Takarmánygyártól a Székely Csürkéig – hogyan kerül ízletes csirkehús az asztalra?
Gyergyószentmiklóson született, Kolozsváron tanult, ma már Románia legnagyobb és legmodernebb takarmánygyárát vezeti, pár éve a csirkehúspiacra is belépett az általa vezetett cégcsoport. A közgazdász végzettségű Laczkó Dénes munkája mellett évek óta leendő fiatal vállalkozókat mentorál. Mi a titka az egészséges takarmánynak? Hogyan kerül a nagyüzemből jó minőségű csirkehús a boltok polcaira? Erről is kérdeztük.
Cégvezető a Hargitáról
Székelyföld szívében, Gyergyószentmiklóson született, ma már Kolozsváron él a családjával, de munkájából adódóan sokat utazik, Szatmárnémetitől Marosvásárhelyen keresztül Brassóig. Laczkó Dénes az UBM Feed Romania, keleti szomszédunk legnagyobb takarmánygyártó vállalatának ügyvezető igazgatója. Ezzel párhuzamosan a Poultry Investment nevű cégcsoportot is irányítja, amely csirketenyésztéssel, keltetéssel, neveléssel és vágással, majd a láncolat végén csirkehús-értékesítéssel foglalkozik. A fiatal közgazdász 2012-ben végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Nem tudatosan, sokkal inkább véletlenül került bele a mezőgazdaságba, állattenyésztésbe.
Karrierjét az autóalkatrész-ágazatban kezdte, ahol hamar vezető lett, később nyitott a gabonakereskedelem, a takarmánygyártás, majd a csirkehúspiac irányába.
„Románia mezőgazdasági nagyhatalom: több mint 30 millió tonna gabonát termel, ennek nagy részét külföldre szállítja, viszont feldolgozó-kapacitás hiányában a hozzáadott értéket importálja. Azaz exportáljuk a gabonát, és visszaimportáljuk a takarmányt. Ez az állattenyésztésre is igaz: élő állatként viszik ki őket, de modern vágóhidak hiányában a feldolgozott húst be kell hozni az országba” – magyarázza. Erre a helyzetre kerestek és találtak megoldást Erdélyben. Sokáig Magyarországról szállították a takarmányt, de azt vették észre, igény lenne rá, hogy helyben gyártsanak. A takarmánygyárat a magyarországi UBM-csoporttal közösen építették, így fele-fele tulajdonban van. Az üzem 2019-ben nyitotta meg kapuit a Marosvásárhely melletti Kerelőszentpálon.
„Jobban hízik a baromfi, a sertés”
Románia legnagyobb, legmodernebb takarmánygyárát működtetik Kerelőszentpálon. Baromfi, sertés és kérődző haszonállatok számára készítenek takarmányt. Óránként 30, évente 220 ezer tonnát termelnek. Mindezt meglepően kevés munkaerővel: az üzemben 46 munkatárs dolgozik, közülük 17-en a gyártásban. Egy műszakot három ember visz: egy operátor, aki számítógép előtt vezérli a gyártást, és két másik segédmunkás. Heti hét nap, 0–24 órában működik a teljesen automatizált termelés.
„Európában a top öt üzem között helyezkedik el” – mondják a létesítményről, és ezt Laczkó Dénes is megerősíti. Kiemeli, nemcsak prémium minőségű takarmányt gyártanak, hanem szaktanácsadást is biztosítanak, vagyis kimennek, és helyben, a telepen segítik a gazdákat. Kis háztáji gazdaságok, de profi nagyüzemi állattenyésztők is a vásárlóik között vannak.
„Mikor lesz elégedett a vevő? Ha jobban hízik a baromfi, a sertés. Ebben rekordot értünk el a román baromfitelepek között, a mi takarmányunkkal lettek a legjobbak a telepi eredmények” – hangsúlyozza az ügyvezető. Laczkó Dénes szerint a mai napig rengeteg negatív mítosz él a köztudatban a nagyüzemi állattartásról, például hogy a csirke biztos antibiotikummal és hormonnal kezelt.
Mint fogalmaz, az emberek az egészséges életmódot általában a háztáji kapirgáló csirkével kötik össze, holott szerinte már a nagyüzemi termelés is képes ugyanolyan minőséget előállítani.
„Mi gabonát, azaz búzát, kukoricát, valamint napraforgó- és szójadarát használunk, ebből vitaminok, ásványi anyagok hozzáadásával kész tápot csinálunk, amitől egészségesen fejlődik a csirke. Nincsen benne semmi titok, semmi hormon, semmi gyógyszer” – szögezi le. Emellett az egész termelés környezetbarát folyamat, a napenergiát hasznosítják, emellett nullához közelít a károsanyag-kibocsátásuk.
Tojás, tyúk, Székely Csürke
Amikor látták, hogy a takarmánygyár bevált és jól működik, két éve úgy döntöttek, ne csak más csirkéit etessék a magas minőségű takarmánnyal, hanem legyen sajátjuk is. Így jött létre a Poultry Investment.
Keltetőből a polcokra
A Poultry Investment 820 főt foglalkoztat. Két telepen nevelik a tyúkokat, kakasokat, ahonnan a tojások két keltetőbe kerülnek. Évente 15 millió napos csibét állítanak elő, 13 telepen nevelik őket vágósúlyra, onnan pedig két vágóhídra kerülnek. A folyamat végén pedig évi 25 ezer tonna csirkehúst állítanak elő.
Az ízletes csirkehús nagyobb része áruházláncokba, kisebb része a saját boltjaik polcaira kerül. Ráadásul két saját márkával vannak jelen a piacon: az erdélyi magyarok Székely Csürke (Székelyföldön így hívják a csirkét – a szerk.), a román vásárlók pedig Puiul de Craiesti (Királyfalvi Csirke) néven találkozhatnak termékeikkel a polcokon. A Székely Csürke már egész Székelyföldön kapható, és Erdély több területén is terjeszkednek majd. Nálunk, Magyarországon is jelen vannak néhány üzletláncban, de további bővülés a terv.
Laczkó Dénes mindennapjai a takarmánygyár, a vágóhidak és a különböző céges telephelyek közötti ingázással telnek.
Ugyanakkor fontos helyet foglal el az életében a tehetséggondozás is, ezért a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen szakkollégiumot alapított.
Az évfolyamok legtehetségesebb diákjait választják ki, akiknek az egyetemi elméleti oktatáson túl gyakorlati tapasztalatot próbálnak nyújtani. Idén pedig már harmadik éve aktív résztvevője a Nemzetpolitikai Államtitkárság által szervezett Erdélyi Mentorprogramnak is. Minél több leendő határon túli vállalkozónak igyekszik átadni a tudását.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>