Arany-hősök a poggyászban 7. – Drégely várának legendái

Drégely vára az 1270–1280-as években épült. Élére Szondi Györgyöt nevezte ki 1544-ben az esztergomi érsek és királyi helytartó, Várday Pál. A török hódítás idején az erőd stratégiai szempontból fontossá vált Nógrád várának eleste után, és fokozatosan a bányavárosokat védő végvárak előőrse lett.

Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára 10–12 ezer fős hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor összesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából, valamint Arany János Szondi két apródja balladája alapján képzelhetjük magunk elé a háromnapos viadal részleteit. Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, amelynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái végül halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondi kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban.

Losonczi István vagy Szondi György Arany számára olyan hősök voltak, akiket kortársai elé is példaként állíthatott. Arany 1856-ban látott hozzá Szondi György önfeláldozó történetének a feldolgozásához, és így született meg később a Szondi két apródja sodró, lüktető balladája.

„Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!
Mint bástya, feszült meg romlott torony alján:
Jó kardja előtt a had rendre ledűl,
Kelevéze ragyog vala balján.”

„Rusztem maga volt ő!... s hogy harcola még,
Bár álgyúgolyótul megtört ina, térde!
Én láttam e harcot!... Azonban elég:
Ali majd haragunni fog érte."

„Mint hulla a hulla! veszett a pogány,
Kő módra befolyván a hegy menedékét:
Ő álla halála vérmosta fokán,
Diadallal várta be végét.”

A vár és környéke tele van legendákkal, ezek egyike a Varga-tó legendája. A vár közelében lévő egykori tó az ott lakó vargától kapta nevét, aki a várbelieknek bőröket készített. A néphagyomány úgy tudja, hogy ő árulta el a várat a törököknek. A rege szerint az áruló varga felkereste az ostrom legelső napján Ali pasát, és felajánlotta, hogy kellő jutalom ellenében elárulja a vár legsebezhetőbb pontját, a legkönnyebben bevehető részét. A pasa megígérte, hogy jutalomképpen annyi aranyat ad a vargának, amennyi a bőrébe belefér. Az áruló a török tüzéreket felvezette a közeli Kecskehegy csúcsára, ahonnan a legeredményesebben tudták tűz alatt tartani az amúgy is omladozó falakat. A várat így könnyűszerrel bevették a törökök. Az ostrom végén, amikor Szondi György várkapitány levágott fejét Ali pasa elé vitték a janicsárok, alázatos hajlongások közepette megjelent az áruló is. Ali pontosan betartotta a szavát, pontosan annyi aranyat adott a vargának, amennyi a bőrébe belefért: elevenen megnyúzatta az árulót, bőrét telerakta arannyal, a holttestet pedig a Kecskehegy alatti tóba dobatta. A tónak később Varga-tó lett a neve.

A Szondi emlékút része egy barlangtúra is. Drégelypalánk szomszédságában, Hont-Csitár kegyhelye közelében található egy ismeretlen eredetű barlang, amely Drégelyvár irányába mutat. A labirintusszerű, valószínűleg emberi kéz által képzett földalatti folyosó ismeretlen korú és ismeretlen rendeltetésű. Az alagút sokak fantáziáját megmozgatta. Drégely vára közelében is erősen tartja magát az a hiedelem, hogy a Szondi-alagút összeköttetésben áll a várral. A legenda szerint ezen a titokzatos alagúton jártak át imádkozni a várban lakók a csitári kápolnához.

A Szondi emlékútról, a túrákról és a vár történetével egybefonódó legendákról az érdeklődők a www.dregelyvara.hu oldalon olvashatnak bővebben.

Az Aranyok Aranya ismeretterjesztő sorozat részei 8 napig, március 2. és 9. között csak a kepmas.hu-n érhetőek el Arany János születésnapjának évfordulója alkalmából. Az epizódokat itt tekintheti meg.