„Volt egyszer egy rádió…” – Tíz emlékmozaik a Szabad Európa Rádió történetéből

1. Zárt ajtók, becsukott ablakok mögött, halkra állítva 42 évig hallgatták vagy próbálták kiszűrni a szavakat, mondatfoszlányokat a hallgatók a zavaró adók zúgása mögül. Voltak olyan lelkes hallgatók, akik egy külön „szabad európás” rádiókészüléket tartottak állandóan a rövid hullámú hullámhosszaira állítva.
A Szabad Európa Rádió nemcsak Európa, de a második világháború után a szabad világ rádiója is volt. Népszerűségét jól példázza, hogy bár a nemzetek nyelveit nyilván nem értették, a SZER zenei műsorait például a bajor fiatalok is hallgatták, mondván, „ha annyira zavarják, jónak kell lenniük”.

Kép

A Szabad Európa Rádió müncheni székházának főbejárata 1980-ban – Fotó forrása: Fortepan

2. A Szabad Európa Rádió több mint negyvenéves működése tele van olyan eseményekkel, amelyekről kevesen tudnak. Ilyen, hogy kezdetben egy görög hajóról sugározták a magyar adást. 

Vagy hogy 1981-ben kelet-európai titkosszolgálatok pokolgépet helyeztek a rádió egyik épületéhez. 

A műveletet a hírhedt „Carlos, a Sakál” és egy román hírszerző tiszt irányította. A robbanásban négy munkatárs súlyosan megsérült. A titkosszolgálatok nem felrobbantani akarták a rádiót – ez sikerült –, hanem elnémítani szerették volna, az viszont nem sikerült. Ehhez személyes tapasztalat is fűz. Amikor 1981-ben felvettek a rádióhoz, már kijelölték az irodámat Münchenben, de még Londonban voltam, amikor a székház elé helyezett pokolgép felrobbant, és az épület egy részét romba döntötte. Így hat hónapig, amíg újjáépítették a helyiségeket, egy másik részlegnél helyeztek el vendégként. 

Kép

A Szabad Európa Rádió müncheni épületének részlete az 1981-es pokolgépes rongálás után – Fotó forrása: pressroom.rferl.org

3. A SZER csak a tényeket közvetítette egy szigorúan meghatározott belső cenzúra alapján – éppen ezért, a valós tények közlése miatt akarták elnémítani. A kelet-európai szocialista rezsimek technikailag zavarták és fizikailag is támadták a rádiót, a munkatársak és családtagjaik ellen is támadásokat, emberrablásokat és gyilkosságokat hajtottak végre. Nem volt veszélytelen feladat a SZER munkatársának lenni az 1950-es években, de később sem. A munkatársak a kelet-európai országokba soha, még rokonaik temetésére sem utazhattak vissza. A vasfüggöny mögött élő rokonaikat pedig nem engedték ki Nyugatra. A mikrofon előtt dolgozó munkatársaknak mind volt írói vagy művésznevük a saját védelmük érdekében, ám az álnevekkel a kommunista hatóságokat nem lehetett félrevezetni, mert a rádiónál voltak beépített embereik, akiktől megtudták, ki kicsoda. 

Volt olyan „szabad európás”, akit elraboltak, és olyanok is, akiket meggyilkoltak. 

A rádió munkatársainak itthon élő családtagjait sem kímélték. Így például kitelepítették a szerkesztő Czupy Bálint családtagjait.

4. A mai napig viták folynak arról, hogy a SZER-nek milyen szerepe volt az 1956-os forradalomban. Biztattak-e fegyveres ellenállásra? Hitegettek-e amerikai katonai beavatkozással? Fel tudták-e mérni, hogy szavaiknak mekkora súlya van? A szigorú gyártási kézikönyv meghatározta, mit és hogyan kell tenni, hogy ne izgassa a program a hallgatókat, és határozottan ne biztassa őket menekülési kísérletre. 

5. A BBC, az Amerika Hangja, a Deutsche Welle, a Vatikáni Rádió és más nyugat-európai adók naponta néhányszor, pár percben elhangzó magyar nyelvű híreivel szemben a SZER több hullámhosszon egész napos programot sugárzott. 

6. Az 1951-től Münchenben működő SZER nem csak a rádió hullámain keresztül érte el a vasfüggöny túlsó oldalán lévő országok lakosságát.

Léggömbök segítségével különféle röplapokat és dokumentumokat is átjuttatott. 

A kommunizmussal szembeni belső ellenállás fokozása érdekében indította meg a léggömbakcióit: „A lakosságot állandóan emlékeztetni kell arra, hogy nem demokratikusan választott vezetőik, hanem idegen uralom emberei kormányozzák őket. Folyamatosan terjeszteni kell a nyugati világ társadalmának eszméit, a szabadság és emberiesség gondolatát.” 
A magyar kommunista vezetés a röplapokat begyűjtötte. Arra is volt példa, hogy egy Hódmezővásárhely környékén élő gazda 1954-ben izgatásért két évet kapott, mert a tanyáján röplapokat találtak. 

