Fegyverlobbi – kegyetlen profithajhászok vagy szabadságharcosok?
„Újabb iskolai lövöldözés volt Amerikában.” „Ketten meghaltak egy egyetemi lövöldözésben.” „Lelőtte tíz éves öccsét egy tizenkét éves gyerek Texasban.” Meghalt egy hatéves kislány, miután négyéves testvére véletlenül fejbe lőtte.” Csupán néhány szalagcím az elmúlt pár héten történt eseményekről, a tengeren túlról. Noha az Egyesült Államok lakossága csupán a Föld népességének 4%-át teszi ki, mégis a világ fegyverarzenáljának közel 40 százalékát ők birtokolják. Bár a legnagyobb amerikai fegyverszövetség sokat veszített befolyásából, a fegyverlobbi továbbra is az amerikai politika egyik meghatározó szereplője.
„A politikusok, akik a fegyverlobbi által pénzelt székekben ülnek, azt állítják, hogy nem lehetett volna megelőzni az iskolai lövöldözést. Szerintük egy fegyveres jófiú képes leszedni a fegyveres rosszfiúkat, és a lőfegyver egy ugyanolyan eszköz, mint a kés, de ez mind baromság. A gyilkos nem tudott volna ennyi gyereket bántani egy sima késsel” – mondta elkeseredetten Emma Gonzalez, akinek nem jutottak olyan nyugalmas gimis évek, mint nekünk, amikor óra előtt próbáltuk befejezni a házi feladatot, vagy amikor az ebédszünetben jóízűt csacsogtunk, miközben majszoltuk a kevéssé jó ízű menzás makarónit, és izgultunk a matek nagydolgozat miatt. Emma Gonzalez és kortársai, ahogy sok amerikai iskolás, mindennap fémdetektorokon mennek át becsengetés előtt. A tinédzsernek tavaly februárban azért kellett felszólalnia, mert a szeme láttára mészárolta le tizenhét társát egy tizennyolc éves fiú, egy félautomata fegyverrel. A gyerekek és a szülők nem ok nélkül félnek.
Tavaly volt a legtöbb iskolai lövöldözés Amerikában, összesen 113 ember veszítette életét vagy sérült meg iskolai fegyveres támadásokban. – írja a BBC.
A fegyvertartás az amerikai kultúra szerves része
Európaiként nehéz megérteni az amerikaiak fegyverekhez fűződő viszonyát, az USA-ban ugyanis a fegyverbirtoklás 1791 óta alapvető állampolgári jog. Abban az időben a fegyverviselés jogának alkotmányos garanciáját az élet, a tulajdon és a szabadság védelme indokolta. Az őslakosok meg akarták védeni területüket, ezért gyakran támadtak amerikai telepesekre, és az élelemszerzéshez is nélkülözhetetlen volt a puska vagy pisztoly. A 18. században ráadásul az USA-nak még nem volt hivatásos katonákból álló reguláris hadserege, ezt a szerepet akkor a fegyverforgató civilek töltötték be.
A fegyvertartással kapcsolatos kérdések ma már élesen megosztják a társadalmat. Az amerikai szavazók fegyverpárti része az egyre gyakrabban előforduló terrorcselekmények és lövöldözések miatt félnek, a fegyverlobbi pedig dollármilliókat fektet abba, hogy elhitesse velük, hogy a fegyver jelenti számukra a biztonságot. Az inkább demokrata szigorításpártiak ezzel szemben abból indulnak ki, hogy ha megfelelő lenne az ellenőrzés, és szigorúbb lenne a szabályozás, nem halna meg sok ártatlan ember lövöldözésben.
Az Amerikai Egyesült Államokban egyébként évente kétszer annyi kiskorú halálát okozzák fegyverek, mint a rák, nagyjából háromezer gyerek hal meg fegyvertűzben.
Az ötvenmillió dolláros üzlet
A belföldi keresletből és a fegyverek exportjából származó bevételek a magas profit mellett hatalmat is adnak a fegyverlobbi kezébe. A legnagyobb és legbefolyásosabb szervezet a Nemzeti Lőfegyverszövetség, vagyis az NRA. A társulás vadászatokat és lőgyakorlatokat rendező hobbiszervezetnek indult az 1970-es években, mára azonban (saját bevallása szerint) több mint ötmillió tagja van, és az Egyesült Államok egyik legerősebb lobbista csoportjaként tartják számon.
