Filmtörténeti pillanat: egy régi álmot váltottak valóra Vörösmarty figurái

A harmadik emeleti stúdióhoz baktatva emberméretű papírfigurák mutatják, jó úton járok. Megérkezve Temple Réka producer, Máli Csaba és Pálfi Zsolt rendezők fogadnak, akikkel visszaugrunk pár évtizedet az időben.

„Dargay Attila régi nagy terve volt, hogy rajzfilmet készítsen a Csongor és Tündéből – meséli Csaba, aki tanítványa volt a legendás rajzfilmrendezőnek. – A halála előtt azt nyilatkozta, ez a kedvenc műve, és nagy szívfájdalma, hogy nem készülhetett el a rajzfilm, de abban bízik, egy fiatalabb generáció valóra váltja az álmát.”

A Cinemon stúdiót, illetve Temple Rékát pár évvel ezelőtt Dargay özvegye, Henrik Irén kereste fel a film megvalósításának ötletével. „Bár Attila annak idején háromszor is beadta az ötletét a Filmközpontnak, különböző indokokkal visszautasították.” 

„Elsősorban azt kifogásolták, hogy meg kellene rövidíteni és változtatni Vörösmarty szövegét, amit nem tartottak illőnek. Ez azonban elengedhetetlen lett volna ahhoz, hogy a gyerekek is értsék” – emlékezik vissza Henrik Irén, akivel már később, a film sajtóvetítésén beszélgetek.

„Attila több figuratervet is kidolgozott, és a komplett storyboard is készen volt, amiket Irén mind megmutatott” – meséli Zsolt a stúdióban ülve.

„Sokat gondolkoztunk azon, hogy Attila hogyan készítené el ma ezt a filmet. Volt egy nagyon markáns stílusa, de az idő múlásával biztosan rá is hatottak volna a kortárs ingerek, ahogy ránk is. Ha megnézzük az ötvenes és hatvanas években készített rajzait, azok közt is látható különbség. Az első Vuk-rajzai például kicsit karikatúraszerűek voltak nagy szemekkel és orral, pálcikalábakkal, amik nem sokban hasonlítanak a ma ismert rókafigurára” – mutat rá Csaba.

A legendás rajzfilmrendezőre még gyerekként a Disney gyakorolt hatást, s később a gömbkonstrukciós Disney-rajzokat ültette át a Pannónia Filmstúdióban készített mesékbe, a saját stílusával vegyítve. Máli Csaba nosztalgiával idézi fel a nagy előd alakját. „Igazából mindent tőle tanultam, ő adta meg az alapokat. Nagyon közvetlen, emberszerető tanárom volt, aki nemcsak a rajzoláshoz és az animáláshoz értett, hanem a dramaturgiához, a festéshez, az íráshoz is.” 

Kép

Pálfi Zsolt, Temple Réka és Máli Csaba − Forrás: Cinemon Entertainment

Így lett gyermekek számára is érthető és élvezhető

A Cinemon alkotói 2020-ban kezdtek dolgozni a Csongor és Tündén – nem sokkal azután, hogy nekifogtak az immár számos nemzetközi díjjal elismert Kojot négy lelke című animációs filmjüknek, „rápihenni” tehát nem sok idejük volt. A sajtónak már ekkor beharangozták, mi készül, majd megjelentettek egy humoros előzményfilmet arról, hogyan került a három kisördöghöz a sok galibát okozó köpeny, bocskor és ostor, fokozva a várakozást.

Vörösmarty Mihály idősebbeket szólított meg drámai költeményével, Dargay Attila viszont – ahogy a legtöbb filmje esetében is – a gyermekeket kívánta megcélozni az animációs filmmel. Végül a Cinemon alkotói is úgy döntöttek, követik ebben, ehhez azonban át kellett írni az eredeti szöveget. A forgatókönyvet Balassa Krisztián jegyzi, majd a dialógusokat Speier Dávid csiszolta tovább, aki a költő több mondatát is visszahozta, azonban mai szófordulatok, poénok, kikacsintások is elhangzanak a szereplők szájából.     

Kép

Ilma és Balga − Forrás: Cinemon Entertainment

Mirigyet szeretik rajzolni a leginkább

A stúdió egyik dolgozószobájába benézve eredeti Dargay-rajzokat pillantok meg a falon. A rajzfilmrendező annak idején egy Csongor és Tünde-képregényt is tervezett, ennek oldalait látom.

„Az animáció azt jelenti, lelket önteni rajzokba, és itt épp ez történt: Dargay a '70-es években papírra vetett figurái most keltek életre” – vallja Temple Réka.

