Kiállok magamért – Igaz történetek az állami gondoskodásról és arról, ami utána jön
Különleges hangulatú bemutató előadásnak lehettem a nézője, a Kugler Art Szalon és Galéria adott neki otthont. Az utóbbi néhány évtizedben divattá vált, hogy a kőszínházak mellett intim, családias hangulatú lakásszínházak is teret adjanak egy-egy bensőséges találkozásnak a színészek és befogadók között. A „Kiállok magamért” előadáson belekóstoltam ebbe az élménybe, amely a néző érzelmileg semmiképp sem hagyja érintetlenül, hisz a történet épp annyira karnyújtásnyira pereg előtte, amennyire közel van hozzá maga az előadó színész. A bevonódás garantált.
Megfogható történetek egy megfoghatatlan világból
A hely varázsa engem első pillantásra megigézett, ahogy beléptem ebbe a sajátságos világba. Lakás is, szalon is, színház is… Mintha időben és térben is más dimenzióba kerültem volna. A belvárosi polgári otthon falain roma festők festményei függenek, de lóg mellettük utcanévtábla is, egy fonott kalickában magányos plüssfigurát láttam ücsörögni, és egy zománcos kancsó mellett régi Underwood írógép hever a kredencen. Mindezen tárgyak jól megférnek a roma népi kultúra tárgyi emlékeivel és modern iparművészeti alkotásaival. A képzőművészeti lelemény annyira elburjánzott, hogy még a festett fa mennyezetre is jutott belőle.
Pár ember is elég, hogy átmenjen a mondanivaló – hangzott el az előtéri beszélgetésben. Márpedig a mondanivaló megrendítőnek és egyben felemelőnek is bizonyult.
Ez a hiánypótló témájú darab állami gondoskodásban felnőttek példaértékű, motiváló élettörténeteit mutatja be, amelyek szövegeit tényfeltáró interjúkból vágták össze az alkotók.
A dokumentarista, életszagú mű szándéka a mindennapi emberek érzékenyítése a hányattatott sorsú fiatalok gondjai és választásai iránt, egyúttal kézzelfogható pozitív példák, sikeres életutak megmutatása a hasonló élethelyzetből jövő friss felnőtteknek.
Az egyszerű díszlet megfogott, inkább jelzésértékűnek bizonyult, hagyta érvényesülni az egyszerű, de szíven ütő mondatokat. Három magas széken három egyszerű ruhába bújt fiatal mesélte el az általa megtestesített ember élettörténetét, mindezt időnként fiktív jelenetek tarkították, árnyalva a szöveget, és két, változó szerepkörben felbukkanó színésznő tette élénkebbé a történeteket. A kellékek csodálatosan illeszkedtek a cselekményhez, a gyermeki létállapotból megszólaló figurák számára a verésre szolgáló fakanál, a telefonkagyló vagy az újszülött baba óriásira növesztett képével szembesült a néző is, így a hozzájuk kötődő szorongás szinte láthatóvá vált, megtestesült.
Vágy a hiteles, pozitív példákra
A KV Társulat és a Láthatáron Csoport közös bemutatója a „Kiállok érted” című munka folytatásaként jött létre, amely a fiatalkorú prostitúció és az emberkereskedelem ellen emelte fel a szavát. A Kiállok érted előadás az áldozattá válás folyamatát vizsgálta nevelőszülőknél, illetve gyermekotthonokban felnövő, nehéz sorsú fiatal lányok élettörténetén keresztül. A potenciálisan érintett vagy veszélyeztetett fiatalok számára sokszor nagyon is átélhető, ismerős helyzetek kerültek elő, az általuk használt nyelvezeten.
Az előadást és az azt követő feldolgozó foglalkozást rendszeresen játsszák gyermekotthonokban is. Több mint 80 előadáson vannak túl, és ezután is minden meghívást elfogadnak.
