Építsünk hidat egymáshoz!

Van-e közös nevező?

A kommunikációs elméletek szakértői szerint a generációk közötti kommunikáció sikerének és hatékonyságának az alapja, hogy az interakciók szereplőinek legyen közös valósága, közös előismerete, vagyis hogy a kommunikációban résztvevők ismerjék a valóságnak azt a szeletét, amelyről beszélnek. Az idősebb generáció tagjainak egy része például nem ismeri a digitális világot, ezért sokszor kiszorul a kommunikációból. A fiatalabb generációk, a digitális bennszülöttek nemzedéke viszont maximálisan birtokában van a digitális világra vonatkozó ismereteknek. 

Ahhoz, hogy közöttük létrejöhessen a kapcsolódás, az idősebb generációnak megfelelő ismeretekkel kellene rendelkeznie a digitális világról. Ez pedig csakis egy módon lehetséges: ha valaki, aki ennek birtokában van, átadja nekik.

A generációk közötti sikeres kommunikáció további fontos feltétele a közös előismeretek megléte. Nyilvánvalóan arról a könyvről lehet érdemben beszélgetni, amelyet a beszédpartnerek egyaránt olvastak, arról a filmről lehet érdekes párbeszédet folytatni, amelyet egyaránt láttak.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a különböző generációk eltérő érdeklődése és különböző életszemlélete miatt az előismeretek csak részben azonosak, ami ahhoz vezet, hogy az idősek és a fiatalok egyre kevesebb közös, mindkét fél érdeklődésére számot tartó témát találnak.

Vajon lehetséges-e az egymástól – akár időben, akár életszemléletben és érdeklődésben – oly távol álló nemzedékeket összekötni, köztük kommunikációs hidat építeni? Hát persze, hogy lehet! Méghozzá úgy, ha mi magunk hozunk létre közös előzményeket! A családi programok, a közösen átélt események, élmények, rendezvények és utazások mind alkalmasak arra, hogy létrejöjjön az egység-élmény, könnyedebbé és mindkét fél számára érdekessé és fontossá válhasson a beszélgetés. Soha nincs késő, ne hagyjuk, hogy a szakadék a generációk útjába álljon!

Így mélyül a generációs szakadék

A Magyarországon jelenleg együtt élő generációkat kommunikációs szegénység jellemzi. Különböző kutatások tanúsága szerint a családokban mindössze napi négy-öt percet fordítanak beszélgetésre, és ennek is jelentős része a család logisztikai feladatainak megszervezésére korlátozódik.

Egy kutatás a generációs szakadék létezésének három fő okát határozta meg: a gyors technikai fejlődést, a társadalmi értékrend megváltozását, valamint azt a tényt, hogy az idősebb és a fiatalabb generáció képviselői a saját, külön világukban élnek.

Eltérő generációkról van szó, ami azt jelenti, hogy más korban, más társadalmi, kulturális, technológiai körülmények között szocializálódtak, így eltérő a világról alkotott képük, más a napirendjük, gondolkodásmódjuk, mások az igényeik és értékeik.

Rohanó világ

Egyre jobban csökken az esély arra is, hogy a különböző generációk képviselői közelebb kerüljenek egymáshoz, közelítsék egymáshoz saját világaikat, jobban megismerjék egymást és átadják egymásnak saját ismereteiket, tudásukat, tapasztalataikat. Ugyanakkor a tudás és tapasztalat bizonyos – internetről, virtuálisan nem tanulható – részének átadására korunkban nagyobb szükség lenne, mint korábban bármikor. Megjelent ugyanis az ún. fordított szocializációs generáció, akik a szükséges információkat már nem az előző generációktól szerzik meg, hanem kortársaiktól, vagy saját maguk keresik meg az interneten.

Korábban az ismeretek, tapasztalatok, értékrendek generációról generációra öröklődtek, a fiatalok mindent hiteles forrásból, a szüleiktől és nagyszüleiktől tanultak meg, tisztelték az időseket, többek között azért, mert a tudás az ő kezükben volt. A fordított szocializációval mindez eltűnni látszik.

Sok fiatal hibáztatja a rohanó világra jellemző állandó időhiányt, teljesítménykényszert és az ebből adódó folyamatos stresszt. Mindenki hajszolt, kapkod, rohan, és a gyorsuló világban nincs idő semmire, és ez a magánéletre, az emberi kapcsolatokra is negatívan hat.

„Szerintem a rohanó életforma a probléma fő oka, az, hogy az embernek egy nyugodt perce nincs még magára se. Túl sok mindent kell megcsinálni túl kevés idő alatt. Idegesek az emberek, hogy időt vesztenek, tehát ha meg is látogatnak egy nagyszülőt és beszélgetnek vele, gondolatban már a következő feladatnál járnak. Az emberek úgy érzik, hogy ha nem rohannak és nem növelik állandóan a teljesítményüket, akkor valami katasztrofális fog bekövetkezni” – mondja a 21 éves Péter.

