„Ma is emlékszem arra a pillanatra, amikor gimnazista koromban rádöbbentem, hogy az anyukám nemcsak anya, nemcsak azért van, hogy kiszolgáljon, szeressen, mellettem legyen.” –...
Kedves, fekete szemű kislány – így mesélt róla valamikor a hetvenes évek közepén, egy radió felvétel szünetében édesapja, Huszárik Zoltán. Aztán teltek az évek...
Amikor ifjú házasokként egy ismerős családnál vendégeskedtünk, arra lettünk figyelmesek, hogy a szomszéd szobában játszó hároméves kisfiú úgy káromkodik, mint egy kocsis. Az is...
„A színészi játékomat mint imádságot másokért ajánlom fel. Valakiért, aki közel áll hozzám, esetleg együtt dolgozom vele, vagy valakiért, aki meghalt. Amikor a színpadra...