Az igazi Dorothy soha nem talált haza – Judy Garland hollywoodi tragédiája

1967-ben a cigarettázó Judy Garland adott interjút Barbara Waltersnek. Bár csak 45 éves volt ekkor, az arcán nyomott hagyott az idő. Vidáman beszélt legidősebb lánya, Liza esküvőjéről és a reményről, hogy hamarosan unokája születik majd. A riporter már a beszélgetés elején utalt Garland nehéz életére, ami láthatóan rosszul érintette a sztárt, és ragaszkodott hozzá, hogy neki nagyon jó élete volt. Aztán Walters a következő kérdést tette fel: „Ha nem lett volna színésznő, mi akart volna lenni?” Judy szinte azonnal rávágta: „Boldog házas...” Judy Garlandnek ugyanis soha nem adatott meg a boldog házasság, sem a normális élet.

Színpadon töltötte élete nagy részét, mindössze két és fél éves volt, amikor édesanyja először felparancsolta a deszkákra.

Kisgyerekkorában döntöttek a sorsáról, és egész életében bábuként táncoltatták őt a producerek, menedzserek és férjek.

Édesanyja és Hollywood is kihasználta

Judy élete nehezen kezdődött. Amikor édesanyja, Ethel Milne Gumm teherbe esett vele, az apja, Frank Gumm a leírások szerint tanácsot kért, hogyan tudnák megszakítani a terhességet, de egy orvostanhallgató barát lebeszélte őket erről. A nem várt gyermek 1922-ben született meg és a Frances Ethel Gumm nevet kapta. A szülők egy mozit üzemeltettek, ahol zenés előadásokat is tartottak. A kislány még nem volt háromesztendős, amikor először fellépett a nővéreivel. A róla készült cikkek és életrajzok mind az édesanyja szerepét emelik ki, hogy ő volt az, aki belehajszolta a lányát a szórakoztatóiparba. Az anya felismerte, hogy legkisebb lánya nagy tehetség, és mindent megtett, hogy bejuttassa a filmiparba. Judy felnőttként „gonosznak” jellemezte édesanyját, aki, ha nem akart szerepelni, megfenyegette őt. Még kislány volt, amikor új nevet kapott, és a romantikátlan Gumm nevet elhagyva Judy Garlandként kezdett fellépni.

Az 1930-as évek Hollywoodjában a képernyőn szigorúan be kellett tartani a kor erkölcsi normáit, de a konzervatív maszk mögött a stúdiók kihasználták, bántalmazták és gyakran tönkretették színészeiket. A nagy stúdiók olyan szerződéseket kötöttek velük, amelyek azt eredményezték, hogy a teljes életükről rendelkezhettek. Gyerekek – és különösen a lányok – esetében ez igen szélsőséges volt.

Magánélete is ráment a csillogásra

Judy Garland 13 éves volt, amikor szerződtette őt az akkor egyik legbefolyásosabb stúdió, az MGM. Mivel kiskorú volt, édesanyja is szerződést kapott, azonban ez nem védte meg őt. A gyerekszínészek akkoriban hatalmas bevételt hoztak Hollywoodnak – Judyt Mickey Rooney-val rakták össze, és kettejük párosa sikert sikerre halmozott.

A stúdió hírhedten nem találta elég szépnek Judyt, ezért mindenfajta trükkel próbálták szebbé tenni.

Állandóan fogyókúráztatták, és ha beteg volt, telenyomták gyógyszerrel.
Nem egyértelmű, hogy mikor kezdődött Judy függősége a különböző gyógyszerektől, egyes életrajzok szerint az édesanyja kezdte nyugtatózni, maga a színésznő pedig azt állította, hogy a stúdió kényszerítette rá. Bár kiskorú volt, heti hat napot kellett dolgoznia olyan fizetésért, amely messze alulmaradt ahhoz képest, mekkora bevételt jelentett a stúdiónak. Judy óriási sztár volt a harmincas években, de az ekkor készült filmjei nagyrészt feledésbe merültek. Két nagy időtálló sikere az 1939-es Óz, a csodák csodája, valamint az 1944-es Meet me in St. Louis volt.

Garland ugyan egyre nagyobb sztár lett, a magánéletét továbbra is korlátozta a stúdió. Tizenkilenc esztendősen megszökött David Rose zeneszerzővel, akihez titokban férjhez ment. A stúdió ellenezte a kapcsolatot, mert úgy gondolták, rontaná egy férj Judy ártatlan, gyermeki imázsát. Judy gyorsan teherbe esett, de a férje, az édesanyja és a stúdió is ragaszkodott hozzá, hogy vetesse el a gyereket, akit ő eredetileg meg szeretett volna tartani. Ez olyan csalódás volt a fiatal nő számára, hogy hamarosan el is vált a férjétől. Második férjével, Vincente Minnelli rendezővel a Meet Me In St. Louis forgatásán találkozott. A pár 1945-ben összeházasodott, és egy évvel később meg is született Liza, a gyermek, akire Judy annyira vágyott.

