Erdők, várak, kegyhelyek nyomában Budakeszin és a Pilisi járásban

Budakeszierdő szépségei  

A Budakeszi járás névadója a festői szépségű Budakeszi város, amely erdők között bújik meg. Nem véletlenül nevezik a főváros zöld kapujának, hiszen együtt lélegzik a természettel. Budakeszierdő azonban közigazgatásilag Budapesthez (II. és XII. kerület) tartozik, és összekapcsolja a fővárost Budakeszivel, a várossal.  

Budakeszierdő remek terepet kínál egy szombat délutáni kirándulásra. Gyerekeknek sem fárasztó, sőt sokféle élményben lehet itt részük. Utazhatunk fogaskerekűn, libegőn, gyermekvasúton, amelyet a Guinness-rekordok könyvében is jegyeznek. 

A hegyek között tekergő vonat ugyanis a leghosszabb olyan vasútvonal a világon, ahol a kereskedelmi és a forgalmi szolgálatokat kizárólag gyermekek látják el. 

Ezért is nagy élmény utazni rajta a kicsikkel, hiszen sok kis utas itt kap kedvet a kisvasutas tanfolyamhoz. De megnézhetjük velük a hűvösvölgyi állomáson a Gyermekvasút Múzeumot is, ahol sok új ismeretet szerezhetnek. Ha természetbarát a család, ám az aprónép még nem tud nagyobb túrákat tenni, akkor érdemes a nevében is meséket idéző Tündér-sziklához sétálni, amelyet a gyermekvasút Virágvölgy és Szépjuhászné állomásától egy laza erdei sétával lehet megközelíteni.  

Kegyhely a tölgyek alatt  

Budakeszi szakrális helye a városka délkeleti határában a Budai-hegység erdőségében található Makkosmária kegyhely. A történet szerint Traub János budakeszi legény 1731-ben a szőlőhegyre igyekezett dolgozni, amikor egy útszéli tölgyfánál több ízben megjelent előtte a szenvedő Krisztus. Traub a spirituális élmény után felszegezte a fára a Fájdalmas Szűzanya képét. Rövidesen nagybeteg lett, de felgyógyult, ekkor hálából besietett Budára, és Falconeri József festőtől megrendelt egy a Szűzanyát ábrázoló kegyképet, amelyet az útszéli tölgyfára helyezett. Traub látomásának, csodálatos gyógyulásának híre hamar elterjedt a településen, és zarándokok keresték fel a helyet, ahol a jelenés történt. 

Nem kellett sokat várni, Acsády Ádám veszprémi püspök kegyhellyé nyilvánította az öreg tölgyet, adományokból egy kis kápolna épült mellé. 

Az évszázadok során sok viszontagságon ment keresztül a kegyhely. II. József 1784-ben bezáratta, a kegyképet a budakeszi plébániatemplomba vitette. A kis kápolnát megette az idő. Jóval később, a hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a romokból a jelenlegi templomot, újra elhelyezték benne a budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A háború alatt és után mind többen jöttek ide hadifogoly hozzátartozóikért imádkozni, és újra meghonosodott a Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete. (A kegyhely első gondozói a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek voltak.)  

A háborús idők elmúltával a kegytemplomban továbbra is a „foglyokért” imádkoznak, a kábítószeresekért, alkoholistákért, a testiség, a szerencsejátékok és minden más káros szenvedély rabjaiért. Ha nyugalomra, csendességre vágyunk, a kegyhely közelében megpihenhetünk az évszázados fák ölelte kis tisztáson, és mi is imádkozhatunk mindazok szabadulásáért, akik valamilyen káros szenvedély rabságában sínylődnek. 

Ha Budakeszi utcáin sétálgatunk, gyönyörködve egy-egy hagyományos, régi sváb parasztházban, mindenképpen keressük fel a Petőfi utca 18. szám alatt Mezei Mária színésznő otthonát.  

A Budakeszi Vadaspark  

A Budakeszi Vadaspark önmagában is külön program. Budapest belvárosától mindössze húszpercnyi autóútra van. Állatsimogató, kalandpark, különféle játszóterek várják itt a látogatókat. Korosztálytól függetlenül mindenki megtalálhatja a neki kedves foglalatosságokat. Az állatok érintése, etetése terápia. Különleges állatbemutatók márciustól októberig láthatók, a tréningek és látványetetések pedig megtanítanak arra, hogy hogyan kell bánnunk az állatokkal. Közvetlen közelről szemlélhetjük a mókás mosómedvéket, vagy a kevésbé bájos, ám gyönyörű aranysakálokat.  