Kép

Szórólapokat szállító léggömböket töltenek fel a Szabad Európa Rádió munkatársai (1954)
- Kép: Fortepan

7. Márai Sándor, aki egy ideig szintén a rádió munkatársa volt, a Szabad Európa Rádiót a berlini blokádkor beindított légi hídhoz hasonlítva „szellemi légi hídnak” nevezte. Az adás 1951-es beindítása és az 1993. október 31-i leállítása között Magyarországon nem sok olyan család volt, ahol rövidebb-hosszabb ideig ne hallgatták volna. Akár a politika iránt érdeklődő idősebbek, akár a nyugati zenét kedvelő fiatalok rendszeresen bekapcsolták a SZER műsorait. A hallgatók, jelezve, hogy helyi adónak tekintik, Soroksárnak becézték. 

A lehallgatók pedig uszító, ellenséges rádiónak tekintették, ezért maguk között kémközpontnak nevezték. 

8. A SZER nemcsak hírekkel és változatos műsorokkal szórakoztatott. Monitoringrészlege rögzítette a Kossuth és a Petőfi Rádió anyagait. A szerkesztőségbe naponta megérkezett az összes Magyarországon megjelent sajtótermék, így a SZER, bár fizikailag nem volt Magyarországon, állandó jelenlétével az éterben alternatív rádióként működött. Műsoraiban rögtön szembeállította a magyar médiában elhangzott, leírt adatokat a valósággal.

9. A Szabad Európa Rádió az amerikai külpolitika legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze volt. A munkatársak meggyőződésből azért dolgoztak, hogy a Szovjetunióban és Kelet-Európa országaiban megvalósuljon vagy visszaálljon az elveszett demokrácia, ezáltal a maguk munkanélküliségéért dolgoztak. A rádió bezárásával munkanélkülivé is váltak. Amikor 1993. október 31-én a SZER beszüntette magyar adását, a munkatársak közül sokan még messze voltak a nyugdíjtól, de Kelet-Európához kötődő nyelvi képzésükkel és tudásukkal Nyugat-Európában már nem tudtak elhelyezkedni. 

Voltak, akik az életük értelmét jelentő rádió elvesztését nem tudták feldolgozni. 

Ilyen volt a magyar producer és hírolvasó K. T. esete. Feleségével nézték a tévé esti híradóját. Felesége már álmos volt, K. T. így szólt: „Menj, feküdj le, angyalom, én még megnézem a sporthíreket.” Amikor az ajtó becsukódott, szájába vette a pisztolyát, és főbe lőtte magát. 

10. Az ötvenes évek óta megváltozott a világ. Nagyhatalmak gyengültek, szétestek, eltűntek, más országok megerősödtek. A SZER beszüntette ugyan a műsorai magyar nyelvű sugárzását, de nem szűnt meg működni. A rádió eredeti célkitűzését megtartotta, továbbra is a demokratikus fejlődést próbálja segíteni azokban az országokban, ahol az amerikai vezetés megítélése szerint az egyáltalán nem vagy nem megfelelően működik. Ma 32 nyelven sugároz, ezek közül 18 muszlim ország, köztük Afganisztán, Irán és Irak.

 „Kedves Hallgatóink Magyarországon, a Kárpát-medencében, szerte a világon. Több mint 42 éven át tartó folyamatos működés után a Szabad Európa Rádió magyar osztálya számára elérkezett a búcsúszó... Sokan fogják vitatni, miért éppen a magyar osztály működését szüntették be elsőként a térségben. Milyen szerepet játszott a döntésben Amerika elfordulása Európától, Magyarország washingtoni megítélése […] A különböző politikai pártok közmegegyezéssel biztosítanák az otthoni megszólalás lehetőségét rádiónknak. A gyűrődést folytatnók, de mint mondtam, ez most a búcsú, amiben az érzelmeknek is szavuk van. A napi munka sodrásában sohasem beszéltünk arról – miért is beszéltünk volna –, hogy mit jelentett nekünk, Nyugaton élő újságíróknak ennél az intézménynél dolgozni. Jelentett elsősorban és mindenekelőtt szolgálatot. A tőlünk több száz kilométerre élő meggyötört, leigázott, de a küzdelmet és önmagát soha fel nem adó nép szolgálatát, amelytől lélekben sohasem szakadtunk el. Voltak azután életformák, amerikai intézménynél, Németországban, nemzetközi környezetben magyar voltunkat megőrizni, miközben a magyar demokratikus értékeket [...] A magunk szerény eszközeivel küzdöttünk Magyarország felszabadulása, demokratikus átalakulása [...] Az Önök számára sem volt közömbös az a tudat, hogy van külföldön egy maroknyi magyar publicista, újságíró, akik Önök helyett is kimondhatják azt, amit odahaza elhallgatnak, akik óvják a történelmet, a hagyományt. Hiányozni fognak nekünk… Sok szép emlékünk van. Isten Önökkel.” (Ribánszky László, a Magyar Osztály főszerkesztője. Az érthetetlen szövegrészek kipontozva – a szerk.)

„A Szabad Európa és a Szabadság Rádiók ebből az épületből sugározták a szabadság üzeneteit a vasfüggöny mögött élőknek. Miután 1995-ben az adót Prágába helyezték át, ma a létesítményt a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem kutató- és előadóközpont használja” – áll az egykori müncheni székház főbejárata előtti járdába süllyesztett bronz emléktáblán.

Források: 
Történelem – 2023. július 28.
Szabad Európa Rádió: Utolsó percek 1993
Borbándi Gyula: Magyarok az Angol Kertben
Simándi Irén: Magyarország a Szabad Európa Rádió hullámhosszán 1951–1956
Lázár Ádám archívuma