Kép

Fotó: Profimedia

Lámpaláza ellenére legenda lett

A negyvenes években, ahogy kopni kezdett Judy kislányos kinézete, már komolyabb szerepeket kapott. Tizenhárom éves kora óta az MGM uralta az életét, és az elvárások vele szemben egyre szaporodtak. A színésznőnek súlyosbodott a gyógyszerfüggősége, és a nyugtatókat alkohollal kezdte kombinálni, amely befolyással volt a munkabírására és a viselkedésére is. Judy miatt gyakran késett a forgatás, és „nehéz esetnek” lett nyilvánítva, ezért a stúdió 15 év után szerződést bontott vele. Közben a házassága is zátonyra futott, és 1951-ben elvált Minnellitől.

A kezdeti töretlen siker után Garland felnőtt élete nagy részében hullámzó karriert tudhatott magáénak. Szeretett azon viccelődni, hogy állandóan a visszatéréséről beszélnek. Az első ilyen visszatérése az 1954-es Csillag születik volt, amely kombinálta énekesnői és színésznői tehetségét.

Mindenki azt hitte, Oscar-díj fogja koronázni a sikert, azonban nagy meglepetésre a díjat abban az évben Grace Kelly kapta.

Judy szakmai sikere mellett újra férjhez ment, ezúttal egy üzletemberhez, Sid Lufthoz. Két gyermekük született, Lorna és Joey. Bár a házasság nem volt zökkenőmentes, Luft nagyban hozzájárult, hogy Judy karrierje újra sínre kerüljön, mivel átvette felesége ügyei felett az irányítást.

Kép

Judy Garland 1943-ban és 1960-ban – Fotók forrása: Wikipedia

Lorna Luft, Judy lánya hosszú évekkel később azt mondta egy interjúban, hogy az édesanyja élete azért siklott ki, mert senki nem segített rajta. Gyerekkora óta hajszolták, majd, amikor már nem bírta, kirúgták. Belevitték a gyógyszerfüggőségbe, de senki nem próbálta meg kihozni abból. Kapcsolatból kapcsolatba menekült, de mindegyik házassága végül kisiklott. A pénzzel sem tudott bánni, ezért könnyen kihasználták. A legnagyobb sikert a színpadon érte el, noha beteges lámpaláztól szenvedett egész karrierje során, ennek ellenére legendásan jó előadó volt. Koncertfelvételei a mai napig népszerűek.

Az utolsó évekre nem maradt senkije

Az ötvenes évek végére Judy Garland szinte teljesen eltűnt a filmiparból. A hatvanas évek elején újabb visszatéréssel próbálkozott, és kapott ugyan egy saját tévéműsort, azt népszerűsége ellenére mindössze egy évad után elkaszálta a csatorna. 1965-ben elvált Sid Lufttól. Ez ahhoz vezetett, hogy Judy pénze és karrierje idegenek kezébe került, akik kihasználták a színésznő pénzügyi tudatlanságát. Utolsó éveiben állandóan pénzhiánytól szenvedett, és kénytelen volt akkor is koncerteket vállalni, amikor nem volt jól. Élete végén nem maradt mellette senki, akire támaszkodhatott volna. Luft után még kétszer férjhez ment, de ezek rövid életű kapcsolatok voltak.

Gyermekei az interjúkban mindig szeretettel emlékeztek rá, kiemelve, hogy számtalan problémája ellenére mindig törődött velük.

Karrierje végén előfordult, hogy a közönség kifütyülte, mert láthatóan nem tudott koncentrálni, vagy több órás késéssel érkezett meg a színpadra. Az apró, mindössze 150 centiméter magas nő ugyan mindössze 47 éves volt, ám egészsége tönkrement, úgy nézett ki, mint egy idős hölgy. Utolsó koncertjeit Európában adta. 1969-ben halt meg Londonban, miután véletlenül túladagolta magát. Több mint ötven évvel a halála után a hangja ma is ugyanolyan hatással van az emberekre, mint fél évszázaddal ezelőtt.

Források:

• https://slate.com/culture/2015/10/the-mgm-history-of-judy-garland-and-mickey-rooney.html
• https://www.townandcountrymag.com/society/tradition/a29254579/judy-garland-death-true-story/
• https://people.com/celebrity/judy-garland-husbands-sid-luft-david-rose-vincente-minnelli/
• https://www.biography.com/actors/judy-garland-facts-bio
• https://www.britannica.com/biography/Judy-Garland4
• Barbara Walters interjú
• Larry King Judy Garland special
• 60 minutes – Liza Minnelli