Svéd módszer szerint gondozza a demenciával élőket az Evangélikus Szeretetszolgálat – „A teljes élet megélésére van lehetőségük, igényeik szerint”

Hány idős, demens emberrel foglalkoznak jelenleg az Ördögárok utcai idősek otthonában? Ők milyen súlyos demenciában szenvednek, mik a tüneteik?

Az Ördögárok utcai épületben 48 személy ellátását tudjuk vállalni. Vannak, akik több tünettel, mások kevesebbel érkeznek hozzánk, jellemzően Alzheimer-, Parkinson-érintettséggel és társult betegségekkel. A nálunk töltött idő alatt – a betegség természetéből fakadóan – a tünetek erősödnek. Az állapotromlás folyamatában kísérjük őket és családtagjaikat.

Hogyan kerültek kapcsolatba a Stiftelsen Silviahemmet programjával? Mit foglal magában a képzés?

Tizenöt évvel ezelőtt a Magyarországi Evangélikus Egyház kezdeményezése keretében jártam Svédországban. Egyházunk nappali ellátás mintaprogramját dolgozta ki demens emberek számára, azért utaztunk oda, hogy megismerjünk több svédországi segítőhelyet. A képzésről a Johannita Lovagrend Segítő Szolgálatán keresztül kaptunk információt, velük partnerségben szerveztük meg a munkatársaknak szóló alapozóképzést két alkalommal. 

Ezeken két svéd szakember – akik a Silviahemmet speciális oktatásában részesültek – vezetésével a demenciáról mint betegségről és a gondozásáról esett szó. 

A gondozási feladatokat végző, a mentálhigiénés, szocioterápiás foglalkozásokat tartó kollégákk mellett a konyhai, takarítási, mosási, karbantartási, adminisztrációs feladatokat végző munkatársaink is részt vettek a képzésen a vezetőkkel együtt. A következő alkalommal a vezetők kaptak speciális ismereteket, a harmadik szakaszban pedig újra a munkatársakkal közösen képeztek minket, és a reflexióról, a munkánk nehézségeinek feloldási lehetőségeiről tanultunk.

A program fontos eleme, hogy a családtagokat is bevonják a gondozásba, ők is képzést kapnak. Ez hogyan zajlik, és hányan vállalkoztak erre most?

Az első szakaszban csak az idősekkel foglalkozó szakemberek kaptak képzést, a hozzátartozók felé ezután fordulunk. Intézményünkben ebben a hónapban indul egy beszélgetőkör számukra, ahol szakemberek segítenek a kérdéseik megválaszolásában. A családtagok bevonása elengedhetetlen, hiszen a szeretett személy az ő fókuszukban van a legteljesebben jelen, ők ismerik a múltját, a jelenét, ők kötődnek hozzá a legerősebben. Amikor csapatmunkáról gondolkodunk az ellátás során, ők ennek ugyanolyan fontos részét képezik.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Maguknak a betegeknek mire van lehetőségük?

A fizikai, szellemi, lelki, spirituális igényeik szerint a teljes élet megélésére, az intézményi keretek között is. Lakóink aktuális állapota határozza meg, milyen mértékben vesznek részt, illetve tudnak részesülni a tüneteket enyhítő ápolási-gondozási filozófiánk gyakorlati megvalósításából. A megközelítésük hangsúlyos része az úgynevezett tünetkontroll: az állapotuk éppen aktuálisan megjelenő tünetei és azok erőssége határozza meg a napi életüket.

Az étkezések számukra ugyanolyan fontos programok, mint például a filmvetítés, amelyek kapcsolódási lehetőséget adnak más emberekhez, ahol a meglévő készségeiket gyakorolni, alkalmazni tudják. 

Sok esetben a tünetek nem engedik mindenki számára, hogy egy-egy programban aktívan részt vegyenek, de a jelenlétet is nagyon fontosnak tartjuk.

Az elmúlt fél év tapasztalatai alapján hogyan változott a demens betegek gondozása?

Tudatosabbak lettünk. Van egy reflexiós csoportunk, amelynek feladata a munkánk rendszeres időközönkénti megfigyelése. Ezek különleges módszerrel vezetett találkozások, eltérnek egy hagyományos munkatársi megbeszéléstől vagy értekezlettől. Itt a munkatársak a saját tapasztalataikból, tudásukból merítve adnak egymásnak segítséget, ötletet az idősek életminőségének javítására, így a gondozással kapcsolatos dilemmákban is feloldást tudunk adni egymásnak. Fontos a segítők kiégésének megelőzése, tehát ez a svéd módszer a munkatársak lelki egészségének megőrzésére is hangsúlyt helyez. 

A fizikai környezetet is másképp alakítottuk: rugalmasabban merünk hozzányúlni egy-egy szoba berendezéséhez, a használati tárgyak elhelyezéséhez, a dekorációhoz. A fizikai környezet alakításában már nem az állandóságra törekszünk, hanem a tünetekhez igazítjuk azt. A napirend alkalmazása tekintetében ugyanezt érezzük magunkon. Könnyebben és tudatosabban kapcsolódunk ellátottjaink nehezebb viselkedéséhez is: a kóborláshoz, a kommunikációban való megakadáshoz, a hallucinációkhoz, tévképzetekhez.

Dolgozóként milyen volt részt venni a programban?

Felismerések sorozatát jelentette! Alapvetően mi is így csináltuk, vagy erre törekedtünk, de a gondozás egyes elemeinek tudatos összefűzése példaként jelent meg a tanfolyam során. Fokozta a tudatosságot, a miértek keresésének és megértésének igényét.

Mit kell tenni ahhoz, hogy a szeretetotthon akkreditációja megmaradhasson?

A Stiftelsen Silviahemmet ápolási filozófiáját kell igazolhatóan alkalmazni. 

A tünetkontroll, a csapatmunka, a családok támogatása és a kommunikáció képezik az alapokat. 

Munkatársi körben a reflexiós csoportok rendszeressége adja az erőforrást és a tudatos munkaszervezés lehetőségét a négy fókusz mentén. Az akkreditáció három évre érvényes, időközi monitorozás során győződnek meg az alapítvány munkatársai a kitűzött célok eléréséről. Három év után pedig egy újabb folyamatban mérettetünk meg.