Az NRA iskolai osztályzatokhoz hasonlóan, nyilvánosan A-tól F-ig értékeli a kongresszus tagjait annak fényében, hogy mennyire fegyverbarát a politikájuk. A legaktívabb támogatókat „A” minősítésben részesítik, a szigorúbb szabályozásért küzdő szenátorok pedig „F”-et kapnak (vagyis megbuknak). A Business Insider listázta azt a tíz politikust, akik egész karrierjük során a legtöbb pénzt kapták a kongresszusban a Lőfegyverszövetségtől.
A listát a tavaly elhunyt republikánus John McCain vezeti, összesen közel nyolcmillió dollárt adományozott neki a fegyverlobbi.
Válságban a Lőfegyverszövetség?
Az NRA 30,3 millió dollárt költött arra, hogy Donald Trump kerüljön hatalomra. Nem csoda, hogy a tavalyi konferenciájukon az elnök biztosította támogatásáról a szervezetet, és ígéretet tett arra, hogy amíg ő az elnök, megőrzi a fegyvertartás jogának jelenlegi formáját. Az NRA ügyvezető igazgatója, Wayne LaPierre egyenesen azzal hencegett 2017-ben, hogy Trump színrelépésével van nyolc évük arra, hogy mindent visszacsináljanak, amit az Obama- adminisztráció megváltoztatott az országban. Ennek tudatában nem meglepő, hogy az NRA idei indianapolisi konferenciáján Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az ENSZ fegyverkereskedelmi egyezményéből. A világ első olyan szerződését, amely szabályozza a hagyományos fegyverek globális kereskedelmét, még az előző amerikai elnök, Barack Obama írta alá, az amerikai szenátus azonban soha nem ratifikálta. Az NRA a kezdetektől fogva ellenezte a világszervezet egyezményét, amely nem csupán szabályozza a hagyományos fegyverek óriási üzletet jelentő világkereskedelmét, hanem egyúttal figyeli azt is, hogy ilyen fegyverek ne kerülhessenek emberi jogokkal visszaélők kezébe. A Lőfegyverszövetség álláspontja szerint azonban mindez aláássa a belföldi fegyverkereskedelmet és ezzel a szabad fegyverviselés alkotmányban rögzített jogát.
Hiába az elnöki támogatás, az NRA befolyását belső hatalmi harcok és pénzügyi problémák gyengítik. A Lőfegyverszövetség bevételei a közelmúltban sokat csökkentek a tömeges lövöldözések és a fegyvertartás szigorítása mellett kampányoló csoportok tevékenysége miatt. Furcsán hangzik, de amióta a Lőfegyverszövetség esküdt ellensége, a demokrata Barack Obama távozott az elnöki posztról, a fegyvereladás erősen megcsappant, mert a fegyverpártiak biztonságban érzik magukat a republikánus Donald Trump kormányzása alatt.
Ez azt jelenti, hogy mivel a fegyverviselésessel és -tartással kapcsolatos jogok Trump elnöksége alatt nincsenek veszélyben, a civilek kevesebb figyelmet szentelnek a fegyverkezésnek.
Tovább rontott az NRA helyzetén annak az orosz nőnek a tárgyalása is, akit idén áprilisban ítélték el azért, mert beavatkozott az amerikai választásokba. A vádirat szerint Marija Butyina szexet ajánlva próbált meg hálójába vonni republikánus politikusokat és közéleti szereplőket, köztük az NRA több tagját.
Oliver North, a Szövetség elnöke a napokban úgy nyilatkozott, hogy az NRA válságban van. A The Economist szakújságírója azonban óva int attól, hogy leírjuk a fegyverlobbit. Wayne LaPierre már 1990-ben szert tett egy befolyásos ellenségre, George H. W. Bush személyében és már akkor is azt rebesgették, hogy a Szövetségnek befellegzett. Akkor sem így történt, és szakértők szerint az NRA bőven tartogat még meglepetéseket. Hogy mekkora a tényleges hatalma a fegyverlobbinak, jövőre kiderül, amikor újra választások lesznek Amerikában.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>