A legtöbb karakter – Mirigy, Balga, az ördögök, Kurrah, Berreh és Duzzog – ezek alapján készült el, Csongor és Tünde alakján viszont kicsit változtattak. Csongor ruhája az eredeti rajzokon a '48-as márciusi ifjak öltözékét idézi, a két rendező viszont nem akarta konkrét történelmi korba helyezni a mesét, hogy időtállóbb legyen, pláne úgy, hogy Vörösmarty a pogány kunok idejében képzelte el a történetet. Egy másik esetben a gyerekbarátabb megjelenítés vezérelte őket: a Dargay Attila rajzain kacér Ledér a moziban komikus, csetlő-botló figura.

„Megpróbáltuk továbbépíteni Attila alapjait, a mai kornak megfelelően. Ezért sem bizonytalanodtunk el egy új Csongoron és egy új Tündén, mert úgy éreztük, hogy passzolnak ahhoz a világhoz, amit ő eltervezett, de a modern jegyeket is magukon hordozzák” – magyarázzák a rendezők. Ugyanakkor nemcsak Dargay figuráit élesztették fel, hanem az egész általa is használt, magyar hagyományokra épülő animációs stílust is életben próbálják tartani. Ezen nőttek fel a szüleik és ők maguk is. „Felüdítő látvány egy rajzanimáció a sok 3D-s amerikai film mellett” – véli Pálfi Zsolt.

Az 1994 óta létező Cinemon stúdióban főleg 2D animációval alkotnak. A szintén itt készült Lengemesék plakátja mellett a falon nemzetközi mesefilmek, a Babar, illetve a Pettson és Findusz figuráit is felfedezem. Ez nem véletlen: a filmgyártó cég egy tucatnyi nemzetközi játékfilm és több száz tévésorozat epizódjainak koprodukciójában vett részt, hozzájuk kötődik a Salamon király kalandjai és a Napkirálynő is. 

A Csongor és Tünde figuráira visszatérve, a pozitív szereplők megtervezése okozta számukra a legnagyobb fejtörést. 

A rajzolásukkor óvatosan kell vezetni a ceruzát, mert elég, ha pár tizedmilliméterrel arrébb csúszik egy szem vagy száj, és már groteszk hatást keltenek. 

A karakteres jegyeket viselő gonosz szereplőknél viszont, mint a bibircsókos orrú Mirigy, bátran lehet hangsúlyozni ezeket.

Az animátorok épp ezért a negatív hősöket szeretik leginkább rajzolni, az ördögöknek és a boszorkánynak is több „rajongója” akad köztük. „Amikor kiválasztottuk, melyikük kit rajzol, az volt a fő szempont, hogy érezzék és szeressék az adott karaktert. Mindannyiuknak megvan a saját stílusa, de törekedtünk rá, hogy minden egységes legyen – ez volt a legnagyobb kihívás” – mondja Zsolt.

Kép

Kép forrása: Cinemon Entertainment

Öt-hat ember áll egy-egy szereplő mögött

Az egyes karakterek mellett az elmúlt ötven évben a gyártás módja is változott. Míg Dargay idejében még minden egyes rajzot papírra rajzoltak az alkotók, ma már elektronikus eszközök segítségével animálnak, de „ez is ugyanúgy rajzanimáció, mivel digitális ceruzával rajzolunk tabletre. Az alapmunka tehát ugyanaz, csak van benne egy plusz eszköz, de nem a számítógép animálja meg az alkotók helyett. Maga az animáció pedig épp olyan, mint a ‘70-es években” – hangsúlyozza Zsolt.  

Egy perc 1500 képkockából és (ha több réteg van) több ezer rajzból áll össze, a teljes film pedig körülbelül hat-nyolcszázezer rajzot tartalmaz. 

„Az irodalmi forgatókönyv alapján készül egy képes forgatókönyv. Ez a storyboard, amely minden egyes jelenet legalább egy képkockáját vázlatos formában tartalmazza. Látszatra úgy néz ki, mint egy képregény. Ebből összerakunk egy filmet; a képkockákat timingoljuk, tehát kitartjuk a megfelelő jelenethosszig. Ezután felvesszük a szinkronhangokat vezérhangnak és rászerkesztjük erre a filmre, majd előzörejezzük – ezt nevezzük animatiknak. Ebből dolgozik a beállításirajz-készítő és a hátteres csapat is. 

Minden egyes jelenetet le kell gyártanunk. Ez alapján az animátor megtervezi az adott mozdulatot, vázlatosan lerajzolja a kulcspózokat az adott jelenetben. 