Budakeszin nemcsak a kisgyermekes családok találhatnak remek időtöltést maguknak, de a túrázni szerető társaságok is, hiszen a településtől nyugati irányban húzódik a Kakukk-hegy és a Fekete-hegy, amelynek erdőségei érintetlenek, szarvasok, őzek, vaddisznók és muflonok birodalma ez.  

Kép

Rókák a Budakeszi Vadasparkban

Sváb porták és borospincék  

Budajenő hangulatos kis falu, azoknak, akik szeretnek rácsodálkozni az évszázados falusi portákra, templomokra, és nem utolsósorban a borospincékre. Szorgos, sváb szőlészek faluja volt Budajenő, ami ilyenkor szeptemberben a legtökéletesebb választás. A XIX. századi pincesor 1829–1866 között épült. 

A Szüret és Borünnepen a helyi pincészetek musttal, borral, gasztronómiai különlegességekkel várják az ide látogatókat.  

A falu ékessége, a Szent Mihály-temetőkápolna igazi középkori hangulatot áraszt. Az öreg templom egy régebbi XII. században félköríves stílusban épült templom romjaiból kelt újra életre, 2007-ben renoválták. A kápolnát, ahogyan az a középkorban szokás volt, temető veszi körül.  

Csillagösvény Pilisszántón  

Pilis egykor a királyok kedvenc vadászterülete volt, de nemcsak az arisztokrácia érezte itt meg a természet vonzerejét, hanem a pálos remeték is. Pilisszántón egy kapun léphetünk be a Pilisbe. A falu nagy múltjáról az őskorból való régészeti leletek tanúskodnak, amelyeket a pilisszántói kőfülkében találtak. A hegyek, az erdők, a rétek rengeteg túralehetőséget tartogatnak, de a bringások is kedvükre tekerhetnek a zöldben. 

Ha nem vagyunk kimondottan túrakedvelők, de szeretnénk teljesíteni egy kihívást a természetben, akkor sétáljunk el a Csillagösvényen Makovecz Imre és Örfi József tervei alapján épült Boldogasszony-kápolnához. A Csillagösvény történelmünk jeles személyeinek és szentjeinknek állít emléket.  

Az „egri vár” Pilisborosjenőn  

Azoknak, akik szeretik a történelmet és a történelmi filmeket, nagy élményt nyújthat a Pilisborosjenőn található vár, amely az egri másolata. Ezt a gyerekes családok is könnyen megostromolhatják. 

Az 1968-ban bemutatott Egri csillagok forgatásához építették meg Pilisborosjenőn Dobó István erődjének másolatát. 

Meg kell jegyeznünk, hogy hasonlóságot nehéz felfedezni a kettő között, arra viszont, hogy a kicsik kalandozzanak a bástyákon, tökéletesen megfelel.  

A solymári vár  

Ha már a váraknál járunk, Solymár középkori büszkeségéről sem szabad megfeledkeznünk, amelyet a turisztikában elterjedt téves névadás miatt sokáig Szarkavárnak hívtak. Solymáron Mátyás király vadászkastélya állt, amelyet hatalmas vadaspark vett körül. A solymári várat valószínűleg a XIV. század második felében, a települést akkoriban birtokló Lackfi család építtette. A következő században több tulajdonosváltás is történt: a Cillei, majd a Garai család után Mátyás király és fia, Corvin János voltak a terület urai. A település főleg királyi szolgálók, solymászok és vadászok lakóhelye volt.  

 A vár környékén is érdemes egy kisebb kirándulást tenni. A közelben fakad a Rózsika-forrás, amely nevét egy jószívű asszonyról kapta, aki szegény gyerekeknek szervezett kirándulásokat többek között a forráshoz is. Az Újpesti Természetbarátok Turista Egyesülete döntött úgy 1917-ben, hogy a csobogó vizet Rózsikára keresztelik. Vadregényes, zöld utak futnak a forrás körül, érdemes végigsétálni rajtuk.  

A cikk a Pest Vármegyei Kormányhivatal támogatásával készült.