Egy királynő, akit egy másik királynő fejeztetett le – Stuart Mária sosem lelt nyugalomra
A világtörténelem egyik leghíresebb párharca volt Stuart Mária és I. Erzsébet egész életen át tartó konfliktusa. Bár soha nem találkoztak, ellenségeskedésük mindkettőjük életét meghatározta.
Stuart Mária mindössze hatnapos volt, amikor 1542-ben meghalt az édesapja és ő lett Skócia királynője. Mindeközben Angliában a kilencéves Erzsébet annak tudatában töltötte mindennapjait, hogy édesanyját, Boleyn Annát lefejeztette édesapja, és ki lett zárva az öröklésből.
Míg Erzsébettől mindent elvettek élete kezdetén, Mária már a bölcsőben is királynő volt.
Stefan Zweig osztrák író történelmileg nem teljesen hiteles Stuart Mária-életrajzában pontosan ezt tartja a királynő végzetének: „Már a kezdet kezdetén beteljesedik rajta életének törvénye, hogy mindent túlságosan korán és megértő öröm nélkül kap a sorstól ajándékul.”
Még dajkák ringatták a kislányt, amikor megkezdődtek a tárgyalások a jövőjéről. Mária apai ágon VII. Henrik király dédunokája volt, így igénye lehetett az angol trónra is. VIII. Henrik fia számára szerette volna megszerezni a kislányt menyasszonynak, azonban ehelyett a francia trónörökösnek ígérték oda. Az édesanyja ugyanis Guise lány volt, egy nagy hatalmú és a francia történelemben véres szerepet játszó család tagja. A kislány mindössze öt esztendeig élt Skóciában, majd Franciaországba küldték. Mária így ifjúsága meghatározó éveit Franciaországban töltötte – miközben rokona, Erzsébet a túlélésért küzdött az intrikákkal teli angol udvarban, ő a francia király protekcióját élvezte. Dr. Linda Porter történész a skót királynőről írt cikkében leírja, hogy bár védelmezte őt a francia uralkodó, bábuként is használta, és szándékosan erősítette benne, hogy jogcíme van az angol trónra is.
Egy fiatal özvegy
A francia trónörökös beteges fiú volt, de 1558-ban, amikor Mária mindössze 15 éves volt, megtartották az esküvőt a Notre-Dame-székesegyházban. Porter leírása alapján a korabeli szemtanúk szerint Mária túlragyogta a sápadt, alacsony herceget.
Azonban az esküvő után gyorsan tragikus események sorozata következett: először meghalt apósa, a francia király, Mária azonban csak egy évig volt francia királyné, ugyanis egy évvel később férje is meghalt.
Így Mária 1561-ben kénytelen volt visszatérni Skóciába, mert a király gyermektelen özvegyeként nem volt már helye a francia udvarban. Azonban Skócia sok szempontból idegen terep volt neki, ahol a katolikus királynővel nem túl barátságos protestáns lordok uralkodtak. Stuart Mária művelt fiatal nő volt, de az államügyekhez nem volt érzéke. A BBC skót királynőről szóló podcastjében a történészek megvitatják, hogy Mária legnagyobb hibája az volt, hogy nem megfelelő emberekkel vette magát körül. Vele ellentétben I. Erzsébet uralmát zseniális és minden hájjal megkent tanácsadói erősítették meg, élükön Francis Walshinghammel, aki az angol uralkodó kémhálózatát is irányította.
Stuart Mária hasonló dilemmával állt szemben, mint I. Erzsébet: ha biztosítani akarta az öröklődést, férjhez kellett mennie. Azonban olyan férjet kellett választania, aki nem veszélyezteti a hatalmát. Az angol és a skót királynő rivalizálása azután kezdett élessé válni, hogy Mária visszatért Skóciába. A két nő rendszeresen levelezett, és bár a felszínen barátságosnak tűnt a viszonyuk, a felszín alatt drámai összecsapás készülődött. Nemcsak női versengésről volt szó, bár Tracy Borman brit történész leírása szerint ez is része volt a történetnek, Erzsébet ugyanis féltékeny volt fiatalabb, szép rokonára. De a párharc igazi oka az volt, hogy a protestáns Erzsébet felett ott lógott egy katolikus lázadás lehetősége, és Mária, a katolikus királynő, ráadásul egy angol király dédunokája állandó veszélyt jelentett a hatalmára. Erzsébet jó viszonyt ápolt Mária bátyjával, Stuart Jakabbal, Moray grófjával, aki a skót király törvénytelen fia volt. Moray volt Mária egyik fő tanácsadója.
Egy végzetes házasság
Erzsébet királynő meglepetésre és némi megrökönyödésre saját szerelmét, Robert Dudley-t ajánlotta Máriának vőlegénynek. A skót királynő azonban Lord Darnley-t választotta férjéül, akinek a vérvonalában volt skót és angol királyi vér is. Darnley jóképű volt, és egyes leírások szerint Mária teljesen el volt bűvölve a fiatalembertől, aki még a huszadik életévét sem töltötte be.
Azonban a házasságkötés után a vonzalom hamar kihunyt, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az éretlen és rossz természetű fiú király akar lenni.