A fiatalok a generációs szakadék kialakulásának egyik okát a kommunikációszegény kapcsolatokban, a beszélgetések minőségi és mennyiségi paramétereinek romlásában, illetve a kommunikáció teljes hiányában látják.

Kép

Kép: Telekom

Így építsünk hidat!

A generációk közötti kommunikációs szakadék áthidalására több megoldás is létezik. Az egyik a közös programok szervezése, a másik az attitűdváltás − mindkét generáció részéről.

A programok jelenthetnek közös kirándulást, filmnézést, főzést, közös vasárnapi ebédeket, beszélgetést, múltidézést. Olyan szervezett programokat, amelyeken az idősek és a fiatalok egyaránt megtalálják a maguknak és a koruknak megfelelő szórakozást, elfoglaltságot.

„Szerintem olyan iskolai projektekre lenne szükség, amelyeknek fő célja az idősek és fiatalok kapcsolatépítése, valamint az, hogy a fiatalok minél több időt töltsenek az idősek társaságában, segítséget nyújtsanak nekik, és ezáltal jobban megismerjék az idősebb generáció világát” – javasolja a 16 éves Vivien.

Péter szerint a nevelés és az idős emberek értékének tudatosítása a család feladata. „A család az alapvető példa, családon belül kell átadni egymás és az idősek tiszteletét, és jó lenne többgenerációs nagycsaládban nevelni a gyerekeket” – mondja.

A generációk közötti szakadék megszüntetésének fontos lépése az attitűdváltás, vagyis hogy a felek nyitottak és rugalmasak legyenek.

„Meg kell tanítani az időseknek a mostani kommunikációs dolgokat, de ehhez az kell, hogy nyitottak legyenek rá. Az idős generációt fel kell zárkóztatni, meg kell tanulniuk a modern világ alapvető eszközeinek használatát.  Az én nagymamám számítógépes tanfolyamra iratkozott be, azóta Skype-ol, csetel, és van saját Facebook-profilja is, és egy teljesen új világ nyílt ki előtte” – meséli Vivien.

„Mi, akik az internet világában élünk és az a mindennapi életünk szerves része, szívesen beszélünk az internetről, a virtuális világról. Ennek ellenére az idősekkel folytatott beszélgetésekben ez a téma gyakorlatilag nem szerepel, ami egyértelműen a közös ismeretek hiányából fakad. Meg kell őket ismertetni ezzel a világgal – csak aztán nehogy beszippantsa őket is" – nevet Péter.

Az idősebb generációknak, a baby boomereknek és részben az X generáció tagjainak tehát az a feladata és egyben küldetése, hogy továbbadja tudását, bölcsességét és tapasztalatát a fiatalabb generációknak, ugyanakkor nyitott legyen, és elfogadja a netgeneráció segítségét a digitális világ megismerésében.

A digitális világba történő beilleszkedés hatására az idősebb generáció aktívabban tud hozzájárulni ahhoz, hogy a webkorszakban szocializálódott generáció megismerje az emberi együttélésre vonatkozó örök érvényű értékeket, erkölcsi-etikai normákat. A fiatal generáció tanul az idősebb generációktól és egyben tanítja is azokat, így válik a korábbi évszázadokra jellemző egyirányú tudásátadási folyamat kétirányúvá.

S hogy ez az elképzelés a gyakorlatban is életképes, mi sem bizonyítja jobban, mint a Magyar Telekom „Legyélteis! MOST generációs” programja, amely tavaszi, budapesti sikeres debütálását követően novemberben tizenhárom város iskoláiban is elérhetővé vált: fiatalok segítik az idősebbeket eligazodni a digitális világban, méghozzá iskolai közösségi szolgálat keretében. A program célja, hogy az idősebbek is megértsék a technológia szerepét és éljenek is vele, hogy ezáltal könnyebbé, élvezetesebbé váljanak mindennapjaik. A legtöbbjüknek ehhez támogatásra van szüksége és ki mástól kaphatnák meg ezt, mint a fiataloktól, akik beleszülettek a digitális világba. A foglalkozásokon a fiatalok is sokat tanulhatnak az idősebbektől. Az együttműködés meghatározó a személyiségfejlődésük tekintetében és olyan képességekkel vértezi fel őket, mint a kritikus gondolkodás, a komplex problémamegoldás, a kreativitás és a kommunikációs készségek.

Támogatott tartalom. A cikk a Magyar Telekom Nyrt. megbízásából a Képmás Natív Stúdió közreműködésével készült.