Az akkori előadások utáni feldolgozó drámafoglalkozásokon vetődött fel, hogy a veszélyekre, buktatókra való figyelemfelhíváson kívül fontos lenne a fiatalokat biztatni és hiteles, pozitív példákkal szolgálni számukra. Ebből a vágyból született meg a Kiállok magamért előadás. Az alkotók akkor úgy érezték, van még dolguk a témával, ezért olyan előadást szerettek volna létrehozni, amely példaértékű életeket mutat be azért, hogy az állami gondoskodásban felnőtt gyermekek erőt és ötleteket meríthessenek belőlük.
Mélyinterjúkból született meg a szöveg
A művészeti projekt létrejöttét több hónapos aktív társadalmi kutatómunka előzte meg: olyan felnőttekkel beszélgettek, akiknek mára sikerült kitörniük a nehéz gyermekkori körülményeikből. Gyermekotthonokban felnőtt személyeket kerestek fel, akik ma már kiegyensúlyozott életet élnek és magukat a társadalom hasznos tagjainak tekintik. Összesen 12 különlegesen küzdőképes emberrel készült előzetes mélyinterjú, amelyeket felhasználva született meg a dokumentumszínházi előadás szövegkönyve.
Az interjúalanyok között volt egyetemet végzett szociális munkás, fotós, magas beosztású rendőr, prostitúcióból vagy bántalmazó kapcsolatból kilépett fiatal anya, közismert youtuber, gyermekeit egyedül nevelő apa és saját terményeit forgalmazó sikeres vállalkozó is.
Az előadásba végül nem a legismertebb emberek élettörténetei kerültek be, nem a lenyűgöző életutakat választották. Bár az interjúalanyok között több később ismertté vált fiatal celeb is szerepelt, végül az egyszerű életutakat bejáróktól érkezett a három feldolgozott történet. Az alkotók nem szerették volna azt az üzenetet közvetíteni, hogy csak az ismertség lehet kitörési lehetőség, inkább a tisztességes, egyszerű, mindennapi életet akarták megjeleníteni megoldásként.
Az előadás születése körül gyermekvédelmi szakemberek is bábáskodtak, így a felvillanó háttértörténetek is hitelesek. Témaként előkerül a darabban a nevelők kiégettsége, teljhatalma, az állami gondoskodásban részesülő gyermekek kiszolgáltatottsága a prostitúciónak, az állami gondoskodás befejeződése utáni tehetetlenség, eszköztelenség az élet mindennapi dolgainak intézésében, a gyermekként sosem látott csekkek kezelésének nehézsége, vagy a munkahelyen való megmaradás konfliktusai, a szülőként való helytállás buktatói.
Bepillantás a magyar gyermekvédelem világába
A szereplők eltérő kulturális hátterének köszönhetően az előadás nyelvezete gazdag és sokszínű. Ez a verbális gazdagság teszi a valódi élettörténeteken alapuló anyagot még különlegesebbé, egyedibbé.
A darab a magyar gyermekvédelem világába és működésmódjába is bepillantást enged, megmutatja annak hiányosságait, rendszerszintű hibáit, eszköztelenségét és időnkénti heroikus erőfeszítéseit is.
Az alkotók nem titkolt célja az, hogy a bemutatót követően minél több gyermekotthonba eljuttathassák a darabot, de minden más meghívást is örömmel fogadnak. Az előadások ingyenesek, de a támogatásokat szívesen fogadják, és befogadó színházak jelentkezését is várják.
„Anyám engem magázott” – hangzott még sokáig ez a mondat a fülemben. Szerencsére az Oláh Ibolya nevelőjeként ismertté vált Anyácskának (Áncsán Aranka) az előadást követő beszélgetés során elhangzott kijelentését sem felejtettem el: „Én nem vagyok kiégős fajta”.
Kiállok magamért
Rendezte: Czukor Balázs
Résztvevők: Feuer Yvette, Háda Fruzsina, Kőszegi Judit, Száger Zsuzsa, Urbanovits Kriszta
Látvány: Surányi Nóra
Helyszín: Kugler Art Szalon és Galéria
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>