Kate Williams történész cikkében leírja, hogy Mária már terhes volt, amikor a férje szövetkezni kezdett ellene a skót lordokkal. Az állapotos királynő szeme láttára meggyilkolták legfőbb tanácsadóját, David Rizziót. A gyilkosságot követően azonban a gyenge Darnley elárulta a lordokat, akik az összeesküvést szervezték.
Stuart Máriának ilyen körülmények között kellett megszülnie a fiát 1566-ban. A fiatal királynőnek diadalmas pillanat volt ez, diadal a gyermektelen és férjtelen Erzsébet felett is. Azonban házassága alig egy év után máris romokban hevert, még a válás is szóba került. Hogyan is bízhatott volna meg egy férjben, aki házasságuk első évében már összeesküvést szőtt ellene? Válás helyett azonban drámaibb dolog történt, ugyanis néhány skót lord nem várta meg, hogy Mária döntsön, hanem meggyilkolták Darnley-t. A mindössze húszéves férfi házát felrobbantották, de a holttest a ház udvarán hevert, és egyértelműen látszott, hogy az áldozat nem a robbanásban halt meg, hanem megfojtották. A királynő a hírre teljesen összeomlott, ami a legtöbb történész szerint arra utal, hogy nem vett részt a konspirációban.
Minden összeomlik
A Darnley elleni merénylet egyik vezető alakja és Mária egyik fontos szövetségese James Hepburn bothwelli gróf volt. Ő a gyilkosságot követő káosz hónapjaiban tőrbe csalta a királynőt, és valószínűleg meg is erőszakolta. Stuart Mária terhes lett, így kénytelen volt hozzámenni a skót nemeshez (később elvetélt). Linda Porter történész leírja, hogy a filmekben és regényekben gyakran úgy ábrázolják, mintha Mária őrülten szerelmes lett volna Hepburnbe, és részt vett volna második férje meggyilkolásában. Zweig is drámaian ecseteli életrajzában ezt az állítólagos viszonyt, azonban Porter szerint nincs bizonyíték erre a szerelemre.
Bár a gyilkossági tárgyalás során előkerültek olyan levelek, amelyek elvileg a királynő és Hepburn közötti házasságtörő kapcsolatot bizonyították, a történészek szerint ezek hamisítványok voltak.
A skót lordok nem értékelték, hogy Hepburn a trónra tört, és ellene fordultak. Mária féltestvérének vezetésével legyőzték őt és a királynő seregeit. Hepburn Dániába menekült, ahol elkapták és börtönbe vetették. Mária testvére, Stuart Jakab, Moray grófja nem sok jóindulatot mutatott húga iránt, a királynőt Lochleven várába záratta, és fia javára lemondatta őt a trónról. Stuart Mária megszökött ugyan Lochlevenből, de a trónját nem tudta visszaszerezni, és meglepő módon Angliába menekült, ahol Erzsébet segítségét kérte. Erzsébet azonban nem segíthetett neki, először is, mert egy gyilkosság gyanúja lógott a skót királynő felett, másodszor pedig mivel veszélyt jelentett volna a saját hatalmára. Az angol királynő házi őrizetbe helyeztette rokonát, aki egészen 1586-ig így élt. Thomas Cogswell könyvében leírja, hogy Mária fia, Jakab úgy nőtt fel, hogy teljesen idegen volt számára az édesanyja. Stuart Mária szeretett volna visszatérni a hatalomba, s az évek során egyre keserűbb lett.
Erzsébet királynő uralkodása alatt rendszeresek voltak ellene a gyilkossági kísérletek. Édesanyja miatt sokan nem tartották őt legitim uralkodónak. 1586-ban egy Anthony Babington nevű katolikus férfi spanyol támogatással tervet szőtt Erzsébet megölésére. Stuart Mária levélben fejezte ki támogatását az összeesküvés iránt, amely őt juttatta volna trónra, nem is sejtve, hogy Walsingham, Erzsébet kémfőnöke figyeli a levelezését.
Máriát letartóztatták, és elítélték árulásért, azonban az angol királynő sokáig húzta az időt, hogy aláírja saját rokona, egy felkent királynő halálos ítéletét.
Tracy Borman szerint ez a gyötrődés nem csupán színjáték volt. Végül Erzsébet aláírta az ítéletet, de igyekezett úgy tenni, mintha ez „véletlenül” történt volna. 1587. február 8-án lefejezték Stuart Máriát: ez a drámai vég az írók és költők kedvencévé tette a skót királynő alakját. Erzsébet ugyan életében győzedelmeskedett Mária felett, végül a skót királynő fia, Jakab örökölte az angol trónt.
Források:
Borman, Tracy: The Private Lives of the Tudors, Hodder, 2016
Cogswell, Thomas: James I, Penguin Monarchs, 2019
Porter, Linda. „Mary, Queen of Scots: your guide to her life and times” History Extra, https://www.historyextra.com/period/tudor/mary-queen-of-scots-life-death-rule-facts-biography/
Williams, Kate. „Who betrayed Mary, Queen Of Scots?” History Extra, https://www.historyextra.com/period/elizabethan/who-betrayed-mary-queen-of-scots/
Zweig, Stefan: Stuart Mária, Gondolat, 1965, Fordító: Dr. Kelen Ferenc
BBC, In Our Time podcast, Mary, Queen of Scots, 2017
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
