Építészeti kuriózum vagy mérnöki hiba? – 850 éve rakták le a pisai ferde torony alapkövét
Évente ötmillió turista keresi fel, és ha jártunk már Pisa városában, valószínűleg lapul otthon olyan fotónk, amelyen a ferde tornyot „tartjuk”, vagy virtuálisan nekitámaszkodunk. Az építés 1173 augusztusában indult, de már a munkálatok elején dőlni kezdett az építmény. Az évszázadok során sokan, sokféleképpen próbálkoztak a kiegyenesítésével, még az olasz diktátor, Mussolini szemét is szúrta a szabálytalan torony. De miért nem omlott össze a súlyos fölrengések következtében? És hány lépcsőfokot kell megtenni, hogy feljussunk a tetejére? 850 éves Olaszország egyik leghíresebb látványossága.
Ősi etruszk szentély helyén épült
Pisa a 12. században a térség egyik legjelentősebb hatalma volt, versenyben például a ligúriai Genovával és a toszkán Firenzével. Ezért megengedhette magának azt a luxust, hogy hatalmas katedrálisa és annak keresztelőkápolnája mellé még egy külön harangtornyot is építtessen. A Dóm tér harmadik legidősebb épületének alapkövét aztán – főként a hívek és a városi tanács adományainak köszönhetően – 1173. augusztus 9-én rakták le, ám a város viharos történelme miatt 200 évre volt szükség ahhoz, hogy teljesen elkészüljön. Az építés első időszaka körülbelül az 1185-ös esztendőig tartott, amikor a mérnökök – vélhetően Guglielmo és Bonnano Pisano – tervei nyomán elkészült az épület alapozása.
A tervezők a kő mellett javarészt toszkán – carrarai – márványt használtak.
Az első négy emelet a 12. század végén, a következő három a 13. században készült el, a harangtornyot pedig a 14. században építették hozzá. Aki azt gondolja, hogy kuriózumként direkt építették ferdére, annak csalódnia kell, de erről majd később… A világ egyik legismertebb turistalátványossága helyén egykor a rómait megelőző etruszk korszak szentélye állt. Az etruszk vallás kiemelkedő eleme volt a jóslási szertartás: az élet fontos pillanataiban – hadviselés, kereskedelmi döntések, de akár a személyes élet meghatározó lépései előtt is – jósoltatni jártak az emberek. Egy ilyen ősi, kijelölt térben építették aztán fel a pisai dóm harangtornyát.
Kísérletezett-e Galilei a ferde toronynál?
Galileo Galilei Pisában látta meg a napvilágot 1564-ben. Az itáliai fizikus-csillagász állítólag a toronynál végezte a leeső testek fizikájával kapcsolatos kísérleteit, mégpedig úgy, hogy különböző tömegű tárgyakat dobált le a magasból. Azt akarta bizonyítani, hogy a szabadesés sebessége nem függ a test tömegétől. A történet valószínűleg csak legenda, ugyanis a valóságban Galilei lejtőn kísérletezett leguruló golyókkal, amivel azt tudta bizonyítani, hogy a leguruló vagy szabadon eső golyók a tömegüktől függetlenül gyorsulnak. Az ő zsenije kellett ahhoz, hogy rájöjjön: a lejtőn guruló golyó ugyanúgy viselkedik, mintha szabadon esne, viszont így lassított film módjára, könnyebben megfigyelhetők az események.
Előny vagy hátrány az „ingoványos föld”?
A torony nem sokkal az építése kezdete után váratlanul dél-délkeleti irányba dőlni kezdett a laza talajréteg és a rosszul lefektetett alapok miatt. „A két építésznek csekély tudása volt arról, milyenek a pisai alapzatok, így mielőtt elértek a torony feléig, az az egyik irányba meghajlott. A függőlegeshez képest hat és fél karhossznyira dőlt el” – így magyarázta művében a 16. század közepén Giorgio Vasari festő-építész a történteket.
Végeredményben Itália egyik legérdekesebb és leghíresebb épülete a mérnöki hibák révén lett olyan, amilyen.
Dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, ennek ellenére négy pusztító földrengést is túlélt épségben 1280 óta. Az olasz város neve egyes feltevések szerint a görög „ingoványos föld” jelentésű kifejezésből ered, és a városban nemcsak a torony ferde, hanem – ha nem is ennyire feltűnően – a San Michele dei Scalzi-templom és a San Nicola-templom harangtornya is, és süllyed maga a katedrális is.
A megdőlt építmény a történelem során sokak szemét zavarta, különféle, sokszor képtelen módokon próbálták „kiegyenesíteni”. Amikor az építők már az építés idején tapasztalták, hogy az egyik oldalán besüppedt alatta a mocsaras talaj, először a talajvíz elszivattyúzásával akarták megszilárdítani a puha földet, de ez katasztrofális eredményt hozott, a torony azonnal 20 centiméterrel dőlt meg. Utána úgy döntöttek, hogy a dőlés oldalán magasabbra, az ellenkező oldalon alacsonyabbra építik az egyes szinteket. A végeredmény így sem lett egyenes, győzött a mocsár, majd miután a torony elkészült, tovább ferdült.