Utána az animációt kézbe veszi egy kulcsfázis-rajzoló, aki ezt letisztázza, karakterbe hozza, kihúzza, majd befázisolja, tehát besűríti a rajzokat. Egy harmadik munkatárs kifesti, majd rákerül egy árnyékréteg. Úgyhogy egy rajz öt-hat emberen is átmegy – és a végeredmény olyan, mintha egyetlen kéz rajzolta volna” – ismerteti a munkafázisokat Zsolt.

Így még inkább érthető, miért volt ennyi időre szükség a rajzfilm gyártásához – mert míg egy nagyjátékfilmet pár hónap alatt leforgatnak, a Csongor és Tünde esetében öt évre volt szükség, hogy elkészüljön.

Pálfi Zsolt és Máli Csaba Henrik Irénnel − Forrás: Cinemon Entertainment

Őrangyal kísérte a munkát

Zsolt számítógépein meg is mutatja a rajzok különböző fázisait – a vonalrajztól kezdve a kifestett, kidolgozott hátterű képkockáig –, majd egyik kedvenc jelenetét is lejátssza, ahol a banya újabb gonosz tervet szövöget a kunyhójában a szerelmesek ellen.

De meghatározó a rendező számára az Éj Királynőjének monológja is, aki tulajdonképpen a történet fő üzenetét, az emberi lét végességét fogalmazza meg. Tünde nem hallgat rá, és a szerelmet választja az örök élet helyett, ezért az Éj Királynője a földre, a halandók közé küldi. Az apja által szobafogságra ítélt Csongor is a szerelme megtalálásáért indul hosszú útra. „A Csongor és Tünde egyfajta felnövéstörténetként is felfogható” – fogalmaz Zsolt.

„E monológ az eredeti műben azt fejezi ki, hogy az emberek élethez való joga szent és sérthetetlen. Ugyanakkor figyelembe kell venniük azt is, mit kér tőlük az Éj Királynője. Nagyon szépen jeleníti meg ezt a rajzfilm” – mondja róla Henrik Irén, aki a munkafázisokban is részt vett, többek közt a szinkronszínészek kiválasztásában és a látvánnyal kapcsolatban is tanácsokkal látta el a készítőket. 

„Ő képviselte azt a szellemiséget, amit szerintünk Attila is látni szeretett volna a rajzfilmben. Persze mi is törekedtünk erre, de Irén az őrangyalunkként ezt még jobban szem előtt tartotta” – méltatja az özvegyet Réka.

„Szerintem nélküle bele sem mertünk volna vágni egy Dargay-örökségbe” – teszi hozzá Zsolt.

Kép

Kép forrása: Cinemon Entertainment

A szinkronszínészek közt számos ismert színészt találunk: Csongort Czető Roland, Tündét Eke Angéla szólaltatja meg, míg Mirigy hangját Menszátor Magdolna kölcsönözte. Hallhatjuk továbbá Szabó Győzőt (Balga), Mikó Istvánt, Geszti Pétert és Csőre Gábort is. A filmet zenéje is erősíti, amelyért Fejér Simon Pál felelt. Az egyes szereplőkhöz különböző zene tartozik, az ördögök például egy népdalra kergetőznek. 

Dalbetétek viszont nem szerepelnek a rajzfilmben – bár felmerült az ötlet, végül elvetették, nem érezték odaillőnek. „Dargay nem szerette ezeket, a Pannóniában sem volt bevett szokás. Mi is Disney-utánzásnak éreztük volna” – magyarázza Zsolt. Egyedül Tünde rövid, „Álom, álom, édes álom...” kezdetű éneke csendül fel többször is, amellyel szerelmét ébresztgeti.

A Csongor és Tünde 2025 tavaszára véglegesedett. Az alkotók mellett engem is foglalkoztat a kérdés, vajon elnyerné-e Dargay Attila tetszését a kész rajzfilm? Henrik Irén szerint férje nagy kritikus volt a saját filmjeivel szemben is. „Még az aktuális rajzfilm díszbemutatójára tartva is azt sorolta, min változtatna még. De megszoktam tőle. És ismerjük a filmjeit – szerintem egész jók” – mosolyog. A Cinemon alkotóinak is nehéz volt útjára bocsátaniuk az elkészült animációs filmet. 

„Életünk végéig tudnánk javítani bizonyos dolgokon, de én azt gondolom, egy film úgy válik igazán emberivé és szerethetővé, ha vannak benne apró tökéletlenségek” – vallja Zsolt.  

A rajzfilmet április közepétől országszerte vetítik. A mozit nagyszabású kampány kíséri, nemsokára egy Csongor és Tünde-társasjáték és egy -képeskönyv is a boltok polcaira kerül, tudom meg. Látogatásom végén a Csongor és Tünde első jelenetét is megnézhetem, de előtte Zsolt elárul egy kulisszatitkot: maga Dargay Attila is feltűnik a rajzfilmben.