyozta dr. Takács Katalin Kornélia, az Ökumenikus Segélyszervezet Kastélyosdombói Szociális Fejlesztő Központjának vezetője.
Rongydarabot, régi ruhadarabot kénytelenek használni – ami számunkra elképzelhetetlen, az számukra sajnos a napi valóság.

Nem tudnak iskolába menni, megbélyegzik őket

„Ilyenkor nem mennek dolgozni, a lányok nem mennek iskolába, nem használják a tömegközlekedést. Volt két kislány, akik nem jöttek el egy gyerekprogramunkra, először nem értettem, hogy miért. […] Erős tabusítás van a téma körül. A lányok nem mernek segítséget kérni, szégyellik, hogy ilyen helyzetben vannak. Hiányoznak emiatt az iskolából, a háziorvos leigazolja, de ez így is havi öt nap hiányzás, az nagyon sok. 

Van egy okos, tehetséges lány, de elúszhat a továbbtanulása, mert túl sokat hiányzik, illetve megbélyegzik, lógósnak tartják” – hívta fel a figyelmet az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa.

Vagyis a menstruációs szegénység alapvetően nehezíti a lányok hozzáférését az oktatáshoz. 

A családok átmeneti otthonában az intézmény biztosítja ezeket a termékeket, és több esetben előfordult, hogy a használatukat is meg kellett tanítani a nőknek – jellemzően 25 év körüli édesanyáknak. Az érintettek között vannak, akik egész életükben nem mozdultak ki az adott településről, másokat kapcsolati erőszak miatt kellett elmenekíteni az ország másik felébe. „Általában tudják, hogy léteznek ezek a termékek, csak nem használták őket. De nyitottak rá, hogy megtanulják használni – magyarázta az intézményvezető. – Senki nem úgy jön oda, hogy segítségre van szüksége, hanem ki kell alakulnia egy bizalmi kapcsolatnak, akkor kell jól meghallani, ha valaki segítségre szorul.”

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

„Kellene nekem, a tudja…”

„Van olyan anyuka, aki oda szokott menni a gondozóhoz, és azt mondja, hogy »kellene nekem, a tudja…«. Nem nevezik meg, de tudjuk, mire gondol. Más könnyebben kimondja, ez neveltetéstől is függ. Sok édesanya nem tudja, hogyan kezelje, ha először megjön a kislánya menstruációja” – sorolta a példákat Takács Katalin Kornélia.

Ezért az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai azt a gyakorlatot követik, hogy a családok átmeneti otthonában havonta osztják számukra a betéteket, tamponokat, hogy ne kelljen kérniük. 

Az is alapvető problémát jelent, hogy sokaknak nincs otthon folyóvíz, vagy ha van, az is az udvarban. Létezik olyan település, ahol az utcában csak egyetlen vízcsap van.

A felzárkózó településeken, az Ökumenikus Segélyszervezet Jelenlét Pontjain elindult egy Százszorszép Tiniklub, ahol szépségápolásról, nőjogokról, emberi méltóságról beszélgetnek. Rengeteg kérdésük volt a menstruációval, a termékek használatával kapcsolatban. Céljuk, hogy a most tinédzserkorú lányok felnőttként már ne küzdjenek ilyen problémával, vagy forduljanak hozzájuk bizalommal. A Jelenlét Pontokon élménypedagógiai eszközökkel adják át az ismereteket a kamaszoknak, hogy ne legyen tabu az intim higiénia. 

A karitatív szervezet munkatársa hangsúlyozta, a menstruációs szegénység sokkal több nőt, anyát érint, mint amennyit gondolnánk. A velük kapcsolatba kerülő anyák, nők 80–90 százaléka rászorul erre, de nyilván nem ez az országos átlag. 

Egy egyedülálló anyának is komoly kiadás

Ahhoz, hogy a betétek, tamponok megvásárlása gondot jelentsen, nem kell szegregátumban élni. „Két kamasz lányt egyedül nevelő, minimálbérből élő anyának ez komoly kiadás” – hívta fel a figyelmet Hevesi Nóra, aki a számításaikat is részletezte. A nettó minimálbér most 177 400 forint, ha egy nő negyven évig menstruál, akkor ebből a negyven évből 5,64 hónapig csak azért dolgozik, hogy megvásárolja ezeket a termékeket. Ha megnézzük a nettó közmunkabérre (88 700 forint) és az egyedül nevelt két gyerek után járó családi pótlékra (gyermekenként 14 800 forint) vetítve, akkor ez 6,2 hónap, vagyis több mint fél év. 

Egymillió forint az intim termékekre
A nők életükben átlagosan 40 évig menstruálnak. Havonta átlagosan 2000 forint pluszköltséget jelent nekik az intim higiéniai termékek beszerzése. Összesen 500 ciklussal számolva egy nő átlagosan mintegy egymillió forintot költ élete során menstruációs termékekre. Tíz év alatt körülbelül egy bevásárlókocsinyi intim higiéniai terméket használnak el.

A Tescónál bíznak benne, hogy több cég is követni fogja a példájukat. „Senki ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy szét kelljen vágnia a saját ruháját azért, hogy el tudjon menni dolgozni” – összegezte céljukat a kommunikációs vezető. 

Sok családban ma is tabu

„Nagymamáink rongydarabokat használtak, ami teljesen bevett dolog volt. Később a ’60-as, ’70-es években születettek már nem beszéltek erről. Ez volt a norma. Nem volt betét, nem volt tampon, így jobb híján maradt a vatta.” 

„Sok családban ma is tabu, és nem csak a hátrányos helyzetű emberek között” – vélekedik Hevesi Nóra. 

Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban a televízóban először 1985-ben Courtney Cox színésznő, a Jóbarátok Mónikája szájából egy Tampax-reklámfilmben hangzott el, hogy period (menstruáció) – és belegondolva ez nem is volt olyan régen. Sokat fejlődött a világ, ma már beszélünk róla, de valószínűleg két-három generáció felnő, amíg valóban lesz változás e tekintetben. Éljen egy nő nagyvárosban vagy hátrányos helyzetű kis faluban, joga van az emberi méltósághoz. Beszéljünk róla, ne érezzük kellemetlen témának, mert ez valamennyiünk életének szerves része!