A 20. század első felében az olasz diktátor, Benito Mussolini akarta kiegyenesíttetni úgy, hogy betont fecskendeztek a lágy talajba, de ez is csak rontott az állapotán.
A második világháború idején az amerikaiak majdnem minden pisai tornyot leromboltak, ezt tervezték a ferde toronnyal is, de egy utolsó pillanatban érkezett parancs megakadályozta a rombolást. Később voltak, akik óriási léggömbökkel akarták „lábra állítani”, máskor pedig egy kínai szakember azt javasolta, hogy szedjék szét több ezer darabra, azután építsék fel újra. Az 1980-as években a dőlés mértéke már több mint négy métert tett ki.
A torony és a „hózentrógerek” esete
Az építmény megőrzése és megújítása halaszthatatlanná vált, így Olaszország nemzetközi segítséget kért és kapott is, az összeállított csapat pedig húsz év előkészület után munkához látott. 1990 elején lezárták a tornyot a nagyközönség elől. A felújítás korántsem volt zökkenőmentes: először a harangok leszerelésével csökkentették az épület terhelését. Azonban amikor hozzá akartak látni a földfelszín alatti betonozáshoz, a torony váratlanul megmozdult, és egy egész milliméterrel – a korábbi éves átlaggal – még tovább ferdült. A munkálatok során ezért vastag acélkötelekkel, amiket az olasz sajtóban hózentrógerekként, nadrágtartókként emlegettek, kellett „megtartani” a 800 éves emlékművet. Az iszapos talajból pedig leszívták a vizet, hogy szilárd anyaggal helyettesítsék.
Így a torony lassan csaknem 44 centimétert egyenesedett.
A dőlésszög, amely 1990-ben 5,5 fok volt, ma már csak 4 fokos, de még mindig kétszer akkora, mint a torony építésekor.
Eközben a tisztítása centiméterről centiméterre haladt: a restaurátorok a szmog okozta szennyeződéseket és a látogatók emlékbe hagyott feliratait távolították el. Visszakapta eredeti fehér színét a torony 7 ezer négyzetméternyi márványfala, s 2001-ben nyitották meg újra a látogatók előtt. Mindezzel a szakemberek szerint a következő három évszázadra biztosított, hogy fennmarad az építmény.
Mi lehet az oka, hogy az épület annak ellenére, hogy ferde, átvészelte a katasztrófákat? A kérdés régóta foglalkoztatja a mérnököket. Korábban úgy vélték, már egy mérsékelt földrengésnek is súlyos károkat kellene okoznia az épületben, sőt akár romba is dönthetné azt. A Római Tre Egyetem és a Bristoli Egyetem tudóscsoportja 2018-ban megtalálta a választ: a dinamikus talajszerkezet-kölcsönhatás (DSSI) jelenség áll a rejtély hátterében. De mit is jelent ez? Azt, hogy a torony nagy magassága és szilárdsága együtt a talaj lazaságával jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait, ez pedig azt eredményezi, hogy a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával. Ez az építmény megmaradásának kulcsa.
A helyiek „banánalakúnak” tartják
A pisai ferde torony 58,36 méter magas, 14,453 tonnát nyom. 207 oszlop található az építményen, és 273 lépcsőt kell megmászni annak, aki fel akar jutni a tetejéig.
Hét haranggal rendelkezik, amelyek hangjai megegyeznek a zenei skála hét hangjával.
Ahogy a pisaiak mondják, a torony „banánalakú”. De azt kevesen tudják, hogy nem ez a leginkább megdőlt építmény a világon – a világ legferdébb tornya ugyanis Alsó-Szászországban található: a Suurhusen nevű falu harangtornya viseli ezt a címet.
Mérnökök, történészek és turisták évtizedeken át aggódva figyelték, vajon mi lesz a pisai ferde torony sorsa. Sokan fellélegezhetnek, ugyanis tavalyi felmérések szerint a torony körülbelül 4 centimétert egyenesedett függőlegesen az utolsó stabilizációs munkák óta eltelt több mint 20 évben. Egyenes lesz valaha a pisai ferde torony? Ha igen, talán új nevet is kell majd neki választani? Annyi bizonyos, hogy a mai napig évente több mint ötmillió turista látogat el a toronyhoz, nem csoda, hogy ez Olaszország legtöbbet fotózott látványossága.
Források:
MTI Hírarchívum
https://archivum.mtva.hu/stories/pisai-ferde-torony
https://mult-kor.hu/csak-rontottak-a-helyzeten-a-pisai-ferde-torony-kiegyenesitesere-tett-kiserletek-20210809
https://ujszo.com/panorama/nagy-emberek-kicsiben-galilei-es-a-pisai-ferde-torony
https://rubicon.hu/kalendarium/1173-augusztus-9-a-pisai-ferde-torony-alapkoletetele
https://hu.wikipedia.org/wiki/Galileo_Galilei
https://www.florence-museum.com/leaning-tower-of-pisa.php
http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/793432.stm
https://www.opapisa.it/en/square-of-miracles/tower/
https://www.sciencealert.com/efforts-to-hold-up-the-leaning-tower-of-pisa-are-going-better-than-expected
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Az aranyműves, aki feltalálta a reneszánsz építészetet
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
